Gépjármű törzskönyvéből opciós jog törlése: Jogok és tudnivalók

A gépjárművek adminisztrációjában két alapvető dokumentum játszik kulcsszerepet: a forgalmi engedély és a törzskönyv. Bár a forgalmival ellentétben a törzskönyvre ritkábban van szükség a mindennapokban, tulajdonjogi szempontból ez a legfontosabb irat. Fontosságára sokszor csak akkor derül fény, amikor az autó eladása válik aktuálissá, vagy egy finanszírozási ügylet keretében merül fel a kérdés.

Mi a törzskönyv és miért fontos?

A törzskönyv 1999. január 1-től került használatba, amikor az új típusú forgalmi engedéllyel együttesen felváltották a korábban használt okmányt. Míg a forgalmi engedély a gépjármű forgalomban való részvételének feltételeit rögzíti, addig a törzskönyvvel a jármű tulajdonjogát igazoljuk.

Ez a zöld színű plasztikkártya tartalmazza a jármű alapvető paramétereit (például típusát, gyártási évét, motorjának jellemzőit, alvázszámát), valamint a tulajdonos adatait. A törzskönyv biztosítékként szolgál a vevő számára azzal kapcsolatban, hogy a jármű valóban az eladóé.

A törzskönyv fontosságát leginkább autóeladáskor érezzük. Mivel ritkán vesszük elő, gyakori probléma, hogy az évek alatt elveszik, hiánya pedig csak akkor tűnik fel, amikor éppen eladásra kerülne a sor. Egy elveszett törzskönyv autóeladáskor nagyban megnehezítheti az adásvétel folyamatát, hiszen a legtöbb vevőjelöltben csökken a bizalom, ha hiányzik egy ilyen fontos okmány. Minden gépkocsihoz egy törzskönyv tartozik, enélkül az autó nem adható el. Bár az autóeladás törzskönyv nélkül sem teljesen lehetetlen dolog, de nem ajánlott, ráadásul ehhez igazán nagyfokú bizalom szükséges az eladó és a vevő között.

Teendők elveszett vagy eltűnt törzskönyv esetén

Ha elkeveredett a törzskönyv, és ezzel csak az autó eladása előtt szembesültél, érdemes mielőbb gondoskodni a pótlásáról. Sokan meg sem kapják a törzskönyvet, mert rossz postázási címet adnak meg, vagy megfeledkeznek az átvételről. Ebben az esetben a posta 30 napig őrzi a levélküldeményt, majd a kiállítástól számított egy évig a területileg illetékes kormányhivatalban átvehető.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Amennyiben minden dossziét és rejtekhelyet átkutattál már, de nem került elő a törzskönyv, el kell indítani az okmány pótlásának folyamatát:

Bejelentés: Ennek eltűnését első lépésben be kell jelentenünk bármelyik kormányablakban.
Keresés: A kormányhivatal ezt követően kerestetni kezdi a törzskönyvet, és annak számát a Magyar Közlöny mellékletében is megjelenteti. A bejelentés után az eltűnt törzskönyv száma megjelenik a Belügyminisztérium nyilvántartásában.
Pótlás: A vonatkozó jogszabályok szerint a keresésnek a Közlönyben való megjelenéstől számítva legalább 14 napig kell tartania, tehát leghamarabb a 15. napon tudják kiállítani az új törzskönyvet. Ennek gyártása és postázása körülbelül 1-2 hét, de esetenként több is lehet.
Költségek: A törzskönyv pótlásának díja 6000 forint, amit a kormányhivatalban kapott csekkel a postán, vagy helyben is befizethetünk. Amennyiben a törzskönyvet ellopták, az eljárás illetékmentes, ha a lopás tényét rendőrségi feljelentéssel igazolni tudod.
Meghatalmazás: Ha valaki más jár el helyetted, akkor az igényléshez meghatalmazásra is szükség lesz.

Fontos tudnivaló autóeladáskor: Az adásvételt követően az új tulajdonosnak új törzskönyvre lesz szüksége, függetlenül attól, hogy te frissen pótoltad a sajátodat. Elveszett törzskönyv bejelentésekor lehetőséged van lemondani az új törzskönyv kiállításáról. Ekkor a jármű eladása törzskönyv nélkül történik, aminek csupán annyi előnye van, hogy nem kell kivárni a törzskönyv legyártásával járó 1-2 hetet, azonban a vevői oldalról növelheti a bizalmatlanságot. Ha a vevő mégis hajlandó így megvenni az autót, át kell adnod a kormányablakban kapott igazolásokat a törzskönyv elvesztéséről és a kiállításról való lemondásról, így átíráskor ezzel tudja pótolni az okmányt. Növelheted a bizalmat, ha egyértelműen és korrekten jelzed a hirdetésben, hogy elveszett a törzskönyv, és elindítottad annak kerestetését - a vevő kérésére mindig be kell mutatnod a kormányablakban kapott papírokat, ami igazolja ennek a megtörténtét.

Összefoglalva, nem érdemes törzskönyv nélkül eladni autónkat, hiszen az ügyintézési folyamatot így sem tudjuk kikerülni, és bár a 6000 forintos illetéket megspórolhatjuk, de cserébe sokkal bonyolultabbá válik az átíratás folyamata, ráadásul a vevő bizalmát is elveszíthetjük.

Opciós jog bejegyzése a törzskönyvbe: Finanszírozási kérdések

A törzskönyv létfontosságú szerepet kap gépjármű-finanszírozási ügyletek, például hitelek vagy lízing esetén. A válasz nem mindig egyértelmű, hiszen az autófinanszírozások esetén két eltérő konstrukció található meg: a hitel, illetve a lízing. A két konstrukció jogilag nem egy és ugyanaz, igen lényeges különbség van köztük.

Lízing esetén: A megvásárolt gépjármű a finanszírozó pénzintézet tulajdonát képezi, és annak csupán üzembentartója lesz az autót ténylegesen kiválasztó személy. Mivel lízing esetén a bank a tulajdonos, így a törzskönyv is őt illeti.
Hitel esetén: A megvásárolt gépjármű már a vásárláskor az adós tulajdonba kerül. Hitel esetén a törzskönyv a legtöbb esetben letétbe kerül a bankhoz. Ez a bank részére egy biztosítékot jelent, hiszen a tulajdonos adós a törzskönyv nélkül nem tudja eladni az autót. Így az biztosíthatja a bank által nyújtott hitel fedezetét.

Amíg jogszerű szerződés áll mögötte, a bankok jogosan tarthatják maguknál a törzskönyvet. A legtöbb esetben ezt a bank által kikötött vételi, vagy opciós jog jelentette. A kölcsönszerződés biztosítására a felek gyakran opciós szerződéssel vételi jogot alapítottak a hitelező javára a finanszírozott gépjárműre.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az opciós jogok jogi háttere és megszűnése

Az opciós jogokra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Az opciós szerződéseket különösen a Ptk. 375. § és a 374. § szabályozza:

Ptk. 375. § (1): "Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni."
Ptk. 375. § (2): "A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis."
Ptk. 374. § (2): "A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis."

A Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 21.323/2010/6. számú ítélete kimondja, hogy a Ptk. 375.§ (4) bekezdés alapján a vételi jog esetében is irányadó a Ptk. 374.§. Tehát az opciós jog maximum 5 évig állhat fenn.

Ez azt jelenti, hogy ha valaminek a vége határozott, akkor annak letelte után az opciós jog megszűnik. A törvény erejénél fogva megszűnt opciós jogra hivatkozva a pénzintézeteknek öt év után már nincs törvény adta lehetősége törlő nyilatkozatot kiállítani, hiszen az opciós jog egyszerűen már nem létezik.

Problémák az opciós jog törlésével és jogorvoslatok

A bankok többsége azonban a gépjármű törzskönyvét a vételi jog lejárta után sem szívesen adja ki a tulajdonosnak. Az okmányirodák is gyakran hibásan járnak el, amikor lejárt opciós jogokat tartanak nyilván, vagy kérnek be törlő nyilatkozatot a pénzintézettől, holott a jogszabály szerint az opció már megszűnt.

Gyakori probléma, hogy az okmányirodák még a mai jogot is sértik azzal, hogy sok kocsinál már 10 éve bejegyezve tartják az opciós jogot, annak ellenére, hogy az öt éves időtartam már lejárt. Egyes esetekben a bejegyzéskor sem volt megfelelő jogalap, vagy hiányzott az egyértelmű határidő és vételár a szerződésből, ami már a megkötés pillanatában érvényteleníthette volna az opciós jogot.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Bírósági ítéletek és precedensek

Számos bírósági ügy foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy a pénzintézetek meddig tarthatják maguknál jogszerűen a törzskönyvet az opciós jog biztosítékaként. A Kúria egyedi ügyben hozott határozata (Pfv.V.21.992/2017/4.) tisztázta ezt a kérdést:

Ha a hatóság a gépjármű törzskönyvét a hitelezőnek mint a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a tulajdonjog-korlátozás jogszabályon alapuló következményeként adja ki, a korlátozás jogosultja - kifejezett eltérő szerződési rendelkezés hiányában - addig tarthatja a törzskönyvet a birtokában, amíg a vételi joga fennáll.
A Kúria az indokolás szerint a szerződés irányadó rendelkezéséből egyértelműen azt a következtetést vonta le, hogy a hitelező a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként vált a törzskönyv birtokosává. A törzskönyv birtoklásának joga addig illette meg az alperest, amíg fennállt a javára a gépjárművön az elidegenítési és terhelési tilalom. A vételi jog megszűnésével az elidegenítési és terhelési tilalom is megszűnt, így az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására.

Ez az ítélet megerősíti, hogy az opciós jog megszűnésével a törzskönyv visszatartása jogszerűtlen. Hasonló következtetésre jutott a Kaposvári Járásbíróság egy ügyben, amely elutasította a Lombard Lízing Zrt. keresetét, megállapítva, hogy a törzskönyv visszatartása az opciós jog biztosítéka, amely a törvény erejénél fogva maximum 5 évig állhat fenn. Mivel ez az idő letelt, a Lombard Lízing Zrt. már nem tarthatta magánál az okmányt.

Egy másik, Kistarcsán élő ügyfél esete is rávilágít a problémára. Ő 2009-ben kötött kölcsönszerződést, és a Lombard Lízing Zrt. jogelődeje opciós jogot szerzett a gépjárműre, biztosítékul pedig birtokába került az autó törzskönyve. Amikor az ügyfél 2014-ben felmondta a szerződést, úgy gondolta, hogy az autó törzskönyvét meg kell kapnia. Bár első fokon a Szegedi Járásbíróság nem kötelezte a lízingcéget a törzskönyv kiadására tartozás miatt, a másodfokú bíróság, a Szegedi Törvényszék a Kúria ítéletére hivatkozva kimondta, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása az opciós szerződéshez kapcsolódik, és az okmány csak az opció kikényszeríthetősége érdekében került a lízingcég birtokába. "A törzskönyv birtokban tartására nem a főkötelem - az egyébként a szerződési szabadság elvéből megengedett - atipikus szerződéses biztosítékaként került sor, hanem a mellékkötelezettség (opciós jog, mint biztosíték) további biztosítékaként" - szerepel az ítéletben.

Ezek az esetek aláhúzzák, hogy a jogszabályok értelmében az opciós jog lejártával a bankoknak nincs joguk a törzskönyvet visszatartani. Az adósoknak gyakran peres úton kell érvényesíteniük jogaikat, és számos esetben az okmányirodák és pénzintézetek eljárása is kifogásolható volt.

Az ilyen jellegű jogi viták bonyolultak lehetnek, és gyakran igényelnek jogi szakértő bevonását. Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal és a vonatkozó jogszabályokkal, hogy megakadályozzák a törzskönyv indokolatlan visszatartását.

tags: #gepjarmu #torzskonyvebol #opcios #jog #torlese