A gépjármű fényszóró erősségének szabályozása

A fényszórók a biztonságos közlekedés egyik legfontosabb alkatrészei. Funkciójuk alapján az autón, illetve az autóban található világító berendezéseket három csoportra oszthatjuk:

Közlekedést segítő lámpák: ide tartoznak a fényszórók mellett a ködlámpák is, hiszen ezek nélkül a különféle időjárási viszonyok között és napszakok váltakozásának köszönhetően lehetetlen lenne a közlekedés.
Helyzet- és irányjelző lámpák: a helyzet- és irányjelző lámpák közé sorolható a tolató lámpa, az irányjelző és a helyzetjelző lámpa, valamit a féklámpa is.
Egyéb lámpák: ez kör a legszélesebb, hiszen a kényelmi szempontokat szolgáló lámpáktól, vagyis az utastér és a műszerfal világítástól egészen a rendszámtábla megvilágításáig terjed.

Bár az autó fényszóró nélkül is tökéletesen működik és elvisz minket A pontból B-be, de ha a biztonságra gondolunk, akkor a fékek, a biztonsági öv, és a légzsák mellett ez az egyik legfontosabb alkatrész.

bmw i3 fényszóró magasság állítás

A fényszórók története

A fényszórók története nagyjából két évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor 1808-ban Humphry Davy feltalálta az ívlámpát, ahol a galvánelem két pólusához egy-egy szénelektródot kötött. Az ezek között létrejövő áthúzó ív szolgáltatta a fényt. 71 évvel később, 1879-ben Thomas Edison szabadalmaztatta a szénszálas izzólámpát.

Az első komolyabb fejlesztés 1913-ban történt. Ekkor mutatta be a Bosch cég a gépjárművek számára az első komplett elektromos csomagját, ami a generátorból, az indítómotorból és a fényszóróból állt. Innentől datálható az országutakon a szembejövők elvakításának a problémája. Így egyből megkezdődtek a kísérletek a tompított fényszórók kifejlesztésére, hogy ezt a negatív mellékhatást minél minimálisabbra csökkentsék.

1967-ben jelenik meg az első adaptív, kanyarkövető fényszóró Európában, mely a Citroën DS-hez rendelhető extraként. 1971-ben megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikban is. 2014-ben a BMW i8-as elektromos sportautója az első modell, amely lézerfénnyel világító fényszórókat használ.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A BMW i8 volt az első autó lézerfényszórókkal

A fényszórók típusai

A fényszóró házának alapvető feladata a kívülről jövő fizikai hatások elleni védelem, azaz óv a porral és a vízzel, illetve az ütésekkel szemben is. A fényforrás lehet halogén, xenon vagy LED. Az optikai elemek közé a reflektortükör vagy fényvisszaverő felület, illetve a vetítőlencse tartoznak - ez utóbbi nem mindegyik fényszóróban található meg.

Parabolatükrös fényszóró: A parabolatükrös fényszóró egyik gyújtópontjában helyezkedik el az izzó. Itt eleinte hagyományos bilux izzókat használtak, majd később lecserélték őket H4-es halogén izzóra, ahol a töltőgázhoz halogéneket, például jódot kevertek. Ennek köszönhetően fényesebben, fehérebben világítottak és tartósabbak is voltak, mint a bilux.
Vetítőlencsés fényszóró: A kisebb és formásabb vetítőlencsés (DE = Dreifach-Ellipsoid) fényszórók már nagy szabadságot adtak a dizájnereknek és jóval nagyobb területet tudtak bevilágítani, mint a parabolatükrös fényszórók. Ennek a rendszernek az esetében a tompított fényt egy, a vetítőlencse előtt elhelyezett takarólemez segítségével állítják elő, ami útját állja a felfelé tartó, a szembe jövő autóst elvakító fénysugaraknak.
Szabad formájú fényszóró: A szabad formájú - FF, vagyis Free Form - fényszóró ennek az elvnek a továbbfejlesztett változata, ám ebben az esetben a tükröző felület nem írható le semmilyen szabályos geometriai alakzattal. A dizájnerek éppen ezért kedvelik ezt a megoldást, mivel nagy szabadságot ad a fényszórók tervezése során.
Gázkisüléses fényszóró: A gázkisüléses fényszórókat a köznyelv egyszerűen csak xenon fényszórónak nevezi, ám ez a megnevezés hibás. Ugyanis a xenon ezekben a rendszerekben csupán töltőgázként funkcionál. A fénykibocsátásért nem egy izzószál, hanem a gáztérben elhelyezett két elektróda között létrejövő elektromos ív felel.
LED-es fényszóró: A LED-es fényszórók esetében már nem izzók, hanem fénykibocsátó diódák (Light-Emitting Diode = LED) adják a fényt. A LED-ek sokkal energiatakarékosabbak, mint bármelyik, magas hőmérsékleten dolgozó halogénizzó.
Lézerfényszóró: Ez a rendszer is a LED-es technológián alapszik. Itt a fényszóró belsejében több nagyteljesítményű fénydióda dolgozik. Ezek speciális lencséken keresztül, fluoreszkáló foszforanyagra bocsátják ki az erősen koncentrált fénynyalábot. Végül a hagyományos izzóknál tízszer erősebb fénynyaláb jön létre, ami a nappali fényhez hasonló világosságot képes produkálni.

A fényszórók használata

A KRESZ szabályai szerint a forgalomban közlekedő járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, de nem mindegy, hogy hogyan. A lámpák funkciói:

Látás: Az útszakasz jobb megvilágítását szolgálják éjszaka, lakott területen kívül.
Látszódás: Feladata, hogy jelezze a többi vezetőnek a gépjármű láthatóságát.
Információ: Hogy a többi közlekedőnek információt nyújtsanak a helyzetedről vagy haladási irányodról.

A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni.

Nézzük át a különböző fényszórók helyes használatát:

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Tompított fényszóró: Használata éjszaka és rossz látási viszonyok között kötelező, lakott területen belül és kívül egyaránt.
Nappali menetfény: Használata nappal kötelező, azonban csak jó látási viszonyok között. Lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát.
Helyzetjelző lámpa: Használata nappal kötelező, azonban csak jó látási viszonyok között. Használatával az álló jármű könnyebben észrevehető olyan területen, ahol az úttest nem kellőképpen megvilágított.
Reflektor: Csak lakott területen kívül és éjszaka használható, fontos szabály, hogy alkalmazása során nem lehet a szembejövő vagy éppen előttünk haladó forgalmat elvakítani.
Ködlámpa: Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű).
Féklámpa: Arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét.
Irányjelző: Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni.
Figyelmeztető lámpa: A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette.

A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.

Távolsági fányszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.

A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból.

Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

A vakító fény problémája

Egy főútvonalon haladok, éjszaka van. Szemből jön egy autó reflektorral, a szemem majd kiég. Rávillogok, hogy kapcsolja le, mire ő visszavillog, és kiderül: ez csak a tompított fény. Ismerős a szituáció? Tényleg valós a probléma? A számok alapján mindenképp.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Egy RAC nevű, európai kockázatértékelő bizottság 2019-es kutatása még drámaibb eredményeket hozott: ebben a résztvevők 91 százaléka válaszolta, hogy egyes autók fényszórói túlságosan fényesek, 70 százalék szerint pedig ez baleseti kockázatot is jelent. Mindez Magyarországon sem ismeretlen: több budapesti optikai üzletet is megkérdeztünk, melyek egyöntetűen azt válaszolták: rendszeresen fordulnak hozzájuk autóvezetők azzal, hogy éjszakai vezetés során elvakítja őket a többi autó fénye. Az egyik üzlet munkatársa egyenesen tömegesnek nevezte a problémát, mely szinte mindenkit érint, aki vezet.

A probléma ráadásul nem minden korosztályt érint egyformán. Egy RoSPA (Royal Society for the Prevention of Accidents) nevű brit baleset-megelőzési segélyszervezet szerint az öregedéssel a szem alkalmazkodóképessége is romlik, ennek pedig jelentős következményei vannak. Amíg egy 15 éves, egészséges ember látása egyetlen másodperc alatt kitisztul vakító fény után, 65 évesen mindez akár kilenc másodpercet is igénybe vehet.

A vakító fényszórók komoly balesetveszélyt jelenthetnek

Az okok összetettek, de egyértelműek

Az autók világítástechnológiája látványos evolúción ment keresztül az elmúlt évtizedek során. Sokáig a halogén fényszórók uralták az utakat, melyek azonban csak ritkán, hibás beállítás esetén vakítottak. A kilencvenes években aztán megjelentek a jelentősen erősebb, kékes fényű HID, vagy más néven xenon lámpák, majd a 2010-es évektől kezdve a LED fényszórók váltak uralkodóvá, kedvezőbb áruk, kompakt méretük és csekély áramfelvételük miatt. Ezek az új megoldások azonban több szempontból nagyobb megpróbáltatásokat okoznak a szemünknek.

Egyrészről ott a fényerő kérdése. Egy hagyományos halogén fényszóró 1000-1500 lumen előállítására képes, miközben egy HID vagy LED megoldás esetében az érték 3000-4000 lumen is lehet. Ez a három-négyszeres különbség önmagában is drasztikus, de a dolog itt még nem ér véget.

Az emberi szem elsősorban a vörös fényhez és annak különböző árnyalataihoz alkalmazkodott az evolúció során. Daniel Stern, a Driving Vision News autós világítástechnológiai szaklap igazgatója a The New York Timesnak elmondta: a HID és LED technológiák a halogén izzókhoz képest hidegebb színhőmérsékletű, kékes fényt bocsátanak ki. Ez az emberi szemet sokkal jobban megterheli, fárasztja, így erős diszkomfort érzetet okoz.

A fénysűrűség "L" a szemre egy világító vagy megvilágított felületről ható fényerősségi benyomást jelöli. A Kelvin a színhőmérséklet egysége. Minél magasabb egy fényforrás hőmérséklete, annál nagyobb a színspektrumban a kék szín hányada, a piros színé pedig csökken. A melegen fehér izzólámpa színhőmérséklete kb. 2700 K (kissé sárgás fényt látunk). A gázkisüléses lámpák (D2S) fénye 4250 Kelvinnel ezzel szemben hidegen fehér, ami azonban színében közelebb áll a nap fényéhez (kb.

További probléma a LED fényszórók kompakt mérete. A régebbi típusú halogén lámpatestetek jóval nagyobb méretűek voltak modern társaiknál, így az amúgy is kevesebb fényt nagyobb felületen bocsájtották ki.

Nem csak a modern fényszórók hibásak

Az egyre erősebb és kellemetlenebb fényű modern lámpák azonban csak egy részét adják a problémának. Az RAC munkatársa, Rod Dennis a Telegraph-nak úgy nyilatkozott: "régen, mikor még mindenki halogén lámpákat használt, nem volt különösebben nagy variáció az autók méreteit illetően. Anno nyugodtan vezethetted a Golfodat, hiszen minden más autó is hasonló magasságú volt. Most viszont az SUV-k magasra helyezett lámpái sokkal jobban elvakíthatják az alacsonyabb autók sofőrjeit."

A fényszórók fényerején és színhőmérsékletén kívül tehát fontos faktor azok elhelyezkedése is, a problémát pedig ezen a téren is a sokat kritizált hobbiterepjárók és az egyéb magasépítésű típusok okozzák.

Lehetséges megoldások

A problémával szemben kétféle gyártói magatartás tapasztalható. Az első esetében a vállalatok a xenon és LED fényszórók előnyeit emelik ki a hátrányaikkal szemben. Érvelésük szerint mivel ezek jobban beláthatóvá teszik az utat, sokkal biztonságosabbak, és összességében több balesetet előznek meg, mint amennyit okoznak. Miközben ez a megállapítás üres utakon nehezen támadható, forgalmasabb szakaszokon a válasz már árnyaltabb lehet.

Más gyártók már felismerték a problémát, és részben emiatt születtek meg az adaptív illetve mátrix fényszórók. Ezek lényege, hogy az autó felismeri az úton közlekedő más járműveket, a lámpák fényerejét és a fénysugár formáját pedig a körülményeknek megfelelően állítja. A fejlettebb megoldások arra is képesek, hogy a többi autó helyén sötétebb sávokat hozzanak létre, így azok sofőrjeit nem vakítja a fény. Az elmélet legalábbis ez.

A probléma, hogy az adaptív fényszóró manapság is sokszor költséges extra, nem széria tartozék, ráadásul valós körülmények között számos ilyen megoldás egyszerűen nem teljesít olyan jól, mint a laboratóriumban.

Szintén megoldás lehetne, ha szigorúbban szabályoznák a HID és LED fényszórók fényerejét. Ez azonban nem olyan könnyű, mint gondolnánk.

Fényszórók típusai és funkcióik

A jármű fényszóróinak vetítési képe fontos tervezési jellemző, amely közvetlenül befolyásolja a vezetés biztonságát és élményét. A különböző fényszóró típusok közül a tompított a legfontosabb. Ezt használjuk a leggyakrabban az útjaink során. A távolsági fényre vagyis a reflektorra ritkábban van szükségünk. Kisebb forgalmú éjszakai utak során viszont nagyon fontos, hogy megfelelően emelje a fényerőt, hiszen így akár több száz méterrel előrébb látunk.

A tompított fényszórók meghatározott szögben vetítik ki a fényt, a fénysugár egyik oldala magasabb, mint a másik. Jobb oldali közlekedés esetén a tompított fényszóró bal oldala alacsonyabb, bal oldali közlekedés esetén a jobb oldala alacsonyabb. A távolsági fényszórók ezzel szemben egyenes, párhuzamos módon vetítik ki a fényt, hogy maximalizálják a megvilágítási távolságot. Szélesebb lefedettséget biztosítanak, hogy nagyobb sebességeknél megnöveljék a reakcióidőt.

A ködlámpák keskeny és hosszúkás vetítési képpel rendelkeznek. Alacsonyan vannak elhelyezve, így nem zavarják a szembejövő járművezetők látóterét. Alacsonyabb elhelyezésük megakadályozza, hogy a fény közvetlenül a többi autós szemébe világítson.

A fényszórók vetítési képe fontos a biztonságos vezetéshez

Mitől lesz jó a LED-es fényszóró izzó vetítési képe?

A legjobb láthatóság és biztonság érdekében olyan vetítési képet kell elérni, amely egyenletes, fényes és nem vakító. Amikor a halogén fényszóró izzókat LED-re cseréled, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a LED-chipek mennyire pontosan utánozzák az eredeti fényszóró halogén izzószálát.

Röviden, olyan LED-es fényszóró izzót keress, amelyek minél inkább megegyeznek az eredeti halogén izzószál méretével, alakjával és helyzetével. Ez segít a legjobb vetítési képet biztosítani.

Automatikus fényszórók

Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák.

Fontos a rendszeres ellenőrzés

A legjobb, legújabb fényszórók már mindent dinamikusan, automatikusan csinálnak, a régiek viszont hajlamosak az összevissza világításra. A rosszul beállított fényszóró nemcsak az utat nem világítja rendesen, de a többi autós szemét is kiégeti, így félévente legalább egyszer ellenőriztetni kell a lámpákat. Ezt bármelyik szervizben pillanatok alatt, olcsón elvégzik.

Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje.

Fénysűrűség

A fényforrások hőmérsékletsugárzók, melyek hőenergia segítségével fényt hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy minél erősebben melegítünk egy fényforrást, annál magasabb a fényerősség is. Az alacsonyabb hatásfok (8% fénysugárzás) a gázkisüléses lámpákkal ellentétben (28% fénysugárzás) azonban csak relatív alacsony hasznos fényt tesz lehetővé. Ehhez társul még, hogy a lámpabúrán feltűnő elfeketedésként felismerhető elgőzölgött wolfram-részecskék miatt minden fénytechnikai érték csökken, az élettartam pedig relatív alacsony.

A fent említett elgőzölgést a halogénlámpával orvosolhatjuk. Csekély mennyiségű halogénatom, például jód hozzáadásával csökkenthető a lámpabúra elfeketedése. Az úgynevezett ´körfolyamatnak´ köszönhetően a halogénlámpák azonos élettartam mellett magasabb hőmérséklettel működtethetők és ennek megfelelően hatásfokuk is magasabb. Két különböző halogénlámpa típus kapható. A H1, H3, H7, H9, HB3 típusok csak egy izzóspirállal rendelkeznek. Ezeket tompított fényszórókhoz és távolsági fényszórókhoz alkalmazzák. A tompított fényszóró izzóspirálja fedősapkával van ellátva. A H1+30/50 és H4+30/50 típusok a hagyományos H1 ill. és jobb fényminőséggel rendelkeznek.

Egy ideje kék optikájú halogénlámpák is kaphatók. Ezeknek a lámpáknak a hagyományos halogénlámpákkal ellentétben kékes-fehéres színük van (4000 K-ig), ezzel megközelítve a nappali fényt. A szem számára világosabbnak és kontrasztosabbnak tűnik a fény, és ahhoz hivatott hozzájárulni, hogy hosszabb ideig kifáradás nélkül vezethessünk. A benyomás azonabn szubjektív. Aki azonban maximális fényteljesítményre vágyik, jobban jár a +30/50 lámpákkal.

Az irányjelzők esetében mindeddig sárgára festett üvegbúrákat alkalmaztak. A designt kedvelő gépkocsivezetők számára Magic Star irányjelző lámpák is rendelkezésre állnak. Ha nincsenek bekapcsolva, szinte alig ismerhetők fel az ezüstszínű reflektorban. Csak a bekapcsolás után sugározzák szokott fényerővel a tipikus sárga fényt. Több interferenciaréteg lámpabúrára történő felvitelével a fényspektrum izzóspirál által kisugárzott bizonyos részei kialszanak. Csak a sárga hányad hatol át a rétegeken, és válik láthatóvá.

A gázkisüléses lámpák a fényt az elektromos kisülés fizikai elve alapján hozzák létre. Az előkapcsolt készülék által adott gyújtófeszültség (max 23 KV a 3. generáció esetében) révén a gáz a lámpa elektródái között (töltet xenon nemesgáz, valamint fémek és fém-halogenidek elegyeivel) ionizálódik az ívfény segítségével, majd kisülve vílágítani kezd. Váltakozó áram (kb. 400 Hz) ellenőrzött betáplálásával a folyékony és szilárd anyagok a magas hőmérsékletek miatt elgőzölögnek. A fényáram, a hasznos fény, a fénysűrűség és az élettartam lényegesen jobbak, mint a halogén izzók esetében.

A standard izzó- és halogénlámpák nem tartalmaznak környezetre veszélyes anyagokat, ezért a normál háztartási hulladékok közé tehetők.

A xenon lámpák veszélyes hulladékok. Ha a lámpa meghibásodott, de az üvegbúra még sértetlen, veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani, mert a gáz/fémgőz elegy higany tartalmú, így belélegezve nagyon mérgező. A hulladékkezelési hulladék kulcsszám: 060404.

Jelölések a lámpákon

- 6 vagy 6V, 12 vagy 12V, 24 vagy 24V jelöli a névleges feszültséget a 37.
- Az E1 azt az országot jelöli, melyben a fényforrást bevizsgálták és engedélyezték.
- Az ´U´ az UV-redukált lámpákat jelöli az ECE szerint.
- Az engedélyező hivatal által megadott engedélyezési szám, pl..
- A legtöbb lámpának kódolt gyártójele van.

Mivel nincs minden lámpán elegendő hely a jelölésre, a törvényalkotó csak következő információkat követeli meg: Gyártó, teljesítmény, vizsgajel és engedélyjel.

tags: #gepjarmu #fenyszoro #erossege #szabalyozas