Gépjármű Kategóriák és Szmogriadó Rendelet Budapesten: Átfogó Iránymutatás

A fővárosi szmogriadó-rendelet célja, hogy meghatározza az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, amennyiben környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség alakul ki. A rendelet, hivatalos nevén a Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet, jelentős módosításokon esett át az elmúlt években, szigorítva a légszennyezés elleni fellépést.

A Szmogriadó Rendelet Módosításai és Hatálya

Két évvel ezelőtt a fővárosi testület 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a szmogrendelet módosításáról. Ma délelőtt újra szigorították a budapesti szmogriadó-rendeletet. Eszerint 2018. október 1-től tiltottá vált a 3. környezetvédelmi osztályba tartozó, azaz piros matricás gépjárművek közlekedése, amennyiben riasztási fokozatot rendelnek el. Ezzel azonban nincs vége: a Karácsony Gergely által szorgalmazott korlátozás 2019. október 1-jétől már az Euro 3-as, tehát sárga matricás dízelautókra, illetve a nem Euro-besorolású benzinmotoros járművekre is kiterjedt.

A képviselők döntöttek arról is, hogy riasztási fokozat elrendelése után tilos belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárokkal közlekedni. Egyúttal módosították a parkolási rendeletet is, amellyel hatályon kívül helyeznék a korlátozás által érintett gépjárművekre vonatkozó ingyenes parkolást, azaz szmogriadó idején nem hajthat el onnan a jármű tulajdonosa, de amíg ott rostokol, mindvégig fizetnie kell a parkolás után.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 1. § (1)1 A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

A Szmogriadó Fokozatai és Azok Következményei

A főváros közgyűlés rendelete mondja ki, hogy mikor kell szmogriadót elrendelni, s milyen szabályok érvényesek erre. A rendelet a légszennyezés mértékében tájékoztatási és riasztási fokozatot határoz meg, előbbi egy ajánláscsomag, utóbbi már komolyabb korlátozásokat és tiltásokat tartalmaz. Szmogriadót, annak fokozatait és a meghatározott intézkedéseket a főpolgármester rendeli el és szünteti meg. A kerületi önkormányzatok kizárólag a tájékoztatásban kapnak szerepet.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Tájékoztatási Fokozat

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát akkor rendeli el a főpolgármester, ha a fővárosban három mérőállomáson egy időben mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz a 75 µg/m3-t. Ez a légszennyezettség olyan szintje, amelynek rövid idejű hatása veszélyt jelent az emberi egészségre, a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjára. A rendelet szerinti intézkedések tájékoztatási fokozat elrendelése esetén azonnal lépnek életbe.

Ilyenkor arra kérik a lakosokat, hogy aki csak teheti, ne használja gépjárművét, ahelyett inkább a közösségi közlekedést vegye igénybe. Ezen kívül lehetőség szerint mellőzzék az autósok a járművek indokolatlan, álló helyzetben történő alapjárati üzemeltetését. Amennyiben tehetik, mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát. Ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárd tüzelésű kandallók, cserépkályhák helyett azt üzemeljék be.

Az önkéntességen és önkorlátozáson alapuló szabályozási szándék a tájékoztatási fokozat esetén nehezen értelmezhető egy rohanó világ önző, fogyasztásorientált kontextusában. A tájékoztatási fokozatnak így érdemi hatása jóformán nincs, jogszabályi megnyugváson túl pont ugyanúgy egészségtelen levegőt venni, mint szmogriadó nélkül.

Riasztási Fokozat

A szabályok szerint riasztási fokozatot akkor kell elrendelni, ha három fővárosi mérőállomáson egy időben mért légszennyezőanyag-koncentráció két egymást követő nap átlagaiban meghaladja a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Ilyenkor vezetik be a gépjárművekre vonatkozó forgalomkorlátozást.

A forgalomkorlátozás reggel 6 órától este 22 óráig van érvényben mindaddig, amíg vissza nem vonják azt. A leginkább környezetszennyező gépjárművek használata a szmogriadó riasztási fokozatának elrendelését követő nap reggel 6 órától tilos. Riasztási fokozat esetén a gépjárműveket érintő korlátozás a légszennyező anyagtól függetlenül reggel 6 és este 10 óra között érvényes; egyetlen kivétel az ózon, amelynek esetében délelőtt 10 és este 6 óra között lehetnek korlátozások. Ezek minden napra érvényesek, egészen a riasztási fokozat megszüntetéséig.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A szmogtesztelési folyamat

Mentességek a Riasztási Fokozat Alatti Korlátozás Alól

A fővárosi rendelet szerint a szmogriadó riasztási fokozatában is közlekedhetnek azok a fekete és piros matricás járművek, amelyek egyebek mellett:

a helyi, helyközi és távolsági közúti közösségi közlekedés járművei;
a taxik;
a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt gépjárművek, valamint az általuk közrefogott járműoszlop;
a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek DT rendszámú járművei;
a betegszállító járművek;
az orvosok és orvosi ügyelet gépjárművei;
bizonyos feltételekkel a mozgáskorlátozottak, illetve az őket szállító járművek;
a közszolgáltató cégek járművei;
a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a közterület-felügyeletek járművei;
célforgalomban az élelmiszer-áruszállítók és a közszolgálati média gépjárművei.

A rendelet értelmében avar és kerti hulladék égetése 2011. november 30-tól Budapest egész területén tilos.

Gépjármű Kategóriák és Környezetvédelmi Besorolás

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása. A Belügyminisztérium rendeletei szabályozzák a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvényeket, igazgatási feladatokat, okmányok kiadását és visszavonását, továbbá a jármű forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat és feltételeit.

A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. melléklete határozza meg a gépjárművek környezetvédelmi besorolását. A rendelet az elmúlt 15 évben módosult, konkrétan megváltoztak benne a kategória besorolások. Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni.

A környezetvédelmi besorolás megváltozása a nyilvántartás módosítását, valamint a forgalmi engedély cseréjét szükségessé teszi, amit az okmányirodában kell intézni. A vizsgálóállomás kötelessége ezzel kapcsolatban az ügyfelet tájékoztatni és nyilatkoztatni. A jogszabály értelmében csak kérelemre kell a járművet átsorolni.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet (KR) a jármű környezetvédelmi tulajdonságának látható, megkülönböztető jelölésére különböző színű plaketteket vezetett be. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésének rendje megváltozott, beépült az időszakos műszaki vizsgába. A gépjármű abban az esetben is szabályosan közlekedik, amennyiben a hatósági jelzésen nincs környezetvédelmi plakett, mivel az idézett KR nem ír elő pótlási kötelezettséget. Amennyiben autójával gyakran jár Budapesten, akkor érdemes a környezetvédelmi besorolást jelző matricát az Közlekedési Felügyelőségen igényelnie, hogy szmogriadókor közlekedhessen vele.

Főbb Járműkategóriák Definíciói

A rendeletek több járműkategóriát is meghatároznak, melyek közül a legfontosabbak a következők:

M1 kategóriájú járművek: vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező M kategóriájú járművek. Az M1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára.
M2 kategóriájú járművek: vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát.
M3 kategóriájú járművek: vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát.
L járműkategóriák: A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikke határozza meg.
T járműkategóriák: A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. fejezete határozza meg.

A rendelet számos egyéb fogalmat is meghatároz a járművekkel kapcsolatban, mint például:

Jármű összeépítés: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése.
Forgalomba helyezés: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
Gyártási év: a jármű forgalomba helyezése során az alvázszám alapján meghatározott naptári év.
Muzeális jellegű jármű: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
Gázüzemű jármű: az MR. 2. §-ában meghatározottak szerint.

A Levegőszennyezettség Egészségügyi Hatásai

A szállópor magas koncentrációja komoly egészségügyi kockázatot jelent. Leginkább a légzőszervi betegségekben - asztmában, bronchitisben - szenvedőkre jelent komoly veszélyt a por belélegzése. Nem jó ez az egészséges emberek számára sem, hiszen csökkenti a tüdő ellenálló-képességét a fertőzésekkel szemben. A por koncentrációjának már rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést vált ki. Ráadásul a tüdőbe kerülő por gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében pedig növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat.

A légszennyezettség, a torlódások, az egészség értékének kockázata folyamatos, de lappangó résztvevő az életünkben. Ha engedjük magunk számára azt a kibúvót, hogy a közlekedési infrastruktúra- és szolgáltatás deficitre hivatkozva további évtizedekig a megszokott, szennyező és gyakran önző mobilitási szokásaink mentén éljünk tovább, akkor saját magunk és a következő generációk lassú megfojtásához asszisztálunk.

Jogi Frissítések és Jövőbeli Irányok

A közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek is folyamatosan frissülnek. Az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet többek között a járműkategóriák megnevezésének változásával, a járműbe szerelt e-segélyhívó időszakos megvizsgálásával, valamint a járművek, járműalkatrészek típusjóváhagyásával összefüggő módosításokat tartalmaz.

Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (ER.) módosítása az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számítja. Például motorkerékpárnál, egyes mezőgazdasági vontatóknál (T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 kategóriák), valamint a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál új jármű esetében négy év, használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben kell meghatározni. Muzeális jellegű járművek és egyes mezőgazdasági vontatók (T1, T1a, T2, T2a, T3, T3a, T4, T4.1a, T4.2a, T4.3a) esetében az időszakos vizsgálat határideje öt év.

Az ER. 5. számú mellékletének módosítása kitér az e-segélyhívó (ha be van szerelve, az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak megfelelően) vizsgálatára is, beleértve a beszerelés és konfiguráció, az állapot és a teljesítmény ellenőrzését. Meghibásodások esetén, mint a hiányzó rendszer, hibás szoftververzió, vagy a rendszer meghibásodását jelző lámpa, komoly vagy veszélyes hiányosságok minősülnek.

A 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet (KR.) is módosult, kiterjesztve hatályát az M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriába sorolt gépjárművekre, továbbá T5, T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b kategóriába sorolt járművekre. Ugyanakkor hatálya nem terjed ki a muzeális jellegű gépjárművekre, a kizárólag belföldön üzemben tartott T5, T1b, T2b, T3b, T4b, T4.1b, T4.2b, T4.3b kategóriába tartozó gépjárművekre, az 1980. január 1. előtt első alkalommal forgalomba helyezett dízelmotorral meghajtott gépjárművekre, valamint az 5E, 5Z környezetvédelmi osztályba sorolt gépjárművekre. A Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek járművére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a honvédelemért felelős, illetve az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter eltérően nem rendelkezik.

A riasztási fokozat általi korlátozás már mérsékelheti a szennyezőanyagok kibocsátását, de ez is csak tüneti kezelést jelent, ami a levegőben már felgyűlt szennyezést nem csökkenti, az csak az időjárási körülmények kedvező alakulásától várható. A mindennapi mobilitási szokások tömeges megváltoztatása ugyanakkor csak szakpolitikai eszközökkel érhető el, melyeket közérthető és látványos kommunikáció egészít ki.

Összehangolt intézkedésekre van szükség mind az egyéni gépjárműhasználat csökkentésének ösztönzésére (pl. hatékony forgalomszabályozás, behajtási díj), mind a környezetbarátabb közlekedési módok fejlesztése terén, melyek megfizethető, életképes és vonzó alternatívát kínálnak. Ez magában foglalja az integrált tarifarendszertől a kiterjedt kötöttpályás hálózaton, a korszerű járműveken, a megbízható elővárosi vasúton és a módváltási lehetőségek fejlesztésén át a biztonságos és az egész várostérséget lefedő kerékpáros infrastruktúrát, a zöldfelületek bővülésén át az újraosztott városi közterületekig. A meglévő lehetőségekre és ezekre az intézkedésekre alapozva, a mobilitástudatosság kialakulása, a kapcsolódó szemléletformálás ereje kellene, hogy befolyásolja a mobilitási döntéseinket és a használati szokásokat.

tags: #gépjármű #kategóriák #szmogriadó #rendelet