Gépjármű Finanszírozás Hitel Sikerek Magyarországon
A deviza alapú hitelválság a modern kori gazdaságtörténet kiemelt jelentőségű és társadalmi hatásait tekintve is nagy horderejű jelensége volt, amely évtizedekre meghatározta a magyar családok életét. A történet pontos megértése, az ok-okozati összefüggések feltárása, valamint a tanulságok levonása és rögzítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljük Magyarországon a hasonló mértékű gazdasági veszélyeket.
Most a HitelSikerek számolt be az alábbi remek hírről.
Ebben az írásban bemutatásra kerül a magyarországi devizahitel-válság története. Az egyes fejezetekből kiderül, hogyan is alakulhatott ki a deviza alapú hitelezés, milyen okok vezettek a hitelek elterjedéséhez, illetve milyen jelentős kockázatok épültek fel a háttérben.
A lakossági devizahitelezést azért is kell - és kellett volna - kiemelten kezelni, mivel jellemzően a magyar háztartások legjelentősebb vagyontárgyához, az ingatlanhoz kapcsolódik. Az otthonteremtéshez szorosan kötődő elemként pedig rendkívül nagy mértékben befolyásolhatja a családok lakhatási helyzetét.
Az ingatlanvásárlás mint gazdasági esemény viszonylag ritkán következik be egy ember életében, ezáltal jelzáloghitel felvétellel is limitált alkalommal találkoznak az emberek, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó döntések mégis hosszú évekre, ha nem évtizedekre meghatározzák az életüket.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Olyan horderejű döntésről van szó, amely kihat az egész család életére, így kiemelt témává teszi a jelzáloghitelezést. Az egészet tovább bonyolítja, amikor a lakosság számottevő hányada külföldi devizában adósodik el.
A helyzetet súlyosbította, hogy a devizahitelezés a gazdasági világválságot megelőző időszakban futott fel. Így 2008-ban, amikor az Amerikai Egyesült Államokban összeomlott a gazdaság és a pénzpiacok a külföldi devizában eladósodott magyar lakosság helyzetét és kilátásait az árfolyamgyengülés drasztikusan rontotta.
Magyarország számolja a devizahitelek spirális növekedésének emberi költségeit
Hogyan alakult ki a deviza alapú hitelezés?
A devizahitel válságot megelőzően a háztartások a kedvezőnek tűnő banki feltételeket igaznak és stabilnak hitték, ezáltal arra a téves következtetésre jutottak, hogy finanszírozni tudják a felvett hiteleket. Bánfi Tamás sokat foglalkozott a deviza alapú hitelezés témakörével.
Megállapításai alapján a legfontosabb okok közé a lakástámogatási rendszer állami oldalról történő szigorítása, a jelentős forint-deviza-kamatkülönbözet léte, valamint a bankrendszer erőteljes hitelkínálata mind ösztönözte a devizahitelezést.
A 2000-es évek folyamán a bankok által felelőtlenül folytatott devizahitelezés egyfajta csapdába csalta a teljes magyar társadalmat, amit a hatalmon lévő baloldali kormányzat és a felügyeleti szervek passzivitása tovább súlyosbított.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Hiába történt meg a rendszerváltás, az első években a lakáscélú hitelezés alacsonyan alakult az országban, hiszen csak 1997-ben született meg a jelzálog-hitelintézeteket és a jelzáloglevél-kibocsátást szabályozó törvény, amely segítette a jelzáloghitelezés finanszírozását.
1991 és 1997 között a lakáshitelek aránya a lakásállomány százalékában 9,1 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött.
2001-ben kormányrendelet született annak érdekében, hogy alacsony kamatozású, forint alapú lakáshiteleket az új ingatlanok építéséhez is igénybe tudja venni a lakosság.
A kezdeti sikereket látván a feléledő lakásberuházásokban az első Orbán-kormány rövidesen kiterjesztette a támogatást a használt lakásokra is. 2002-ben a lakástámogatás mértéke jelentősen emelkedett, amely javította a magyar háztartások otthonhoz jutási esélyeit.
Ráadásul a háztartások a kedvező feltételeket biztosító állami támogatási rendszernek köszönhetően már nem futottak többé kamatkockázatot a felvett jelzáloghitelek után.
A Járműmérnöki Képzés részletei
2002-ig a 15-20 éves lejáratú és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitel volt az átlagos konstrukció és a használt lakások esetében 6%-os volt a maximális kamat.
Ráadásul az adórendszerben érvényesíthető további kedvezmények lehetővé tették egyes háztartások számára, hogy még kedvezőbb mellett vegyenek fel lakáshitelt.
A külföldi tulajdonú, nemzetközi bankok a rendszerváltást megelőzően, az 1980-as évek közepétől kezdtek el megjelenni Magyarország területén. A magyar bankszektor fejlődési történelmét érdemes a téma kapcsán közelebbről is megvizsgálni.
A rendszerváltást követően az 1990-es évek elején a külföldi tulajdonú bankok aránya még csekély, kb. 5%-os mértéket öltött hazánkban. Azonban folyamatosan egyre több külföldi intézmény döntött úgy, hogy Magyarországon is terjeszkedni kezd és elindítja szolgáltatását, így döntően olasz, német és osztrák tulajdonosok által piacra lépő új bankok miatt folyamatosan emelkedett magyarországi arányuk.
Ennek köszönhetően a külföldi bankok részaránya folyamatosan és dinamikusan növekedett, amelyet az 1993-as bankválság még tovább fokozott. A bajba jutott magyar pénzintézeteket külföldi bankok vásárolták fel a privatizáció során, mivel rendelkeztek a szükséges pénzügyi forrásokkal, amellyel a magyar intézmények nem.
Ezek a folyamatok olyan mértékben felgyorsultak az aktuális kormányzat alatt, hogy az ezredfordulót követően a külföldi tulajdonú bankok részaránya már elérte a 70%-os szintet. Így rendkívül gyors ütemben, mindösszesen egy évtized leforgása alatt jelentősen átrendeződött a hazai bankszektor tulajdonosi szerkezete.
A külföldi tulajdonosi szerkezetet azért fontos megemlíteni, mivel a deviza alapú hitelezés koncepciója külföldről szivárgott be hazánkba.
1994-ben a régió országai közül Magyarországon kezdődött meg elsőként a bankrendszer átalakulása a privatizáción keresztül. Először is a rosszul tőkésített bankokat kellett megerősíteni, ezért meghatározó szemponttá vált az ár mellett a további tőkeemelés vállalása.
1997-re a korábban állami tulajdonú bankok többségét sikeresen privatizálták, de 2003-ig a Postabank és az FHB Bank privatizációja 2003-ig elhúzódott.
2000-es évek elején a magyar és a külföldi tulajdonú bankok egymással folytattak egyre fokozódó versenyt annak érdekében, hogy minél nagyobb piaci részesedésre tegyenek szert Magyarországon és a régióban egyaránt.
Ennek érdekében egy erős hitelverseny generálódott, amelyben a bankok egyre nagyobb kockázatokat vállaltak. A külföldi tulajdonú bankok először a vállalatokat célozták meg, mivel a lakossági piacra való belépésnek magas belépési költsége van, döntően az eltérő igények miatt nagyobb számú fiókhálózatra és ezáltal magasabb számú banki munkatársra van szükség.
A vállalati szegmensen belül, így rendkívül kiélezett, áralapú verseny alakult ki, ezért rövidesen a jövedelmezőség érdekében a külföldi bankok is egyre nagyobb lehetőséget láttak a lakossági szegmensen belül.
Amikor 2003-tól a támogatott forinthitelek piaca egyre nagyobb korlátozásokkal nézett szembe, majd pedig végleg leállításra került már jelentős költségek árán kiépült a lakossági piachoz szükséges infrastruktúra.
Éppen ezért a bankok számára a további növekedés szükséges volt a háztartási szegmensben. Ez teret nyitott a kockázatosabb termékek és ügyfélcsoportok bevonása felé.
A piacgazdaság egy fontos jellemzője, hogy a piaci szereplők között verseny zajlik a fogyasztóért. Nincsen ez másképpen a kereskedelmi bankok piacán sem, ahol a bankok sorra azon fáradoznak, hogy a lehető legtöbb ügyfelet megnyerjék.
Ezen törvényszerűség abból a szempontból fontos, hogy ha egy piaci szereplő egy új innovatív terméket indít el és a fogyasztók látványosan érdeklődést mutatnak a termék vagy szolgáltatás iránt, akkor a többi szereplő lépéskényszerbe kerül. A devizahitelezés esetében is ez történt.
Kezdetben, csak néhány külföldi tulajdonú bank ajánlotta főleg gépjármű-finanszírozási hitelek formájában, majd pedig a magasabb nyereség érdekében bővítették banki portfóliójukat a lakossági jelzáloghitelezés területére is.
2004-től kezdődően, a visszaszoruló államilag támogatott lakáshitelek miatt, a korábban felhalmozott és kiépített infrastruktúra kapacitásban felesleg keletkezett, így a külföldi bankok vezették a devizahitelezés elterjedését, a magyar bankok lényegében követték a verseny miatt 2005 elejétől kezdődően, majd egy év késleltetés mellett.
A svájci frank alapú devizahitelezés akkor tudta megvetni a lábát az országban, amikor 2002-től fokozatosan megszüntették a forint-alapú, államilag támogatott hitelezést.
2000-es évek elején úgy tűnt, a devizahitelezés nem fog lényegesen elterjedni az országban, mivel az államilag támogatott forinthitelek uralták a hitelpiacot. Egyfajta piaci kivárás is történt a bankszektoron belül.
2002 és 2003 folyamán azonban világossá kezdet válni, hogy a kamattámogatás miatti költségvetési támogatás mértékét az aktuális kormányzat nem kívánja fenntartani. Fenntarthatatlanságra hivatkozva mérsékelték a korábbi forinthitel támogatását, majd pedig fokozatosan megszüntették.
A felépített kapacitások felhasználásához új, tömegesen eladható lakossági termékre volt szükség. Ausztriában kialakított svájci frank alapú hitelezési konstrukciója ekkor merült fel először a magyarországi bankokban.
Az osztrák piacon tapasztalt sikerek miatt a finanszírozási modell átvétele került hazánkban is. Az 1990-es években azon osztrák lakosoknak találták ki a konstrukciót, akik a svájci határ közelében éltek és napi vagy heti ingázás mellett Svájcba mentek dolgozni.
Ezáltal jövedelmüket svájci frankban kapták, emiatt nem volt árfolyamkockázata a konstrukciónak, mert egy úgynevezett természetes fedezetük volt. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az átlagos lakossági ügyfél, aki ezt a hiteltípust választotta extra kockázatot nem vállalt magára.
Mivel az árfolyamkockázat nem merült fel, hiszen mind a hitel mind pedig a jövedelme egyaránt svájci frankban merült fel. Ezzel szemben a magyar lakosság jövedelmét forintban szerezte, és csak a hitelének számítása volt a svájci devizához kötve.
A 2000-es évek közepén, a devizahitelezés felfutásának idején még a Bankszövetség is, tévesen ítélte meg a bankszektorban végbemenő hitelezési folyamatokat és lehetséges következményeit, és közleményében megvédte a konstrukciót. A Bankszövetség ráadásul még a devizahitelezés tetején is téves képet mutatott a lakosság számára, amellyel a kockázatokról teljes mértékben elterelték a figyelmet.
Az árfolyamkockázatot elenyészőnek értékelték, amit a korábbi évek stabil árfolyamára, és az Eurozónához való potenciális csatlakozásra alapoztak. A legextrémebb esetben is csak pár napos árfolyammozgással nyugtatták a lakosságot kommunikációjuk során, amelynél nagyobbat nem is tévedhettek volna.
A bankok újabb innovációkkal tovább fokozták a kockázatalapú versenyt a bankszektoron belül annak érdekében, hogy egyre magasabb hozamra tegyenek szert, illetve megerősítsék, valamint tovább is növeljék piaci részesedésüket.
2007 októberében elkezdődött az újabb innováció a devizahitelezés területén, amikor egy-két bank japán jen alapú hitelt kezdett értékesíteni. A kockázatokkal egyre kevesebbet foglalkoztak a bankok a verseny hevében, csupán arra fókuszáltak, hogy minél több ügyfélnek tudjanak hiteleket kihelyezni, így az egyes bankok hiteleinek feltételeiben egyre jelentősebb mértékben csökkentették hitelezési standardjaikat.
A korábban kialakított magas és konzervatív követelmény szint, és hitelezési feltételek az évek előrehaladtával folyamatosan fellazultak. Ezáltal egyre inkább olyan lakossági ügyfelek is hitelhez juthattak, akik pár hónappal vagy évvel korábban a hitelminősítési folyamatban kiestek volna.
Egyre inkább olyan ügyfél csoportokat is elkezdtek hitelezni a bankok, akiknek jövedelmi és anyagi helyzete nem tette volna alkalmassá őket korábban. A kockázatokat tovább növelte, hogy az új jelzáloghiteleket döntően 50-60%-ban már közvetítőkön, ügynökökön keresztül értékesítették a bankok.
Az ügynökök jellemzően nem érdekeltek abban, hogy a hitelfelvevő a számára optimális terméket vegye igényben, számukra csupán az értékesítés az elsődleges szempont.
2000 februárjában vezették be Magyarországon az új lakástámogatási rendszert, amelyben megfogalmazták a lakáscélú forint alapú hitelek állami támogatásának kereteit. A korábbi gyakorlathoz képest a támogatásokat igénybe vevők körét szélesítették annak érdekében, hogy minél több magyar háztartás részesülhessen a kedvezményes, államilag támogatott forint alapú hitelekből. Továbbá könnyítették a hiteligénylési feltételeket is, így például a kezdeti új lakás vagy lakóingatlan vásárlás támogatását követően rövidesen kiterjesztették a használt ingatlanok vásárlására felvehető hitelekre is az állami támogatás mértékét.
2003-ban és 2005-ben az államilag támogatott forinthitel programok mértékét a baloldali kormányzat drasztikusan csökkentette, amely így közvetlenül elősegítette a devizahitelezés térnyerését.
Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc idején több lépésen keresztül, de egyre nagyobb mértékben csökkentették a felvehető hitel nagyságát, amely korábban jelentősen hozzájárult a magyar családok otthonteremtéséhez.
Későbbiekben szűkítették a programban résztvevők jogosultsági körét, valamint az állami támogatás mértékét. A támogatásokkal elérhető kamatszintet így már csak devizahitellel tudták az ügyfelek elérni, így ebbe az irányba terelték a piacot.
tags: #gépjármű #finanszírozás #hitel #sikerek