DARPA: Az Agyvezérelt Művégtagok és a Tapintásérzet Visszaállítása
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) évtizedek óta a leginnovatívabb technológiai fejlesztések élvonalában jár. Kémrovarok, robotkutyák, lopakodók, GPS, internet - felsorolni is hosszú, mennyiféle technológiát köszönhet a világ a hidegháborús paranoiából kinőtt szervezetnek. A brit kutatás-fejlesztési projektek élére álló szervezet, az ARIA úttörő találmányok finanszírozását végezheti majd, ahogy amerikai elődje is tette - például az internet vagy a GPS-technológia kifejlesztésével.
A DARPA és a robotika legújabb fejlesztései
A DARPA mostanában robotikai fejlesztéseiről lehet ismerős: a divízió többek között a Google által 2013 végén felvásárolt Boston Dynamics-szal is együtt dolgozott, a kooperáció során pedig olyan híres két- és négylábú robotok láttak napvilágot, mint a humanoid Atlas vagy a Big Dog.
Az amerikai védelmi fejlesztési ügynökség (DARPA) hétfőn jelentette be, hogy a Bell vállalat elkezdi megépíteni függőleges fel- és leszállásra, és gyors repülésre képes gépet. A védelmi minisztérium kutatási részlege nem azért finanszíroz AI-kutatásokat, hogy leváltsa a pilótákat, hanem hogy megkönnyítse a dolgukat. Az amerikai védelmi minisztérium versenyén mesterséges intelligencia felhasználásával, illetve megfelelő jelfeldolgozással kellett minél hatékonyabban megosztaniuk a rádióspektrumot.
Áttörés az agyvezérelt művégtagok és a tapintásérzet területén
A DARPA legújabb fejlesztése azonban egy lépéssel tovább megy a robotika és az ember-gép interfészek területén. Visszaadhatja a tapintásérzetet a művégtaggal rendelkezőknek a DARPA legújabb fejlesztése.
A neurotechnológiai áttörés részletei
A DARPA egy 28 éves, gerincsérülés miatt lebénult páciensen tesztelt, egy közvetlenül az agyhoz csatlakoztatott a művégtagot. Ez a kísérlet forradalmi eredményekkel járt.
Hatékony padlófűtés beállítás - Danfoss
A divízió közleménye szerint a tesztalany a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriuma által fejlesztett kezet kipróbálva nem csak általános nyomás- illetve tapintásérzetről számolt be, de azt is képes volt megállapítani, hogy éppen a kéz melyik ujját érintik meg.
Mi az előnye a robotasszisztált protézisműtéteknek? Szakértői interjú az Életmódi műsorban
Az agyi interfész működési elve
Az elképzelés megvalósításához a páciens agyán a tapintásérzet azonosításáért felelős szenzoros kérgi területeken, illetve a test mozgását irányító motoros kérgen helyeztek el több elektródsort. Ezek az elektródák kulcsfontosságúak az emberi agy és a mesterséges végtag közötti kommunikációban.
Ezeket az elektródákat kapcsolták a művégtaghoz, amelyet az alany így gondolatok útján vezérelni is tudott, az ujjakban elhelyezett nyomatékérzékelők által regisztrált értékeket pedig tapintásként érzékelte.
A természetesebb vezérlés felé
Bár agyi vezérlésű művégtagot a DARPA már korábban is bemutatott, a frissen bejelentett neurotechnológiai áttörés nagyságrendekkel jobb élményt biztosíthat az eszközök viselőinek. Ez a fejlesztés új korszakot nyithat a protézisek használatában.
A tapintásérzet visszaadásával nem kell például folyamatosan nézni egy-egy tárgy megfogásakor, hogy a művégtag ujjai mikor kerülnek a megfelelő pozícióba, annak vezérlése sokkal természetesebb lehet. Ez jelentősen növeli a felhasználói élményt és a funkcionális képességeket.