Hatósági Jelzés Nélküli Jármű Vezetése és a Külföldi Rendszámú Gépjárművek Üzemeltetése: Jogszabályi Hátterek
A közúti közlekedésben való részvétel számos szabályhoz és előíráshoz kötött. Különösen összetett a helyzet a hatósági jelzés nélküli járművek vezetése, valamint a külföldi rendszámmal rendelkező gépjárművek belföldi üzemeltetése során. Fontos tisztában lenni a vonatkozó jogszabályokkal, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos jogi következmények, legyen szó akár bűncselekményről, akár szabálysértésről.
Hatósági Jelzés Nélküli Jármű Vezetése: Bűncselekmény vagy Szabálysértés?
A járművek azonosíthatósága alapvető fontosságú a közbiztonság és a közbizalom fenntartásához. Az egyedi azonosító jel hiánya, vagy annak jogtalan megváltoztatása komoly jogi kérdéseket vet fel. Egyre több üzemképtelen, közterületen hagyott gépjármű okoz gondot, ezért fontos tisztában lenni a szabályokkal!
A jogi érvelések kiindulópontjaként rögzült, hogy a személygépkocsi rendszámtáblája egyedi azonosító jel, amelynek jogellenes eltávolítása esetén az egyedi azonosító jel nélküli gépjárművel közúton történő közlekedés a gépjármű felhasználását jelenti, így az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének megvalósítására alkalmas. Az ilyen elkövetési magatartás a bűncselekmény tényállásszerű megvalósulásának feltétele; hogy a rendszámtáblát, mint egyedi azonosító jelet jogellenesen távolítsák el. Abban az esetben, ha a hatósági jelzés eltávolítására nem jogellenesen, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján, hatósági eljárásban kerül sor, az ilyen módon eltávolított rendszámtábla nélküli gépkocsival történő közlekedés az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményét nem valósítja meg, e magatartás a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 221. §-a alapján szabálysértésnek minősül.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban megválaszolandó elvi jelentőségű büntető anyagi jogi kérdést, miszerint elköveti-e valaki a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményét, ha olyan hatósági jelzés nélküli gépjárművel közlekedik, amelynek rendszámtábláját korábban jogszerűen távolították el, nemlegesen döntötte el. A felsőbíróság megállapította - hivatkozva az EBH 2003. 929. számú határozat indokolására -, hogy az egyedi azonosító jel eltávolításához csak akkor fűz a büntetőtörvény büntetőjogi következményeket, ha az eltávolítás jogellenes.
Az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének jogi tárgya ugyanis az a közbizalom, amely az egyedi azonosító jellel nyilvántartott dolgok azonosíthatóságához fűződik. Az olyan járművel való közlekedés, amelyen fizikailag nincs elhelyezve a hatósági jelzés, sérti e jogi tárgyat, hiszen egy hatósági jelzés (rendszám) nélkül a közúti közlekedésben részt vevő jármű egyedi azonosításra alkalmatlan a közlekedésben résztvevők, vagy adott esetben a hatóság számára. Vitathatónak tűnik a Kúriának a jogszerűen eltávolított rendszámtábla nélküli személygépkocsival történő közlekedés Szabs. tv. 221. §-a alá sorolása. A szabálysértési tényállás az érvénytelen hatósági jelzéssel való közlekedést szankcionálja, márpedig az érvénytelen hatósági jelzés és az eltávolított hatósági jelzés nem szinonim fogalmak. A hatósági jelzés (rendszámtábla) érvénytelensége feltételezi, hogy a járművön van hatósági jelzés, de az valamely okból érvénytelen. Az olyan járművel való közlekedés, amelynek hatósági jelzését (rendszámát) eltávolították, tehát amelyen fizikailag nincs jelen hatósági jelzés, nem tűnik a Szabs. tv. 221. §-ának keretei között értelmezhetőnek.
Hatósági szemle Magyarországon szabálysértés esetén
Kérdéses, hogy a hatósági jelzés eltávolításának jogszerűsége mint a későbbi felhasználás bűncselekményi jellegét kizáró körülmény objektív vagy szubjektív természetű-e, vagyis függ-e az elkövető tudattartalmától a bűncselekményi jelleget kizáró hatása.
Külföldi Hatósági Jelzéssel Ellátott Járművek Belföldi Üzemeltetése
A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 25/B. §-a tartalmazza, mely 2012-ben lépett hatályba. A Kkt. 25/A. § és 21/D. § is releváns a témában.
Belföldi Üzembentartó Fogalma és Kivételei
Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni. A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat alkalmas.
Dokumentumok és Igazolások
A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni, melynek keretében az iratról hiteles fordítást szereznek be.
A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas. A rendszeres tevékenység alatt nem egy vagy két alkalmat kell érteni, hanem valamilyen gyakoriságot, gyakori tevékenység végzését feltételezi. A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. Ilyen okiratot csak a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett külföldi üzembentartó állíthat ki, azt a jármű belföldi használója nem.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. §-a szerint kell alkalmazni.
Ellenőrzés és Bírságolás
Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a Kkt. 21/D. §-ában meghatározott adatokat. Az „ellenőrzés során” kifejezés a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. §-ában foglaltakra utal. Erre való tekintettel, az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának.
A jogsértés elkövetése esetén az intézkedő rendőrnek átvételi elismervény ellenében a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 98. §-a szerint jár el. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken. A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti.
Üzemképtelen és Elhagyott Járművek a Közterületen
Tudta? Az üzemképtelen járművek közterületi tárolását az önkormányzat rendeletben szabályozza, nem a KRESZ! A KRESZ csak a várakozásra, parkolásra vonatkozik, az üzemképtelen, lejárt műszaki vizsgájú vagy hatósági jelzés nélküli autók tárolásáról viszont önkormányzati rendelet rendelkezik. Az üzemképtelen, hibás, hiányos, sérült járművek tárolása balesetveszélyes és a közbiztonságra veszélyes. A roncsokból különböző folyadékok szivároghatnak, amelyek lehetnek tűz és robbanásveszélyes, illetve a környezetre egyéb módon ártalmas, veszélyes anyagok.
Tárolási Szabályok és Korlátozások
Legfeljebb 10 napig lehet közterületen engedély nélkül üzemképtelen járművet tárolni. Üzemképtelen gépjárműnek tekinthető a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az, amelynek a hatósági jelzése hiányzik, vagy engedélye lejárt. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni. A közterület-használati hozzájárulást a gépjármű üzemben tartója a tárolás helye szerint illetékes önkormányzattól kérheti, főútvonalra és tömegközlekedés által járt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra csak határozott időre - legfeljebb 90 napra - díj ellenében adható ki. Pécel közigazgatási határain belül közterületen, a forgalmi rendszám nélkül tárolt vagy a forgalomból kivont környezetet szennyező üzemképtelen gépjárműveken a felügyelők tájékoztató jellegű értesítést helyeznek el.
Opel Frontera alvázszám és azonosítási útmutató
Elszállítás és Költségek
Ezután a közterület-felügyelet - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja a járművet. Az elszállítás és a tárolás díját az önkormányzat később adók módjára behajthatja. Az Önkormányzati-rendészet munkatársai értesítő matricát helyeznek el a járművön, amely tartalmazza az eltávolításra vonatkozó tájékoztatást, de indokolt esetben akár azonnal el is szállíttathatják a járművet. Amennyiben az érintett gépjármű tulajdonosa az értesítéstől számított 10 napon belül nem jelentkezik, és az autó továbbra is a közterületen van, valamint nem rendelkezik közterület foglalási engedéllyel, a gépjármű elszállításáról a közterület-felügyelők intézkednek.
A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel (rendszámmal) nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza arra a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. Ha a gépjárművel rendelkező maga nem gondoskodott sem közterület-használati hozzájárulás beszerzéséről, sem a jármű eltávolításáról közterületről, sem a műszaki engedély megújításáról, a fenti rendelkezések megszegésével tárolt gépjárművet az ő költségére telephelyre szállítjuk a felszólító jelzés kihelyezésétől számított 10. napot követően. Az elszállított járművek ezt követően 6 hónapig a telephelyen nyitvatartási időben átvehetők, amennyiben a gépjárművel rendelkező a jármű átvételére való jogosultságát igazolta, és az intézkedés költségét megtérítette, vagy a befizetés tényét számlával igazolta. Az elszállításra vonatkozó szabályokat a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény és az 55/2009 (X. 16.) IRM rendelet tartalmazza.
Közterület-használati díjak
Közterület foglalási engedélyt a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájától lehet kérelmezni. A közterület használat díja a következőképpen alakulhat:
| Időszak | Díjazás naponta |
|---|---|
| 11-30 napig | 1000 Ft/nap |
| 31-60 napig | 2000 Ft/nap |
Üzemképtelen jármű engedély nélküli vagy szabálytalan tárolása közigazgatási bírságot vonhat maga után. Ennek részleteit a 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelet, illetve a 17/2025. (V. 30.) Ör. tartalmazza. Emellett közigazgatási bírság kiszabására is sor kerül, mely természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedhet.
A Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Közterület-felügyeleti Csoportjához naponta érkezik bejelentés közterületen „elhagyott”, illetve „üzemképtelen” gépjárműről, kérve annak sürgős elszállítását. Ennek oka legtöbbször az, hogy ezek a gépjárművek elfoglalják az amúgy is kevés számú parkolóhelyet, „nem mozdulnak” az adott helyről. A gépjármű-nyilvántartás nyilvános adatai között szerepel a műszaki engedély érvényessége, ezért sokan azt gondolják, hogy lekérdezik a jármű rendszáma alapján, és ha „lejárt a műszakija” a gépjárműnek, akkor gyorsan bejelentik a közterület-felügyeletnek, és a jármű azonnal „vihető” is a közterületről. Ez nem ennyire egyszerű.
A törvény rendelkezései tehát nem szólnak az üzemképtelen, vagy lejárt műszaki engedéllyel rendelkező, de hatósági jelzéssel (rendszámmal) ellátott gépjárművekről, amelyeknek elhelyezése a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot nem veszélyezteti. Az, hogy külsőleg nem esztétikus, idős autóról van szó, esetleg hetek, hónapok óta nem „mozgatta meg” a tulajdonosa, még nem ok az intézkedésre. Ha viszont tiltott helyen várakozik, emiatt van lehetőség szankcióra.
tags: #hatosagi #jelzes #nelkuli #jarmu #vezetese #jogszabaly