A kipufogó berregés okai és más gyakori autóhibák
Az ember és a gép sok mindenben különbözik. Például az ember nagyon jól tud alkalmazkodni, míg vélhetően egy gépi vezérlés már abbahagyná a munkát, nem tolerálva a vezérelt eszköz hibáit, az ember ellensúlyozza azt. Azért meséljük ezt el, mert bizony a sofőrök hozzá tudnak szokni az autó hibáihoz, így azok gyakran észrevétlenné válnak, és szabadon fejlődhetnek tovább. A saját autó hibái akkor válnak igazán feltűnővé, ha egy jobb állapotú kocsit is vezet a tulajdonos. Visszaülve a sajátba, azonnal feltűnik a magasan fogó kuplung, a holtjátékos kormány, a gyenge fékhatás.
A jó autószerelők értő füle számára egy autó motorhangja és más zajai olyan információkat rejtenek, amelyek a mezei autós számára örök titkok maradnak. De azért van pár hiba, amelynek jellegzetes hangját bárki felismerheti, sőt: mindenkinek fel is kellene ismerni. Ha valami furcsa zajt hallunk, az valószínűleg valamilyen hibáról árulkodik, lehet tervbe kell venni autószervizünk meglátogatását is. A mai modern autók természetesen a mérnöki munka kisebb csodái, ám mint minden, amit az ember készít, idővel ezek is elromolhatnak. A szokatlan hangok lehetnek egy hiba első feltűnő jelei.
Clogged muffler, symptom #1
A tavasz nem csak az autómosás, hanem a futóműellenőrzés ideje is, mert a téli időszak ilyen szempontból keményebb feladat elé állítja a kocsik ezen részegységét. Természetesen a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve lehet megfigyelni az autót. Egyenes, jó minőségű úton tartja-e az irányt? Gyorsításkor, fékezéskor szintúgy? Van-e olyan sebesség, amelynél rázni kezd a kormány?
Futómű és kormányzás problémái
Mikor egyenes haladáskor félrehúz az autó, tehát folyamatos kormánykorrekciókat igényel, vélhetően elállítódott a futómű. Ez alapvetően nem ördögtől való dolog, akár nagyobb úthibába futás, vagy a rendszeres rossz út terhelése okozza. Jobb esetben egy futóműállítás (ami évente legalább egyszer ajánlott) rendbe hozza a dolgot. Ha egy kocsi „félrehúz”, fékezéskor is azt fogja tenni, csak erősebben. Mikor azonban egyenes úton haladáskor nem húz félre, csak fékezéskor, a fékrendszernél keresendő a hiba forrása.
Kipufogórendszerek katalizátor nélkül
Előfordulhat, hogy fékezéskor és gyorsításkor is félrehúz, azonban egyenletes sebességgel való egyenes vonalú haladáskor nyugodt az autó. Ilyen esetben a lengőkarok környékén kell keresgélni, a lengőkar szilent is lehet a bűnös, vagy a toronycsapágy, illetve annak ágyazata (amelyik autónál van). Ez esetben a kormányzás alkatrészeinél lehet a hiba forrása. Olcsóbb, ha a kormányösszekötő külső gömbfejek koptak el, drágább, ha a belsők (vagy éppen mindegyik). A legdrágább javítást jelenti, ha maga a kormánymű kopott el, azon belül rendszerint a fogasléc a hibás. Ez kiszűrhető, mivel általában a leginkább használt „középső” fogak kopnak meg, tehát, ha jobban alászedve szűnik a holtjáték, akkor biztosan a fogasléc a bűnös.
Bizonytalan kormányzásérzetet adhat a toronycsapágy hibája is (minden MacPherson rendszerű futóműnél megtalálható). A hiba okát a felni és a gumi környékén kell keresni. Felnihiba, ha a rázkódás nem egy sebességzónához köthető, hanem megjelenik és marad is. Hasonló élményt okozhat a nagyon elhanyagolt fékrendszer is, ha a jelenség fékezéskor erősödik, ott kell tovább keresgélni. Történhet ilyen nagyon erős, satuzó, gumicsíkot húzó fékezés után is, amikor hirtelen a gumiabroncs futófelületéről annyi anyagot veszít, ami ront a körkörösségen és a kiegyensúlyozottságon is.
Mikor rossz úton a kocsiból koppanó, doboló hangok hallatszanak, vélhetően a hangot adó alkatrészek a futómű különböző elfáradt darabjai. Koppanhatnak a gömbfejek, minél kopottabbak, annál inkább. Koppanó hangot adhatnak nagy kilengés esetén a lengéscsillapítók, továbbá minden futóműbekötési ponton, lengőkarnál, lengéscsillapítóknál jelen lévő rossz szilent is jelezheti így az üzemideje végét.
Persze vannak beugratós koppanások is, például, ha valaki kicsit letolatta a kipufogóját egy magas járdaszegélynél, épp annyira, hogy pár felfüggesztő fül elgörbüljön, vagy maga a rendszer csövei deformálódjanak. Ekkor rossz úton a kipufogó beleverhet a kasztniba, ez is kopogó hangot ad.
A futómű felől érkező zajokra is érdemes odafigyelni. A rossz úton hallható, egyik kerék felől hallható dobogás a tönkrement lengéscsillapítót jelzi, ilyenkor azt halljuk, ahogy pattog az úton a csillapítatlan mozgású kerék. Ha folyamatos, a sebességgel növekvő intenzitású, a leautózott kilométerekkel gyorsan erősödő morgást hallunk, egy kerékcsapágy kopott el. A koppanások, csattanások arra utalnak, hogy a futómű gömbcsuklói közül megy épp tönkre egy, de kopoghat valami (bármi) elöregedett, elporladt szilentblokkok miatt is.
Kipufogó tisztítás tippek és trükkök
Ha kormányzásnál nyüszítő hangot hallunk (vigyázat: ez nem az a finom hang, amit a modern autók elektromos kormányrásegítésének villanymotorja ad), érdemes mielőbb ellenőrizni a hidraulika folyadékszintjét.
Egyéb gyakori hibák és azok jelei
A tárcsákon meg-meg csúszó hosszbordás szíj vagy ékszíj éles visítása azt is jelezheti, hogy a szíj elöregedett és megnyúlt, meglazult, de azt is, hogy valamelyik tárcsának csapágykopás vagy a szíjjal meghajtott alkatrész belső hibája miatt megnőtt az ellenállása és nem tud olyan gyorsan felpörögni, forogni mint a többi. Általában kezdetben csak indításkor vagy gázadásnál, rövid időre hangzik fel a csikorgás-visítás, de már ilyenkor célszerű kivizsgálni, mi áll a zaj kialakulásának hátterében.
Nem érdemes megvárni, amíg teljesen megszűnik az elektromos töltés, a hűtővíz keringtetése, elmegy a kormányrásegítés vagy leáll a klímakompresszor - illetve ha elszakad a szíj, ezek mindegyike történik meg, egyszerre. Ha a láncos vezérlésű motor indítását 2-3 másodpercig tartó kerregés-zörgés, fémes csörgés követi, az a vezérműlánc közelgő cseréjének szükségességére utal. Ilyenkor ugyanis az elöregedett, megnyúlt lánc csörög, kezdetben csak indításnál, amíg nem épül fel az olajnyomás és nem húzza meg a láncot a feszítő. Ha a csörgés a motor felmelegedésével visszatér, nem jó tovább húzni a cserét: ilyenkor a lánc már gyorsan kopik, ha pedig elszakad, az súlyos károsodásokat okoz a motorban.
Kézi váltós autóban a kuplung felől érkező zörgés-csörgés a kuplungszerkezet vagy a kettős tömegű lendkerék elhasználódását jelzi. A kipufogórendszer általában markánsan jelzi, ha elrohadt-kilyukadt-leszakadt valamelyik eleme. Ha viszont csak zörög egy kicsit vagy leállításnál finoman csattan egyet-kettőt, akkor is érdemes végig nézni a csöveket, nehogy egy lepottyant tartóelem miatt idővel szétverje a rendszer saját magát és a környező dolgokat.
Az ablaktörlő szokatlan nyikorgásai jelzik, hogy keményedik, öregszik a gumi a lapáton, érdemes cserélni. Az ajtó kezdetben finom nyikkanásai a zsanérok kiszáradását, elkoszolódását jelzik, egy kis kenőanyaggal ez gyorsan, egyszerűen orvosolható. Ha a csomagtérfedél szokatlanul csattan-koppan záráskor, lehet, hogy elveszett, elporladt egy gumiütköző vagy a zsanérok elmászott beállításán kell változtatni, mert valamelyik sarokban a karosszériába ver a raktérajtó. A szellőzőrendszerből érkező erősödő zúgás vagy csikorgás azt jelzi, hogy megadni készül magát a ventilátor; ezt a problémát is megéri idejekorán kezelni, mert egy megszoruló-beálló szellőzőventilátorban a tovább forgó tengely akár tüzet is okozhat a műszerfal alatt.
A sziszegő hang például valószínűleg a hűtőrendszer vagy egy vákuumcső szivárgásának a következménye. Ha kopogó hangokat hallunk, amikor az autónk bukkanókon vagy lyukakon megy át, valószínűleg a futómű egyik alkatrésze - esetleg egy gömbcsukló - hibásodott meg, de akár a kipufogó rögzítésének meglazulása is okozhatja a zajt. Ha viszont egy sikoltásra hasonlító zajt hallunk a motorházból, az ékszíjjal lehet gond, elöregedett, vagy az ékszíj feszítő romlott el. Ha fékezéskor csikorgó hangot hallunk, bizonyára elkoptak, elöregedtek a fékbetétek. Ha első kerék meghajtású autónk van, és kattogó hangot hallunk, amikor kisebb sebességnél fordulunk, a féltengely csuklóival lehet gond.
Szervizünkben havonta több száz autó is megfordul különböző meghibásodásokkal, ezért bátran kijelenthetjük, hogy rendkívül szerteágazó tapasztalattal rendelkezünk az autókban előforduló meghibásodást jelző hangokban. A morgó vagy nyöszörgő hang egy veszélyes hiba jele lehet, ilyenkor gyanús, hogy a kormány szervószivattyúja romlott el. Ha csörgő, kopogó vagy kalapáló hang jön a motorból, súlyos, veszélyes gond lehet a gyújtással, ilyesmit leginkább gyorsításkor vagy túlterheléskor észlelhetünk. Ha a motor csörömpöl és kopog, és ez a fordulatszám növekedésével hangosabb lesz, lehet, hogy csak állítani kell a szelephézagokat, de komolyabb bajt is jelezhet. Ha a kézi sebességváltó használatakor csikorgó hangot hallunk, az több hiba tünete is lehet, de mind összefügg a kopással, a sok megtett kilométerrel. Komoly munka várhat ilyenkor az autószerviz szerelőire.
Ha egy hátsókerék meghajtású autóban hátulról ordító hangot hallunk, gond lehet a differenciálművel, a fogaskerekekkel vagy a csapágyakkal.
Az EGR szelep szerepe és hibái
Az autók működésének megbízhatósága a különféle alkatrészek hatékonyságán múlik, köztük az EGR szelepen is. Az EGR szelep szerepe az, hogy a kipufogógáz egy részét visszavezeti az égéstérbe, ezzel csökkentve a motor égési hőmérsékletét és a nitrogén-oxid kibocsátását. Tehát a kocsi kipufogó gázának egy részét az EGR szelep vezeti vissza a szívó torokba, hogy a motor újra megegye a saját égéstermékének egy részét és ezáltal védje a környezetet.
A kipufogógáz visszavezetés mértéke nem mindig azonos és ugyanannyi. Ennek a mértéke függ a felhasználás módjától is és más külső tényezőtől is. Az EGR Szelepben minden esetben egy dugattyú van amit vagy egy villanymotor vagy az autó vákuum rendszere működtett, nyit és zár. Zárt állapotban nem tud a kipufogó gáz visszajutni a szívottotokba, nyitott állapotban viszont igen. Általában indíts után zárva van, amig a motor el nem éri az üzemi hőmérsékletet, ha ez megtörténik az EGR szelep kinyit.
Az EGR szelep megtalálható Benzines és dízel motorokban is. Feladata a kipufogógáz visszavezetés vagyis a Nitrogén-oxidok egy részének újra felhasználása.
Általában az EGR szelep 2 tényező hatására romlik el. Külső tényezői hatás amikor a vákuumos EGR szelepet működtető vákuum megszűnik pl vákuumcső hiba vagy elektromos EGR Szelepnél az elektronikai hiba. Belső tényező miatt is kialakulhat az EGR hiba. Az egyik leggyakoribb ok az EGR szelep meghibásodás jelei között a szennyeződés, amelyek meggátolják a megfelelő működést.
A világító lámpa azt jelzi, hogy a kipufogórendszer bizonyos hibát vagy a normától való eltérést észlelt. A leggyakoribbak a következő hibaüzenetek: Véletlenszerű hibaüzenet, Féklekvár, Az EGR szelep szennyeződése, Az EGR szelep súlyos eltömődése vagy sérülése, Az EGR szelep egy helyzetben beragadt, Nem közvetlenül az EGR szelephez kapcsolódó problémák, Szükségállapot.
Az EGR a teljes recirkulációs rendszer legérzékenyebb része, mivel a kipufogógázok és kipufogógázok áramában található. Az iszapfogóból származó olajgőzök is hozzáadhatók a füstgázhoz, amelyek a kormmal egyesülnek. Ez késleltetett reakciót okozhat a gázpedál lenyomásakor, növelheti a károsanyag-kibocsátást és a teljesítményt is.
Az EGR szelep hibájának jelei:
- 4, Zajos, kopogós motorjárás.
- 6, A károsanyag kibocsátás megnövekszik.
- Világít a motor lámpa a műszerfalon.
- Sebesség ingadozás
- Teljesítményvesztés
- Motor rángatózás gyorsításkor
- Megnövekedett nitrogén-oxid-kibocsátás
- Fekete füst a kipufogóból
- Megnövekedett fogyasztás
- Vészhelyzeti üzemmódba helyezés
Az EGR szelep tisztítása és cseréje többféleképpen történhet, attól függően, hogy mi okozza a problémát. Az EGR szelep alapos tisztítása segít abban az esetben, ha a szelep nem sérült, de eltömődött koromtól és szennyeződéstől. Ha van egy adag türelmed és elég időd, akár otthon is elkezdheted az EGR szelep tisztítását. Használja tisztításhoz speciális tisztítószerek az EGR tisztításához. Ezek elég hatékonyak a hosszú ideig felgyülemlett korom és a füstgáz részecskék eltávolításához. Ügyeljen arra, hogy tisztítás közben ne sértse meg a szelepet. Ha nincs elég tapasztalata vagy ideje, bízza a szelep tisztítását a szerviz szakemberére. Még nagy torlódásokkal is megbirkóznak.
Ha az EGR szelep megsérült, elhasználódott vagy nem tudja ellátni funkcióját, ki kell cserélni egy új alkatrészre. Megtalálhatod a piacon számos új EGR. A széles választéknak és a rendelkezésre álló alternatíváknak köszönhetően nem kell aggódnia a drága csere miatt.
Új alkatrész cseréjekor ezt is ellenőrizze: EGR szelep tömítések állapota. Valószínűleg cserére lesz szükségük.
Sérült vagy eltömődött szeleppel való vezetés határozottan nem ajánlott. Ha az autó vészhelyzeti üzemmódban van, javasoljuk, hogy csak a legközelebbi szervizig folytassa az utat.
Clogged muffler, symptom #1
Az osztómű hibái és azok jelei
Az osztómű az összkerékhajtású járművek egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amely az erőt osztja el az első és hátsó tengelyek között. A meghibásodása komoly problémákat okozhat, hiszen nem csupán a hajtáslánc működésére, hanem az autó biztonságára és stabilitására is hatással van. Sokan nem is tudják pontosan, mi az osztómű feladata, és milyen tünetekre kell figyelni a hibák korai felismerése érdekében.
Az egyik leggyakoribb tünet, amely az osztómű hibájára utalhat, a furcsa, morgó, zörgő vagy kattogó hang, amely gyorsításkor vagy kanyarodás közben hallható. Ezek a zajok jellemzően a hajtáslánc meghibásodására utalnak, de ha különösen a középső részből, a kardántengely környékéről érkeznek, akkor az osztómű lehet a ludas. A zajok lehetnek állandóak vagy szakaszosak, de mindig figyelmeztető jelzésként kell rájuk tekinteni. Az ilyen hangok gyakran súrlódásra, kopásra vagy egy meglazult alkatrészre utalnak, amely a mozgás során feszülésbe kerül.
Az osztómű hibájának egy másik fontos jele a jármű instabil viselkedése, vibrálás vagy rángatás érzékelése főként gyorsítás vagy haladás közben. Ez a jelenség gyakran a hajtáslánc egyensúlyának megbomlására utal, amit egy hibás osztómű is okozhat. A vibráció gyakran a padlólemezen keresztül is érezhető, különösen az autó középső részénél vagy a vezető ülés alatt. Ez nemcsak kényelmetlenséget okoz, de a hosszabb távú használat során további károkat is előidézhet más alkatrészekben, például a csapágyakban vagy a felfüggesztésben.
Ha az autó összkerékhajtása nem kapcsol be rendesen, vagy használat közben úgy érzi a vezető, hogy a rendszer nem működik megfelelően, az is az osztómű hibájára utalhat. Az osztómű feladata az erő optimális elosztása a négy kerék között, és ha ez nem történik meg, a jármű viselkedése drámaian megváltozik. Egyes esetekben a négykerék-meghajtás teljesen ki is kapcsolhat, máskor csak lassan, késleltetve reagál. A rendszer hibája különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha csúszós, sáros vagy havas útfelületen történik a vezetés, hiszen ilyenkor van a legnagyobb szükség az összkerékhajtásra. A vezetők gyakran érzik úgy, mintha a hátsó tengely nem is lenne hajtva, vagy mintha az autó csak elölről hajtana.
Az osztómű egyik leginkább szemmel is látható hibajele az olajszivárgás. Az osztómű kenéséhez szükséges speciális hajtóműolaj szivárgása súlyos problémák forrása lehet, hiszen az alkatrészek kenés nélkül gyorsan elkopnak. Ha a jármű alatt olajfoltot észlelünk, különösen a kardántengely környékén, az intő jel lehet. Az olajveszteség oka lehet tömítéskopás, repedés vagy lazult csavarok, és ezek következtében a hajtáslánc súlyos károsodást szenvedhet. Fontos tudni, hogy az osztómű olaja általában sűrűbb, mint a motorolaj, ezért nehezebben észlelhető, ha szivárog.
Amikor az autó menet közben kattogó hangokat ad ki, vagy hirtelen akadozik a haladás, az is utalhat az osztómű rendellenes működésére. Ezek a hangok jellemzően nem egyenletesek, hanem a sebességgel vagy a gyorsítás intenzitásával változnak. Különösen kanyarodáskor vagy emelkedőn lehet érezni, hogy valami nincs rendben a hajtással. A kattogás oka lehet belső fogaskerék sérülés, csapágykopás vagy egyéb mechanikai elváltozás. Ezek a tünetek gyakran hirtelen jelennek meg, de előfordulhat, hogy fokozatosan erősödnek.
A modern járművekben az osztómű és a hajtáslánc működését elektronikus vezérlőegységek is felügyelik, amelyek hibák esetén figyelmeztető jelzést adhatnak. A műszerfalon villogó 4WD, AWD vagy hajtásrendszer ikon azt jelezheti, hogy a rendszer nem működik megfelelően. Ezek a hibakódok gyakran csak speciális diagnosztikai eszközzel olvashatók ki, de már a figyelmeztető jelzés is elegendő ahhoz, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk. Az elektronikus problémák mögött állhat hibás szenzor, rossz csatlakozás vagy szoftveres zavar is.
Az osztómű hibája különösen terepjárás vagy csúszós útfelületen történő közlekedés során válhat nyilvánvalóvá. Ha a jármű nem képes kellő vonóerőt kifejteni, vagy gyakran elakad, elcsúszik, miközben a négykerék-hajtás be van kapcsolva, az a rendszer meghibásodását jelezheti. Ezeket a jelenségeket nem mindig egyszerű megkülönböztetni a vezetési hibáktól vagy a gumiabroncsok nem megfelelő állapotától. Azonban ha a jármű terepen gyakran veszíti el a tapadást, az utalhat arra, hogy az osztómű nem osztja megfelelően az erőt.
Az osztómű meghibásodása ritkán javítható házilag, mivel speciális szaktudást és eszközöket igényel. Éppen ezért minden gyanús hang, rángatás, instabil viselkedés vagy figyelmeztető lámpa esetén javasolt mielőbb felkeresni egy megbízható szervizt. A szakemberek műszeres diagnosztikával pontosan meg tudják állapítani a hiba forrását, és javaslatot tudnak tenni a javítás módjára.
A kipufogórendszer felépítése és hibái
A kipufogó hibák meglehetősen gyakoriak. A felismerésük viszont a legtöbbeknek gondot okoz, mert nem is tudják, hogy az, amit tapasztalnak, az egy kipufogó hiba jelzés. A kipufogó rendszer több alkatrészből áll, a meghibásodás nem csak annyit jelent, hogy esetleg rozsdás vagy lyukas a kipufogócső hátul. A kipufogó hiba jeleket több dolog is okozhatja, hiszen nemcsak egy alkatrészt tud meghibásodni. Gyakori, hogy a katalizátor hibásodik meg, mely kihat az autó teljesítményére és fogyasztására, de a lambdaszonda is gyakran okoz gondot.
Egy laikus számára kipufogó csak az autó alatt, hátul kilógó alkatrészt jelenti, és ennek meghibásodását tudja is azonosítani. Ám a kipufogórendszer ennél lényegesen összetettebb, így egyes hibákat nehezebb azonosítani. Ugyanakkor nem árt, hogy fel tudjuk ismerni, hogy az adott jelzés bizony a kipufogó hibájából jelentkezik, mert így azonnal tudunk lépni, és orvosolhatjuk a problémát.
Mielőtt a kipufogó hibákat és azok jelzéseit tárgyalnánk, nem árt, ha előbb a kipufogó felépítéséről és szerepéről ejtünk néhány szót, így ugyanis könnyebb lesz a hibákat is azonosítani, ha tudjuk, milyen részei is vannak egy kipufogónak. A kipufogórendszer több, mint az autó hátulján kilógó cső, valójában a motornál kezdődő és egészen az autó hátuljáig tartó kamrák és csövek rendszere. A felépítése persze nem egységes, autótípusonként vannak eltérések, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy benzines vagy dízes autóról van szó.
Általánosságban elmondható, hogy a kipufogórendszer hozzávetőleg 3 m hosszú, és hat fő eleme van: a kipufogó dob, a részecskeszűrő (diesel particulate filter, röviden DPF), a katalizátor, a lambda szonda, vagy más néven oxigénszenzor, a leömlőcsonk, és a flexibilis cső.
A kipufogó tehát egy összetett rendszer, melynek funkciója is sokrétű. Egyrészt a kipufogórendszer juttatja el a motorból az autó végéhez a kipufogógázokat. Másrészt csökkenti a vegyi anyagok mennyiségét a kibocsátott füstben, amelyre komoly szabályozás vonatkozik. Harmadrészt pedig a zajcsökkentésben is fontos szerep jut a kipufogónak, ugyanis üzemanyag égésekor bekövetkező robbanások zaját is segít minimalizálni. A kipufogó működése tehát nemcsak az autó megfelelő működése szempontjából fontos, de a komfortérzetünk és a környezet szempontjából is.
Ha felvillan a motorhiba lámpa, akkor már sejthetjük, hogy valami gond van, azt viszont sokan nem tudják, hogy pontosan mi is lehet a gond. Pedig az egyes meghibásodásoknak egyértelmű jelei vannak. Érdemes pár szóba kitérni a leggyakoribb kipufogó hibákról, és ezek hibajeleiről. Az eltömődés egy gyakori gond, ami leginkább akkor jelentkezik, ha elfeledkezünk a kipufogórendszer tömítettségének ellenőrzéséről. Ennek a hibának van egy egyértelmű jelzése, mégpedig a katalizátor-test vörös izzása. Ilyenkor mindenképp érdemes felkeresni az autószerelőt.
A lambdaszonda meghibásodás is meglehetősen gyakori, amit abból sejthetünk, hogy felvillan a sárga check engine lámpa, hanem abból is, hogy az autó nehezebben indul. Bár sokan nem veszik komolyan ezt a hibát, de a helyzet az, hogy akár a motor meghibásodásához is vezethet, így mindenképp fontos, hogy szerelő lássa az autót. A katalizátor meghibásodása sem ritka, melyet onnan tudhatunk, hogy a motor teljesítménye csökken, a fogyasztás viszont nő. A katalizátor hiba oka többféle lehet, okozhatja az elöregedés, de fizikai sérülés is.
A kipufogó hiba jelek azonosítása persze nem mindig egyértelmű, viszont vannak olyan jelzések, melyek arra utalnak, hogy mindenképp keressük fel a szerelőt, mert javításra lesz szükség. Ha bármelyik jelzést tapasztaljuk, azonnal keressük fel az autószerelőt, ugyanis, ha nem foglalkozunk a dologgal, mondván, csak a kipufogó a gond, így még elmegy az autó, akkor a motor épségét kockáztatjuk, és ami kipufogó hiba jelnek indul, az akár komoly meghibásodáshoz is vezethet. Arról már nem is beszélve, hogy a kipufogó hibája miatt megnőhet a káros anyagkibocsájtás, ami rendkívül nagy terhet ró a környezetre.
Gyakori kipufogórendszer hibák és azok jelei
- Eltömődés: A katalizátor-test vörös izzása.
- Lambdaszonda meghibásodás: Felvillan a sárga check engine lámpa, nehezebben indul az autó.
- Katalizátor meghibásodás: A motor teljesítménye csökken, a fogyasztás nő.
Az itt bemutatott adatokat, különösen az egész adatbázist, nem szabad másolni. Az adatokat vagy a teljes adatbázist a TecDoc előzetes beleegyezése nélkül tilos reprodukálni, terjeszteni és/vagy ezt harmadik félnek lehetővé tenni.
tags: #gyorsításnál #kipufogó #berregés #okai