A TEÁOR számok jelentősége a gépjármű ügyletekben és a közelgő változások
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) a gazdasági szereplők számára nélkülözhetetlen keretet biztosít tevékenységeik besorolásához. Mindenki tudja, hogy léteznek, azt is, hogy egy vállalkozásnak rendelkeznie kell ilyen kódszámmal. Viszont azzal, hogy mi is a TEÁOR számok alapján történő rendszerezés célja, talán már kevesebben vannak tisztában. Cikkünkben ezeket a kódszámokat vesszük kicsit alaposabban szemügyre. Kitérünk az osztályozás magyarországi történetére és a jelenleg hatályos jogszabályi hátterére. Majd a számok mögé nézünk és megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy TEÁOR kód, mi a jelentősége és kitérünk a főtevékenység fogalmára, valamint megállapításának módjára is. Emellett részletesen bemutatjuk a 2025. január 1-jén hatályba lépő TEÁOR változásokat, különös tekintettel a gépjárművel kapcsolatos tevékenységekre.
Mi a TEÁOR szám és hogyan alakult ki?
A TEÁOR a „Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” kifejezésből alkotott mozaikszó, lényegében a gazdasági tevékenységek egységes osztályozását jelenti és elsősorban statisztikai célt szolgál: mint látni fogod, nem magyar találmány. Uniós szinten is jelentőséggel bír, célja közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, értékelése. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel a TEÁOR számok közzétételéért, nyilvántartásáért, frissítéséért, egyszóval minden, ezzel kapcsolatban felmerülő feladat elvégzéséért.
A „kódszám” kifejezés talán újkeletűnek hangzik, azonban már komoly múltra tekint vissza mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Nemzetközi szinten egészen 1948-ig kell visszamennünk az időben, ha az első ilyen osztályozási rendszert keressük. Ebben az évben fogadta el az ENSZ a gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása (International Standard Industrial Classification - ISIC) első változatát, amelyet néhány felülvizsgálatot követően a mai napig használnak.
Az ISIC alapján dolgozta ki később az Európai Unió a saját szabványát, az úgynevezett NACE kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques). A rendszert először 1970-ben vezették be, majd szintén több alkalommal módosították. A legfontosabb módosításra 2006-ban került sor, a 1893/2006/EK rendelet útján, mely verzió jelenleg is hatályos és 2008. január 1-jétől minden tagállam számára kötelezően alkalmazandó.
Hazánkban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtási rendelete adott először felhatalmazást a KSH-nak, hogy dolgozza ki a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerét. Az évek során természetesen maga a kormányrendelet és az osztályozási rendszer is sokszor változott. Uniós csatlakozásunk előkészítése során került kiadásra először a TEÁOR ’03. Majd az 1893/2006/EK rendeletnek való megfelelés céljából ezt váltotta a TEÁOR ’08 - a ’08 tehát a 2008-as évre utal. Ez az osztályozás gyakorlatilag NACE kódok a magyar megfelelője, a két rendszer kódszámai szerkezetileg megegyeznek egymással.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A TEÁOR számok jogszabályi háttere és felépítése
A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény már régóta, 1993. óta nem hatályos, jelenleg pedig a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet rendezi az osztályozás alapjait. Gyakorlati szempontból azonban nagyobb jelentőséggel bírnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) vonatkozó rendelkezései. Ezek a szabályok írják elő a TEÁOR számok feltüntetésének kötelezettségét a cégek vonatkozásában.
A cégjegyzéknek valamennyi cég esetében tartalmaznia kell a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. Egy cég bejegyzésekor, a bejegyzési kérelem benyújtásával együtt a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúrának megfelelően. A cégbíróság pedig erről a cég bejegyzésekor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). A főtevékenység és a további tevékenységi körök változását azonban már nem a cégbíróság, hanem a NAV felé kell jelezni. A NAV erről elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, aki pedig hivatalból jegyzi be és teszi közzé a változásokat.
A TEÁOR szám egy betűből és négy számból álló kódszám. Ezért mondjuk azt, hogy a TEÁOR kód felépítése négy szintből áll. Az első szint a nemzetgazdásági ágazatot jelöli. Összesen 21 nemzetgazdasági ág létezik, mindegyiket egy betűvel jelölnek A-tól U-ig, az angol ábécének megfelelően. Ez a tevékenységek osztályozásának legáltalánosabb szintje. A második szint az ágazat. Ezen a szinten 88 ágazat található, 01-től 99-ig számozva. A harmadik szint az alágazat. Összesen 272 szakágazat létezik, mindegyik saját, három számjegyű kódszámmal. Az első két szám adott (az utal az ágazatra), míg a harmadik alágazatonként eltérő. A negyedik szint pedig a szakágazat, amely már a legrészletesebb szintje egy tevékenység besorolásának - éppen ezért nem is minden alágazat oszlik további szakágazatokra. Hogy ezeket pontosan hogyan kell megállapítani, azzal kapcsolatban a KSH külön útmutatót készített.
Egy cég főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul az összes hozzáadott értékéhez. Azaz lényegében az a tevékenység, amelyből várhatóan a legtöbb bevétel származik. A főtevékenység meghatározására az úgynevezett „top-down” (fentről lefelé) módszert szokták alkalmazni. Elsőként azt a nemzetgazdasági ágazatot kell megtalálni, amely a legnagyobb mértékben hozzáad a vállalkozásod tevékenységéhez. Ha a nemzetgazdasági egység megvan, utána az ezen belül lévő ágazatokat kell hasonló szempont szerint megvizsgálni.
Másodlagos és kiegészítő tevékenységek
Törvényi maximuma nincsen a felvehető másodlagos és kiegészítő tevékenységnek, ugyanakkor csak olyan tevékenységi kört célszerű felvenned, amelyet a vállalkozásod ténylegesen végez is. A főtevékenységet minden esetben szükséges megadni a cég bejegyzésekor, azonban később bármikor, díjmentesen vehetsz fel másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeket. Az egyéni vállalkozói tevékenységet hasonló, de mégis kicsit eltérő módon osztályozzák. Rájuk az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) vonatkozik. A tevékenységi körök módosítása már nem csak a cégbíróságon, hanem az adóhatóságnál is bejelenthető, és ez az eljárás díjmentes.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Gépjármű ügyletek és illetékmentesség a TEÁOR alapján
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése. Az Itv. 26. § (7) bekezdése kimondja, hogy a mentesség feltételeit az állami adóhatóságnál kell - a gépjármű-forgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó esetében igazolással - bejelenteni.
Tekintettel arra, hogy az Itv. általánosságban a gépjármű és a pótkocsi főtevékenységként történő forgalmazását mentesíti a vagyonátruházási illeték alól (és ebbe a fogalomba mind a személy-, mind a tehergépjárművek beletartoznak), mentesül az illeték megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a főtevékenysége akár a TEÁOR 2008 szerinti 45.11 számú (személygépkocsi, könnyűgépjármű kereskedelme), akár a 45.19 számú (egyéb gépjármű kereskedelme) gépjármű forgalmazás.
A TEÁOR változás: TEÁOR’25 bevezetése
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel. Miért történik TEÁOR-váltás? A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások születtek (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR. A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:
- Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
- A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58-63) kettévált.
- A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek).
- A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46-47, 95 ágazatokba került át.
- A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
- Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.
A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).
A TEÁOR’25 bevezetését szabályozó jogszabályok
A jogszabályi alapot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete határozza meg, amelyet az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosított (ún. NACE-rendelet). Ennek következtében 2025. január 1-jétől a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer lesz a hatályos verzió. Mivel a TEÁOR’25 megegyezik az Európai Unió tevékenység osztályozásával, a NACE Rev.2.1 verziójával, külön hazai jogszabály bevezetésére nem volt szükség. A NACE-rendelet következtében a hazai jogszabályokat két szempontból kellett módosítani. Lehetővé kellett tenni a közhiteles hatósági nyilvántartások átállását. (Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény) Felül kellett vizsgálni mintegy kétszáz olyan jogszabályt, amely a TEÁOR’08-ra vagy annak egyes kódjaira hivatkozott. A hazai jogszabály-módosításokat az egyes gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerére hivatkozó törvények, kormányrendeletek és számos miniszteri rendeletek módosítása biztosítja. A miniszteri rendeletek közül is kiemelendő a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet, valamint az önálló vállalkozók tevékenységről szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet.
A Járműmérnöki Képzés részletei
KSH Kódkereső és Fordítókulcs
Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08-TEÁOR’25 átkódoló programot is. Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.
A fordítókulcs minden esetben egyértelmű besorolást tesz lehetővé? A fordítókulcs a TEÁOR’08-as négy számjegyű szakágazatok többségét egyértelműen átfordítja egy új kódba (ún. 1:1 kapcsolat). Például: a TEÁOR’08 „14.11 Bőrruházat gyártása” szakágazat egyértelműen a TEÁOR’25 „14.24 Bőrruházat, szőrmecikk gyártása” szakágazatba sorolódik át. Az esetek kb. 20 százalékában viszont a korábbi kódok több részre is szétválhatnak (ún. 1:n kapcsolat). Például: a TEÁOR’08 „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” szakágazat megszűnik és 31 kiskereskedelmi tevékenységbe sorolódik át.
A fő- és egyéb tevékenységek átsorolása és bejelentése
A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során. A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó - adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő - adminisztratív főtevékenysége.
Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak adja át, mely szervezetek - az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően - továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.
Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván. Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig. A költségvetési szervek tekintetében a Kincstár feladata az egyértelműen átsorolható egyéb tevékenységek tekintetében az automatikus átsorolás. Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig. A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon, míg a költségvetési szervek a Kincstárnál tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozók a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.
Mi a teendő, ha az ügyfél nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?
Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket. A költségvetési szervek 2025. július 1-jéig a Kincstárnál tudnak változást kezdeményezni. Amennyiben az önálló vállalkozók nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott ÖVTJ kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. A nem Evectv. szerinti tevékenységek módosítására az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használata javasolt.
Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?
2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység - 2024. december 31-ei hatállyal - hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet. Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait. Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.
Szükséges-e a létesítő okirat módosítása?
Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok. Az új főtevékenységkódot - akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat - elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja. Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt - a megszokott módon - kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is. A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek létesítő okiratában nem kötelező feltűntetni a TEÁOR-kódokat. Amennyiben azonban egy szervezet létesítő okirata tartalmaz TEÁOR-kódot, akkor azokat - a rendkívüli átsorolásra való tekintettel - elegendő a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának első módosításakor átvezetni. Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.
További hasznos tudnivalók
Amennyiben az ügyfél nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalást kérhet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat végezni, ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott vállalkozásnak. A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást. A bejelentett tevékenységek a nyilvános lekérdezőfelületeken (Társas vállalkozások tevékenységei, Egyéni vállalkozók nyilvántartása, Egyéni vállalkozók tevékenységei) és a NAV Ügyfélportáján is megtekinthetők.
tags: #gepjarmu #ugyintezes #teaor