Gépjármű vásárlás utáni kártérítés: Jogok és lehetőségek használt autó esetén

Ön is azok közé tartozik, akik a vadonatúj “meseautó” helyett egy jól működő használt autóra szavaz? Mindenki szeretne akár milliókat is spórolni a vételáron. A használt autók előnye ezen a téren verhetetlen, hiszen sok családnak, fiatalnak óriási segítség a mindennapokban egy megfizethető, megbízható autó. A közelmúlt tapasztalatai alapján elmondható, hogy számottevően megnőtt a használt gépjárművek iránti igény, amelynek oka főként az új gépjárművek piacán tapasztalható nehézségekben keresendő, így azt leginkább az ellátási láncok lassulásából fakadó jelentős drágulás és a hosszú várakozási idő idézte elő. Érthető volt tehát az, hogy a kereslet a használt autók iránt megemelkedett.

De mi a helyzet akkor, ha mégsem működik jól? Lehet bármit is tenni egy használt gépjármű megvétele után? Ne hagyja magát becsapni, nézze át velünk a használt autó vásárlás garanciájával kapcsolatos lehetőségeket! Ebben a cikkben a személygépjárművek hibás teljesítésével és szavatossági kérdéseivel foglalkozunk, körbejárjuk a hibás teljesítés fogalmát, az ebből eredő problémákat, valamint a vásárlók jogait és az értékesítők felelősségét ezen a területen.

Használt autó vásárlása: szavatosság, jótállás vagy garancia? Melyik mit jelent?

Amikor vásárolunk egy terméket, a biztonság mindig elsődleges szempont. Használt autó vásárlása esetén mégis mi nyújthat biztonságot? Az első szó, ami felrémlik ennek kapcsán, a garancia. Habár a felelősségvállalás terhét gondoljuk a szó mögé, szerencsére a jogalkotó részletesebben foglalkozik a kérdéssel. Ugyanis sok félreértés születne belőle, ha más-más tartalommal lehetne megtölteni a felelősség kérdését.

A használt autó garancia kifejezés helyett a jog a jótállást és a kellékszavatosságot használja. Mégpedig nyomós okkal különíti el ezt a látszólag hasonló kérdéskört. A felsorolásból sokan hiányolhatják a garanciát, amely kapcsán kiemeljük, hogy az a hétköznapi életben használt fogalom, valójában a jótállás szabályait foglalja magában.

A Jótállás szabályai

A hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, aki jótállást vállal vagy arra köteles egy termékkel kapcsolatban, felelnie kell a hibás teljesítésért. A Ptk. úgy fogalmaz, hogy „a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.” Fontos, hogy az eladó hibás teljesítését kizárja, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy szintén ezen időpontban ismernie kellett. E körben kiemelendő, hogy a jótállás jellemzően szerződésben vállalt kötelezettség, így nem minden esetben terheli az eladót.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A Kellékszavatosságra vonatkozó rendelkezések

Amennyiben nem állnak fenn a jótállás feltételei, akkor sem kell aggódnunk, ugyanis a Polgári Törvénykönyv a kellékszavatosság szabályai körében rögzíti, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett - azaz esetünkben az eladó - a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Akkor teljesít hibásan az Eladó, ha a használtautó az adásvétel (teljesítés) időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Nézzük meg egy táblázatban a fogalmak közötti különbségeket:

Fogalom	Jogi alap	Ki felelős?	Bizonyítási teher	Határidő	Jogorvoslatok
Garancia	Hétköznapi kifejezés, jogilag a jótállást vagy szavatosságot takarja	-	-	-	-
Jótállás	Polgári Törvénykönyv / Szerződés	Eladó	Eladó (bizonyítja, hogy a hiba később keletkezett)	A jótállási időn belül	Kijavítás, kicserélés, vételár leszállítása, elállás
Kellékszavatosság	Polgári Törvénykönyv	Eladó (hibás teljesítésért)	Vevő (bizonyítja, hogy a hiba a teljesítéskor megvolt); fogyasztó és vállalkozás között 1 éven belül az eladó	1 év (magánszemélytől); 2 év (kereskedőtől)	Kijavítás, kicserélés, vételár leszállítása, elállás

Nyílt és Rejtett Hibák a Használt Autóknál

Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk használtautók vonatkozásában kétfajta hibát. Főszabály szerint nyílt hiba alatt olyan hibákat kell érteni, amiket egy laikus egyszerű észlelés segítségével megállapíthat, felismerhet.

A legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak a gépjárműben, vagy amelyekkel a későbbiekben számolnia kell a gépjármű állapotából adódóan. Általában az Eladó ezen hibákat az adásvételi szerződésbe is részletesen belefoglalja. Célszerű minden ilyen felismerhető, nyílt hibát rögzíteni az adásvételi szerződés erre fenntartott részében. Nyílt hiba esetén a Vevő a későbbiekben NEM hivatkozhat hibás teljesítésre.

Természetesen a való élet nem ennyire egyszerű, így könnyen előfordulhat, hogy a Vevő nem kap megfelelő minőségű és terjedelmű tájékoztatást az Eladótól. A gyakorlat elvár a Vevő részéről bizonyos fokú körültekintést az ilyen helyzetekben. Könnyen megtörténhet, hogy az adott gépjármű olyan hibában szenved, amelyet a Vevőnek az adásvételi szerződés aláírása előtt kellő körültekintés mellett fel kellett volna ismernie. A Vevőtől minden esetben elvárható a megfelelő körültekintés, akkor is, ha az Eladó őt részletesen tájékoztatja. A Vevő tehát utólagosan nem hivatkozhat hibás teljesítésre abban az esetben, ha a megvásárolt használtautó olyan hibában szenved, ami kellő, általában elvárható körültekintéssel felismert vagy fel kellett volna ismernie.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A rejtett hiba fogalma azokat a hibákat takarja, amelyeket akár a legnagyobb gondosság mellett sem vesz észre a vevő. Fontos, hogy a rejtett hiba oka a vásárláskor is ott lapuljon a termékben, csak éppen nem észrevehetően. Az eladó ebben a helyzetben nem hivatkozhat arra, hogy ő mit sem tudott az autó hibás alkatrészeiről.

A Kellékszavatossági Jogok Érvényesítése

Ha az autóval kapcsolatos hibás teljesítés miatt kellékszavatossággal szeretne élni a vevő, négyféle módon rendezheti igényét. A Ptk. garantálja, hogy a rejtett hibát az eladónak ki kell javítania, az autót ki kell cserélnie, a vételárat le kell szállítania vagy teljesen vissza kell térítenie. Ezekből a lehetőségekből a vevő választhat kedve szerint.

Természetesen ezen lehetőségeknek a jogalkotó korlátokat is szab, például rögzíti, hogy a kijavításnak, kicserélésnek nincs helye, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, valamint jelentéktelen hiba miatt az elállás lehetősége is kizárt.

A jogszabály 2022. január 1. napjától kiegészült egy fontos rendelkezéssel, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Itt emelnénk ki, hogy ez a rendelkezés fogyasztó és vállalkozás relációjában alkalmazandó, tehát például akkor, ha magánszemélyként kereskedőtől vásároltunk használt járművet.

A Bizonyítási Teher Kérdése

Jótállási kötelezettségnél az eladót terheli a bizonyítás. Eszerint neki kell azt igazolnia, hogy az autó rejtett hibája az értékesítéskor nem volt meg. Jótállás vállalása mellett is lehetősége van az értékesítő személynek arra, hogy magát kimentse, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Ugyanez igaz a szavatossági idő első hat hónapjára, amennyiben fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó. Ebben az időtartamban az eladó bizonyítja az autó vásárláskor megfelelő állapotát, amivel kimentheti magát a felelősség alól. Ezen határidő kapcsán hívjuk fel a figyelmet egy jelentős idei jogszabályváltozásra, ugyanis az év elején hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a határidőt - kizárólag fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetében - a korábbi hat hónapról, egy éves időtartamra emelte, tehát e szerint az egy éven belül felismert hiba már a teljesítésének időpontjában fennálltnak tekintendő, kivéve, ha a vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Ezzel szemben kellékszavatosság esetén főszabály szerint a vevőre hárul annak terhe, hogy bizonyítsa: a hiba oka már az adásvétel időpontjában megvolt, nem pedig a vevői nem rendeltetésszerű használat idézte azt elő.

Példa a bizonyítási teherre: Motorvezérlő hiba

Még az átlagosan körültekintő fogyasztótól sem várható el használtautó-vásárlásnál, hogy kiszűrje a motorvezérlő olyan hibáját, ami csak kiszerelés után látható. Épp ezért helyesen döntött a Budapesti Békéltető Testület amellett, hogy a kereskedőnek ki kell fizetni a több mint háromszázezer forintos javítási költséget - állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla abban a bírósági ügyben, amelyet még korábban a használtautó-kereskedő indított a Testület ellen.

Az Ítélőtábla egyúttal azt is kimondta, hogy a fogyasztó a békéltető testületi eljárásban megfelelően bizonyította az autó hibáját a fényképfelvételekkel, a szakszerviz feljegyzésével, és a javításról szóló számlával. A használtautó-kereskedőnek pedig ezzel szemben be kellett volna bizonyítania, hogy a hat hónapon belül előjött hiba csak a gépkocsi megvásárlása után keletkezett. Erre azonban nem került sor, ezért viselnie kellett ennek a következményeit.

Határidők és Azonnali Bejelentés Fontossága

E körben kiemelnénk, hogy szintén fontos szerepe van a hiba közlésének. Amint észleljük a műszaki hibát, azonnal jelezni kell az eladónak. Ilyenkor nem éri meg halogatni. Mindezt tegyük úgy, hogy később a hibabejelentés és igényközlés bizonyítható legyen (pl. írásban, tértivevénnyel). Kellékszavatosság esetén főszabály szerint azt a felfedezést követően haladéktalanul közölni kell, ugyanakkor fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A törvény az igény érvényesítésére is határidőt szab, ugyanis rögzíti, hogy a kellékszavatossági igények fő szabály szerint a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évülnek el, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ez a határidő 2 év, míg a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Elállás a Szerződéstől és Kártérítési Igény

Mind a jótállás, mind a szavatosság érvényesítésére nyitva áll a szerződéstől való elállás joga. Ez pedig az autó kötelező visszavételét jelenti. Jelentéktelen hiba miatt nem lehet jogszerűen elállni a szerződéstől. Viszont abban az esetben, ha az eladó például nem tudja - vagy nem akarja - kicserélni, kijavítani az autót, bátran hivatkozzon erre a jogára. A hibás jármű visszavételére a szavatosság törvényben meghatározott ideje áll rendelkezésre, ami egy év.

Kártérítésre vonatkozó szabályok

E körben röviden kitérnénk arra, hogy a vevőnek kártérítési igénye is felmerülhet az eladóval szemben, ugyanis a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát. Ez alól az képez kivételt, ha az eladó a hibás teljesítést kimenti. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A gépjármű adásvételi szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása, így az eladó által vállalt kötelezettségek megszegése is alapot adhat a kártérítési igényre. Megjegyeznénk, hogy használt gépjármű vásárlása esetén leginkább az első két igény merül fel jellemzően - különös tekintettel a kártérítés körében érvényesülő esetleges bizonyítási nehézségekre -, a kártérítésre már csak egyfajta utolsó, de létező, a jog által biztosított eszközként tekinthetünk.

Amennyiben a szerződésben rögzített megállapodás vagy a törvény által garantált szavatossági/jótállási időn belül a jelzett problémát az eladó köteles orvosolni, hacsak nem tudja magát kimenteni a felelősség alól. Ám lehetséges, hogy visszautasítja a vevő jogérvényesítését, vagy a bizonyítást illetően merül fel vita. Ilyenkor érdemes ügyvéd segítségét kérni, ezzel tisztázhatók a felelősségi kérdések és szükség esetén pert is indíthat a vevő. Hiába használt autóról van szó, a költségek milliós tételt is elérhetnek.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a problémákat? Vásárlási Tippek

Természetesen a legcélszerűbb az, ha már a vásárlás során a lehető legkörültekintőbben járunk el és igyekszünk a kiszemelt gépjármű hibáit feltérképezni, azt szakértővel megvizsgáltatni. Ugyanakkor ennek ellenére is előfordulhatnak olyan hibák, melyek csupán később válnak felismerhetővé. Íme néhány fontos tanács:

Szakértői átvizsgálás: Amikor gépkocsit megyünk megnézni vásárlás céljából ajánlott magunkkal vinni valakit, aki ért az autókhoz, és akár ott helyben jól fel tudja mérni a gépkocsi valódi állapotát. Amennyiben ez nem megoldható, akkor javasolt az eladóval megegyezni abban, hogy elvihessük szerelőhöz az autót, ahol rövid idő alatt elvégeznének egy állapotfelmérést.
Jármű előéletének ellenőrzése: A jármű előéletét a rendszám megadásával könnyedén ellenőrizhetjük a Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP), melyhez Ügyfélkapu regisztráció szükséges. Kérdezzünk rá az eladónál az autó korábbi sérüléseire, kártörténetére! Tudjuk meg, hogy rendelkezik-e az autó szervizkönyvvel!
Részletes adásvételi szerződés: A vétel időpontjában a legfontosabb kérdés, hogy eladó milyen problémákra hívta fel a figyelmet és tájékoztatta a vevőt, hiszen ezekre hivatkozva vevő már nem érvényesíthet semmilyen igényt. Ennek okán célszerű a feltárt hibák, hiányosságok részletes rögzítése az adásvételi szerződésben.
Foglaló vs. előleg: Amennyiben foglaló vagy előleg kifizetésében állapodunk meg az eladóval, fontos, hogy tudjuk a különbséget a két fogalom között. A foglaló azt a felet kárpótolja, aki az adásvétel meghiúsulása esetén nem felelős a történtekért - ha a vevő az eladónak fel nem róható okból meggondolja magát, vagy a szerződésben foglalt időpontig nem teljesíti a vételárat, elveszti a foglalót. Előleg esetén nincs ilyen szabályzás: amennyiben bármilyen okból meghiúsul az adásvétel, az előlegként letett összeg visszajár a vevőnek.
Külföldi autó vásárlása: Külföldi autó vásárlása esetén legyünk a szokásosnál is körültekintőbbek. A külföldi járművek kártörténete nehezebben követhető vissza, így ragaszkodjunk a független szervizben történő átvizsgáláshoz!
Eredetiségvizsgálat: A jogszabályok minden használt autó adásvételénél megkövetelik az eredetiségvizsgálatot. Ha az eredetvizsga sikertelen eredményt hoz, a vevőnek joga van elállni az adásvételi szerződéstől.