Gépjármű kölcsönadási szerződés a Ptk. alapján
Ha rövidebb vagy hosszabb időre átengedjük a kormányt valaki másnak, gyakran fel sem merül bennünk, hogy „lepapírozzuk” a dolgot, pedig számos kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ha így teszünk. Ha úgy döntünk, hogy valakinek kölcsönadunk egy értéket - legyen szó készpénzről vagy járműről - fontos, hogy ne csak szóbeli megállapodás szülessen az egyletről. Egy írásbeli szerződéssel bebiztosíthatjuk magunkat arra az esetre, ha a másik fél megkárosítana minket, elég csak egy gyorshajtásra vagy koccanásra gondolni.
A kölcsönadás jogi háttere és a Ptk. szabályozása
A Polgári Törvénykönyv megkülönböztet haszonkölcsön-szerződést, ahol a kölcsön tárgya bármilyen dolog lehet, például autó vagy kerékpár. Ebből adódóan elmondható, hogy a gépjármű kölcsönadási szerződések a haszonkölcsön-szerződések kategóriájába tartoznak. A törvény egyébként semmilyen kötelező alaki formát nem ír elő a kölcsönadási szerződések kapcsán, így a megállapodás akár szóban is érvényes lehet. Azonban a későbbi viták elkerülése végett rendkívül javasolt az írásos forma.
Az adásvételi, az üzembentartói és az ajándékozási szerződéssel ellentétben a kölcsönadási szerződésnek nincs konkrét tartalmi követelménye, azt akár kézzel, egy cetlin is meg lehet írni, ez azonban semmiképp sem ajánlott. Ahhoz, hogy ezt biztosítsd, érdemes a kölcsönadási szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, amely azt jelenti, hogy a szerződés aláírásakor két tanú hitelesítése szükséges, amelyet ügyvédi vagy közjegyzői hitelesítéssel is ki lehet váltani. A tanúk szerepe ebben nem csak formalitás: a jog szerint ők tanúsítják, hogy a két fél aláírása hiteles. A gépjármű kölcsönadási szerződés tartalmára nincs konkrét előírás, azonban minél több részletet tartalmaz, annál jobb: a felek személyes adatain kívül tüntessük fel a jármű adatait (típus, rendszám), a kilométeróra aktuális állását, illetve a jármű esetleges sérüléseit is.
A szerződés legfontosabb tartalmi elemei
A könnyebb áttekinthetőség érdekében az alábbi táblázatban foglaltuk össze azokat az adatokat, amelyeket célszerű belefoglalni a megállapodásba:
| Szerződéses kategória | Szükséges adatok és részletek |
|---|---|
| Személyes adatok | A kölcsönadó és a kölcsönvevő teljes neve, lakcíme, személyazonosító adatai. |
| A jármű azonosítói | Az autó márkája, típusa, rendszáma, alvázszáma és gyártási éve. |
| Állapot rögzítése | Kilométeróra állása az átadáskor, a meglévő sérülések pontos leírása. |
| Használat feltételei | A használat időtartama, területi korlátai (pl. külföldi út engedélyezése). |
Hogyan működik a biztosítás magánbérlés esetén!
Károkozás, felelősség és a gépjármű használata
Rendkívül kellemetlen, ha a kölcsönadott járműben kár keletkezik, ráadásul ha csak szóbeli megállapodást kötöttünk, egy esetleges vitás ügyben nem tudjuk bizonyítani, hogy a kár keletkezésekor nem mi vezettük a járművet. Az állagsérelemből eredő károkért a kölcsönvevő a szerződésszegésért való felelősség általános szabályai szerint felel. Ez azt takarja, hogy amennyiben a kölcsönvevő a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesülhet azonban ez alól akkor, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
kölcsönadási szerződés részletei
A felelősség mértéke és a felmerülő költségek elosztása szintén szigorúan szabályozott. Ha a kárt szándékosan okozta úgy a kölcsönadó teljes kárát meg kell téríteni. A gépjármű fenntartásával járó költségek a szerződés ingyenessége folytán a kölcsönvevőt terhelik, a dologra fordított egyéb költségei tekintetében pedig jogállására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ki vezetheti az autót a kölcsönzés során. Harmadik személy használatába a kölcsönvevő csak a kölcsönadó hozzájárulásával adhatja a gépjárművet. Ha az autót a kölcsönadó hozzájárulásával adta harmadik személy használatába, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használná, ha pedig a kölcsönadó hozzájárulása nélkül engedte át a használatot, a felelőssége szigorú, mert minden kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
Az üzembentartói jog és a külföldi használat kérdései
Hasonlóan fontos, hogy tisztázzátok, hogy kinél marad az üzembentartói jog. Hazánkban az objektív felelősség elve érvényesül, vagyis a hatóságok első körben az autó üzembentartóján próbálják behajtani a büntetéseket és pótdíjakat. Ha a kölcsönadás ideje alatt a járműben kár keletkezik, vagy a kölcsönbe vevő valamilyen szabálysértést követ el - ez akár egy elfelejtett parkolási bírság is lehet -, és továbbra is mi vagyunk az üzembentartók, az autó kölcsönadási szerződése alapján a kölcsönbe vevőnek kötelessége rendezni a vonatkozó bírságok vagy szervizelés költségét.
Hosszabb távú használat esetén érdemes elgondolkodni a jogok átírásán. Ha a kölcsönadás több mint egy évre szól, akkor célszerű a kölcsönbe vevőt bejegyeztetni üzembentartónak. Az üzembentartói jog átruházása ugyan pénzbe kerül, további előnyökkel is számolhatsz. Egy esetleges káresemény, vagyis baleset esetén nem a te bónuszod bánja majd a történteket. Ilyen esetben ugyanis az üzembentartó saját biztosítást köt az autóra, aminek a díját is ő fizeti majd a szerződés időtartama alatt. Ez valóban hasznos lehet, azonban ne feledjük, hogy ebben az esetben új forgalmi engedélyre lesz szükség, és maga az üzembentartó váltás is illetékköteles: ha térítésmentesen adjuk át az üzembentartói jogot, a vagyonszerzési illeték 50%-át kell megfizetni, kivéve, ha az eljárás egyenesági rokonok között történik.
Amennyiben országhatáron túlra utaznának az autóval, különösen körültekintően kell eljárni. Kölcsönadási szerződést magánszeméllyel és céggel egyaránt köthetsz. Mindkét esetben speciális körülménynek számít, ha külföldön is használják majd az autót. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy erről külön papír készüljön, vagyis a tulajdonos kifejezetten hozzájáruljon, hogy az autót Magyarországon kívül is használhassa a bérbe vevő. Ukrajnában vagy Romániában ugyanis közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kérnek arról, hogy a kölcsönautót jogosan használja a vezető.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A szerződés felmondása és megszűnése
A megállapodások lezárásakor is a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Mind a határozott, mind a határozatlan időre kötött haszonkölcsön-szerződés megszűnek a gépjármű visszaadásával, amit a kölcsönvevő bármikor felajánlhat, és amit a kölcsönvevő csak alapos okkal tagadhat meg. A kölcsönadót határozott és határozatlan idejű haszonkölcsön esetében is megilleti a törvényben meghatározott esetekben a felmondás joga. Ha a haszonkölcsön határozatlan időtartamra jött létre, a kölcsönadó a haszonkölcsön-szerződést tizenöt napos felmondási idővel mondhatja fel.
A szerződés megszűnésével a kölcsönvevő birtoklásra és használatra való jogosultsága megszűnik, ezért vissza kell szolgáltatnia a gépjárművet. Ha az autó visszaadására a kölcsönvevő azért nem képes, mert a szerződés fennállása alatt nem gondoskodott állagának megóvásáról, felelősségére a szerződésszegésért való felelősség szabályai irányadók. Éppen ezért a szerződés felmondására vonatkozó szabályokat érdemes a szerződésben feltüntetni és részletezni annak érdekében, hogy a feleknek nyilvánvaló és egyértelmű legyen, mikor és hogyan gyakorolhatják a jogukat.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
tags: #gepjarmu #kolcsonadasi #szerzodes #ptk #fontos #tudnivalók