A Társadalmi Jóléti Index (HDI) Jelentése és Értelmezése Magyarország Szemszögéből
A Társadalmi Jóléti Index (Human Development Index, HDI) egy összetett mutató, amelyet az ENSZ fejlesztett ki azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon egy adott ország fejlettségi szintjéről. Az index három fő dimenziót vesz figyelembe: az egészséget, az oktatást és az életszínvonalat.
Az ENSZ egyik szervezete, az UNDP készíti az egyik legismertebb elemzést, amely 1990 óta évente adja ki az emberi fejlettséget mérő tanulmányát. A 2020. évi kiadvány már számolt a pandémia hatásaival, rámutatva, hogy nőtt a szegénység, és nőttek a különbségek. A tanulmány készítésének célja, hogy a gazdasági növekedés mellett azt is megvizsgálja, hogyan változik a társadalom állapota, vagyis a cél a humán vagyon versenyképesség-javításban játszott szerepének vizsgálata. A mutató nem túl bonyolult, mégis fontos jellemzőket tartalmaz az emberi fejlettséggel kapcsolatban.
A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól. A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.
Emberi Fejlődési Index Számítása Egészségügyi Index Oktatási Index Jövedelem Index #HDI #kapugazdaságtan
A HDI Összetevői és Számítása
A HDI három fő komponensből áll:
- Várható élettartam: A születéskor várható élettartam azt mutatja meg, hogy egy újszülött várhatóan hány évig fog élni, ha a jelenlegi halálozási ráták változatlanok maradnak. Ez az egészségügyi ellátás és az életkörülmények általános mutatója.
- Oktatás: Az oktatási komponens két mutatót foglal magában:
- A várható iskolázási évek száma: Azt mutatja meg, hogy egy gyermek várhatóan hány évig fog iskolába járni.
- A tényleges iskolázási évek száma: A 25 éves és idősebb népesség átlagosan hány évig járt iskolába.
- Egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI): Az egy főre jutó GNI vásárlóerő-paritáson (PPP) van kifejezve, ami lehetővé teszi az országok közötti életszínvonal összehasonlítását.
A HDI értékeket a következőképpen számolják (HDR 1999: 159-160):
Először is, minden komponenshez kiszámítanak egy indexet, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Az indexeket a következő képlettel számolják:
Index = (aktuális érték - minimális érték) / (maximális érték - minimális érték)
A HDI a három index mértani átlaga:
HDI = (Élettartam Index * Oktatási Index * Jövedelem Index)^(1/3)
Minél közelebb van a HDI értéke az 1-hez, annál fejlettebb az adott ország.
A Jeep Index Relé Hibás Működése
Magyarország HDI Értéke és Helyezése
Az emberi fejlődés indexet tekintve 0,845 ponttal Magyarország a 43. a rangsorban Katar és Chile után, Brunei-jel megosztva, de éppen megelőzve Bahreint és Horvátországot.
2021-ben Magyarország a 191 országból a 46. helyen állt. A vizsgálat szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon 74,5 év. A várható, iskolában töltött évek számának esetében Hazánkban ugyanis várhatóan 15 évet töltünk az oktatásban. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából a vizsgált országok közül Magyarország 2021-ben a 17. helyre került a 13 654 946 forint egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján.
A 7. oszlopban a 2015 évről a 2022-es évre történt helyezés-változást találjuk, az utolsó oszlop pedig az 1990-ről 2022-re történt HDI értékváltozást mutatja. 1990-ben a lengyel HDI mutató még alacsonyabb volt a magyarnál, de 2022-re a lengyelek már lehagytak bennünket. (Szlovákia 1990 évi adata hiányzik). A magyar értékjavulás 1990-ről 2022-re 0,13, ami alacsonyabb, mint a cseh és a lengyel értékjavulás. A szlovák értékjavulást csak 2000-ről lehet kiszámítani, ez pedig nagyon kicsi, 0,094. Meglepő, hogy 2015 és 2022 között Csehország 6, Szlovákia 5 és Lengyelország 2 hellyel rontotta pozícióját.
Az alacsony magyar érték egyik oka a V4-ek között is legalacsonyabb várható élettartam, ami közel 10 évvel rövidebb, mint a svájci érték.
Összegzésként elmondható, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása az elmúlt évtizedekben folyamatos, de nem lineáris, nem egyenletes folyamat volt, és jelentős a regionális eltérés. A reál GDP alapján hazánk elkerülte a mélyebb visszaeséseket, ugyanakkor a GNI és a HDI mutatók azt jelzik, hogy a fejlődés minőségi dimenzióiban - különösen az innováció, az oktatás és a termelékenység területén - még jelentős elmaradás tapasztalható.
A közepes fejlettség csapdájának veszélye abban áll, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatósága megkérdőjeleződik, ha az ország nem tud áttérni a béralapú versenyképességről a tudás- és innovációalapú gazdaságra. Bár Magyarország jelenleg nem tartozik azon országok közé, amelyek már a csapdában rekedtek (egyes régiói igen), számos strukturális tényező - például az alacsony K+F ráfordítás, a humán tőke gyengülése és a munkaerő elvándorlása - a kockázat irányába mutat. A tartós felzárkózás kulcsa ezért a technológiai megújulás, az intézményi minőség javítása, valamint a humán tőkébe történő beruházás.
A HDI Kritikája
Bár a HDI széles körben használt mutató, számos kritika is érte:
- Egyszerűsítés: A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.
- Korreláció: Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.
- Adatminőség: Az index számításához használt adatok minősége eltérő lehet az egyes országokban, ami befolyásolhatja az eredmények pontosságát.
Fontos megjegyezni, hogy a HDI egy hasznos eszköz az országok közötti összehasonlításra és a fejlődés nyomon követésére, de nem szabad egyetlen mutatóként tekinteni rá. A HDI mellett más mutatókat és elemzéseket is figyelembe kell venni a komplex képet kapásához.
A Közepes Fejlettség Csapdája
Cikkünkben a közepes fejlettség/jövedelem csapdájának jelenségével ismerkedünk meg, kitérve arra, hogy Magyarország esetében milyen veszélye van a folyamatnak. A közepes jövedelem csapda arra a jelenségre utal, amikor országok az alacsony jövedelem szintről eljutnak a közepes jövedelem szintjére, majd elveszítik gazdasági dinamizmusukat, lassul, stagnál az egy főre jutó GDP és nem tudnak átlépni a magas jövedelmű országok csoportjába. A közepes fejlettség csapdája hasonló koncepciót ír le, de ebben az esetben nemcsak az egy főre jutó GDP, hanem más fejlettségi mutatók alapján mutatjuk ki a lemaradást.
Ugyanis a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes országok esetében (például hazánk) a GDP adatok nem utalnak a közepes jövedelem csapdájának veszélyére, de más fejlettséget mérő mutatókkal (egészségügy, oktatás, innováció, termelékenység) alapján feltételezhető a jelenség.
A GDP alapú összehasonlítással (több probléma mellett) az egyik legfontosabb limitáció, hogy a GDP nem veszi figyelembe, hogy a multinacionális vállalatok a megtermelt jövedelem jelentős részét külföldre viszik, így a mutató gyakran túlbecsüli a hazai lakosság tényleges jólétét. Ezzel szemben a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) már kiszűri ezeket a kiáramlásokat, ezért pontosabban tükrözi, mennyi jövedelem marad valóban az országban.
Az egyes országok miért tudnak felzárkózni, mások miért stagnálnak téma egy intenzíven vizsgált területe a gazdaságtudománynak. Számos ellentmondást találunk a területen, kezdve azzal, hogy milyen mutató alapján mérjük a felzárkózást. Amíg korábban ez nagyrészt GDP alapján történt, mára sokkal inkább elfogadott, hogy az emberi fejlettség index (HDI, Human Development Index) alapján mérjük a felzárkózást.
HDI Értékek és Változások (2021-2022)
Az alábbi táblázat a HDI értékeket és változásokat mutatja be néhány ország esetében:
| Ország | HDI Érték (2022) | Helyezés (2022) | Változás a Helyezésben (2015-2022) | HDI Érték Változás (1990-2022) |
|---|---|---|---|---|
| Svájc | 0,967 | 1 | -3 | 0,152 |
| Norvégia | 0,966 | 2 | -3 | 0,145 |
| Izland | 0,959 | 3 | -1 | 0,168 |
| Hong Kong | 0,952 | 4 | -2 | 0,211 |
| Dánia | 0,952 | 5 | 3 | 0,140 |
| Ausztria | 0,926 | 22 | -1 | 0,143 |
| Csehország | 0,891 | 32 | -6 | 0,157 |
| Lengyelország | 0,876 | 35 | -2 | 0,162 |
| Magyarország | 0,846 | 43 | 8 | 0,130 |
| Szlovákia | 0,847 | 42 | -5 | 0,094 (2000-től) |
A táblázatból látható, hogy Svájc és Norvégia vezeti a HDI rangsort, míg Magyarország a középmezőnyben található. Érdemes megfigyelni a változásokat is: míg egyes országok javítottak a helyezésükön, mások rontottak.