Gépjármű Felelősségbiztosítás: Dologi Károk Megtérítése és az Összeg Meghatározása

A gépjárművel okozott balesetek sok kellemetlenséggel járhatnak, de a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) célja, hogy a károsultak számára anyagi védelmet nyújtson. A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) rögzíti, amely egységes szolgáltatást ír elő minden biztosító számára. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy a dologi károk esetén miként határozzák meg a kártérítés összegét, mire terjed ki a biztosítás, és milyen esetekben nem fizet a KGFB.

KGFB Kötési Kötelezettség és Üzemben Tartói Minőség

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással.

A KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Fontos tudni, hogy amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia. A gépjármű bérlője vagy használója nem lehet szerződő, még akkor sem, ha a bérleti, haszonbérleti vagy használati szerződésben ezt határozták meg, ugyanis a bérlet nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.

A KGFB Terjedelme és Kártérítési Összeghatárok

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény átfogó jelleggel azt írja elő, hogy a biztosítás mindazon megalapozott kártérítési igények kielégítésére kiterjed, melyeket a biztosított személlyel szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosítónak törvényi felhatalmazása van arra, hogy a balesetben viselt felelősség alapján döntsön a kártérítésről. Fontos, hogy a felelősség kérdése nem azt határozza meg, hogy mekkora a fizetendő kártérítés, hanem azt, hogy melyik félnek kell a károkat viselnie.

A biztosító helytállási kötelezettsége dologi és személyi károk esetén is meghatározott összeghatárokig érvényes:

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Dologi kár esetén kártérítés, a személyi kár esetében sérelemdíj jár. Ezen összeghatárok felett tehát nem remélhetünk kártérítést.

Mire terjed ki a dologi kár térítése?

• Járműben és elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károk: A kötelező biztosításról szóló törvény értelmezése szerint minden kárt megtérít a biztosító, melyet a károsult megfelelően igazolni tud. Ilyenek lehetnek a járműben és az abban elhelyezett vagyontárgyak.
• Vétlen autós és utasai holmija: Kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás nem csak a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű vétlen utasaira és holmijára is. A kárt okozó jármű utasainak a személyes poggyászára, személyes használatú tárgyaira tehát kiterjed a biztosítás. Ha ütközés közben összetörik valakinek a szemüvege, megsérül a mobiltelefonja, vagy ruházata, arra akkor is jár a kártérítés, ha a károkozó járművében történt a sérülés. A vétlen gépjárműben minden tárgyra kiterjed a védelem, tehát az utasok személyes használati tárgyaira és a jármű által szállított egyéb rakományra is.
• Elmaradt haszon és bérautó költsége: A vállalkozó biztosított számára nemcsak a kieső munkabér lehet a lényeges, hanem az is, hogy a vállalkozása nem tud hasznot termelni arra az időre, míg az autó a javítóműhelyben áll. Ennek fedezetére szolgál az elmaradt haszon után járó kártérítés. Az autó kiesésével főleg vállalkozók számára nem csak az jelenti a kárt, hogy az autót meg kell javíttatni, hanem a sérült autó pótlása is. Indokolt lehet, hogy a javítás ideje alatt bérautóval, vagy akár magánszemély szükség esetén más közlekedési eszközzel pótolja az autó használatát. A biztosító akár a taxiszámlákat is befogadhatja, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy számára a kocsi használata nélkülözhetetlen és a pótlására a további kár elszenvedése nélkül semmilyen más módja nincsen. Fontos, hogy a bérkocsi / cserekocsi igénybevételét a biztosítóval előzetesen egyeztetni kell, különben elutasíthatja ezt a kártérítési igényt.
• Mentési és helyreállítási költségek: Ide tartozik a sérült autó egyszeri és indokolt elszállításának díja, a szükséges speciális mentőegységek díja (pl. jármű műszaki mentése, sérültek helikopteres mentése, hegyimentők), vagy akár a baleset helyszínének helyreállítási költsége is.
• Értékcsökkenés: Az autók újkori állapotától bizonyos ideig és a megtett kilométerektől függően értékcsökkenés is járhat a vétlen balesetet szenvedett autósnak. A károsult igénnyel élhet a károkozóval - és ezáltal annak felelősségbiztosítójával - szemben a gépjármű forgalmiérték-csökkenésének megtérítésére vonatkozóan.

Kizárások a KGFB Alól - Mikor nem fizet a biztosító?

A törvény tartalmaz néhány olyan kizárást, melyekre semmiképpen nem vonatkozik a kártérítés. Ilyen esetek a következők:

• A károkozó jármű saját kára: Jó tudni, hogy törvény rögzíti: a kárt okozó jármű kárait nem téríti meg a kötelező biztosítás. A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ennek az az indoka, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja elsősorban a károsult reparációja. Éppen ezért a vétkes károkozó által a saját gépjárművében keletkezett kár megtérítését nem foglalja magában.
• Nem személyes használatú tárgyak a károkozó járművében: Ha a kárt okozó autó utasa a személyi használatú tárgyakon kívül például szállít egy tévét vagy egyéb munkaeszközt és az megy tönkre, arra már nem terjed ki a biztosítás.
• Munkagépek tevékenysége során okozott kár: Ha egy teherjármű leengedett tolólappal, munkát végezve tolja a havat, azaz munkagépként okozza a kárt, abban az esetben a kártérítés nem térül a kötelező felelősségbiztosítás terhére. Hasonlóképpen, ha rakodás közben megsérül a teherautó, melyre épp rakodnak, vagy a nem megfelelően rögzített rakomány ledől a platóról és megrongálja a mellette álló autót, akkor ezért a kárért nem a kötelező biztosítás fizet.
• Természeti erők okozta károk: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem fedezi a természeti erők, például vihar vagy jégverés okozta károkat, erre a casco biztosítás nyújt fedezetet.
• Biztosítás nélküli károkozó saját kára és elmaradt haszna: A károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett károk térítése sem tartozik a KGFB körébe, mert nem ez a célja a biztosításnak.

A Kárrendezési Folyamat és a Kártérítés Meghatározása

A KGFB kárrendezési folyamata, bár nem bonyolult, fontos tisztában lenni a menetével, hogy a stresszhatás alatt is helyesen cselekedjünk. Ez felgyorsíthatja az ügyintézést, és elkerülhetővé teszi, hogy a biztosító pontatlanul ítélje meg a felelőst és a felelősség mértékét.

Teendők a Baleset Helyszínén

1. Személyi sérülések felmérése: Első lépésként mindenképp győződjön meg arról, hogy nem történt személyi sérülés! Ha igen, akkor azonnal mentőt és rendőrt kell hívni. Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki.
2. Forgalom biztosítása: Ha mindenki jól van, és Ön is megnyugodott, álljon meg az autójával úgy, hogy ne akadályozza a forgalmat, és tegye ki a vészvillogót.
3. Adatcsere és dokumentáció: A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Ki kell tölteni a baleseti bejelentő (kék-sárga) nyomtatványt, vagy online jelezni a MABISZ kárbejelentő applikációján keresztül.
4. Fényképek készítése: Minden esetben érdemes fotókat készíteni a saját járműve sérüléseiről, a többi érintett jármű sérüléseiről, a helyszínről, és ha lehetséges, a balesetben résztvevő egyéb felekről. Káresemény alkalmával azért érdemes fotós dokumentációt is készíteni az autók állapotáról, mert így elkerülhető a visszaélés kockázata.
5. Felelősség tisztázása:
   • Ön a vétkes: Ha Ön hibázott és ezt a másik sofőr is elismeri, két módon intézheti a kárrendezés folyamatát: vagy azonnal kifizeti a károsultat, vagy igényelheti a biztosító közbenjárását KGFB szerződése alapján. A biztosított köteles az általa okozott káreseményt 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
   • A másik fél a vétkes: Amennyiben a másik sofőr volt a vétkes, mindenképpen rögzítse a baleset körülményeit olyan részletességgel, ahogy csak tudja. Károsultként a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
   • Kármegosztás: Ha a rendőr vagy Ön a másik féllel közösen úgy ítéli meg, hogy a baleset körülményei tekintetében mindketten hibáztak, a két biztosítótársaság aszerint téríti meg a keletkező károk összegét, hogy ki és mekkora mértékben felelős a helyzet kialakulásáért. Ennek megállapítása jellemzően jogi úton történik.
6. Ismeretlen károkozó esetén: Ha egy szerencsétlen manőver alatt egy parkoló autóban okoz kárt, hagyja az autó szélvédőjén a kárrendezési folyamathoz szükséges adatait vagy az elérhetőségét. Érdemes az okozott kárt a károsult gépjármű azonosítására alkalmas módon lefotózni a visszaélések elkerülése érdekében.

A Kárbejelentés és Kárszakértői Vizsgálat

A károsultnak 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójának bejelentse a balesetet. A biztosított köteles az általa okozott káreseményt 5 munkanapon belül bejelenteni. Miután a biztosítótársaság befogadta a kárbejelentést, az autót egy szakértő vizsgálja meg. Ő rögzíti az autón esett sérüléseket, és megállapítja, melyik köthető a balesethez, és melyik nem.

A szakértői szemlére az Ön által megjelölt helyszínen, a megjelölt időpontban kerül sor, melynek során az eljáró kárszakértő rögzíti járművének sérüléseit, fényképfelvételeket készít, illetve elvégzi a szakvéleményhez szükséges adminisztrációs teendőket. A szakértői vélemény beérkezését követően a kárügyintézők megkezdik a rendelkezésre álló dokumentumok, adatok feldolgozását. A kárrendezéshez nélkülözhetetlen iratok beérkezését követő 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül, a kártérítési igényben szereplő egyes jogcímekkel összefüggésben kártérítési javaslatot tesznek Önnek, illetve amennyiben ez nem lehetséges annak indokáról tájékoztatást adnak.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A Kártérítés Összegének Meghatározása

A kártérítés összege többféle módon határozható meg, a kár jellegétől és a károsult választásától függően:

1. Számlával igazolt javítás: A sérült jármű káridőpont előtti állapotának helyreállítását arra szakosodott javító vállalkozás végzi. Tisztázott jogalap és műszakilag azonosítható kár esetén a javításról kiállított részletes pénzügyi bizonylat, számla benyújtását követően, annak tartalmi és formai ellenőrzését követően kerül sor a megállapított kártérítési összeg kifizetésére, a műszaki szempontok figyelembevételével.
2. Számla nélküli kárszámítás (javítási kalkuláció alapján): Ebben az esetben a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.
3. Gazdasági totálkár: Akkor, ha az autó nem javítható, az úgynevezett totálkár-rendezési forgatókönyv lép életbe. A gazdasági totálkár feltételei akkor állnak fenn, ha a káresemény következtében a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja. A Biztosító gazdasági vagy műszaki totálkár esetén segít a roncs értékesítésében, úgynevezett roncsbörze keretében, amely során a roncsért legmagasabb összeget felajánló vállalkozás elérhetőségeit megküldi Károsult részére. Fontos, hogy totálkár esetén nem remélhetünk teljes kártérítést a biztosítótól, mivel a használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, hogy elkerülje a károsult jogalap nélküli gazdagodását.
4. Értékcsökkenés megtérítése: A gépjárművekben keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után a szakszerűen elvégzett javítóipari munkák ellenére esetlegesen visszamaradó, értékrontó tényezők összességéből adódó forgalmiérték-veszteség. Az értékcsökkenési igény megalapozottsága szakértői módszerekkel és kárelőzmény-vizsgálattal ellenőrizhető. Ennek mértékét a javítás költségének és a gépjármű káridőponti forgalmi értékének hányadosaként meghatározásra kerülő relatív javítási költség, valamint a javításra fordított élőmunka aránya alapján állapítják meg. Az értékcsökkenés mértékének alapja mind a számlával igazolt, mind a számla nélküli kárrendezés esetében a javítási költség és a káridőponti forgalmi érték, amelyek megállapítása szakértői kalkulációs programok segítségével, illetve számlás kárrendezés esetén a javítási számla figyelembevételével történik.

Különleges Esetek a KGFB Kárrendezésében

Ismeretlen Károkozó vagy Biztosítás Nélküli Gépjármű

A legkellemetlenebb eset az, amikor ismeretlen autós okozza a kárt, például parkolói baleseteknél, vagy ha a károkozó elhajt a helyszínről. Ismeretlen gépjármű okozza a kárt akkor is, ha a baleset nem a parkolóban történik, de a károkozó elhajt a helyszínről. Ha ismeretlen a károkozó, akkor a kártérítést egyes esetekben a Kártalanítási Számla terhére fogják a baleset elszenvedőjének kifizetni. A Kártalanítási Számla egy olyan, a MABISZ által kezelt központi pénzalap, melyet a biztosítóknak kellett létrehozniuk éppen az ilyen esetek finanszírozására. A károsultnak, ha nem ismeri a károkozó adatait, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia a kártérítésért.

A Kártalanítási Számla dologi károkat csak két esetben fizet: ha a baleset a KGFB törvény definíciója szerint súlyos személyi sérüléssel, vagy halállal végződik. Éppen ezért olyan nagy genyóság, ha valaki nem hagy cetlit. Ha ismert a baleset károkozója, de nincs az autóra érvényes kötelező biztosítás, akkor is a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére kap a károsult kártérítést. A károsult számára a kárrendezés ebben az esetben éppen úgy zajlik, mintha lett volna a másik autósnak érvényes biztosítása.

Károkozás Parkoló Járművel vagy Nem Közúti Forgalomban

Ritkán, de az is elképzelhető, hogy egy parkoló autó okoz kárt más járművekben. Például nekigurul egy másik járműnek, vagy kigyullad és a szomszédos parkoló autók is megsérülnek. A biztosítók szerint erre nincs egyértelmű szabály. Azonban a KGFB törvény szerinti megfogalmazás, miszerint „A gépjármű üzemeltetése során okozott károk”, kiterjed a parkoló és a motor üzemelése nélküli (elgurulás) eseteire is. Ezt támasztják alá bírósági döntések is: a BH 1999. 552. számú eseti döntés szerint a parkoló gépjármű kézifékének a behúzásának elmulasztása miatt bekövetkező kár abban az esetben is a gépjármű üzemeltetése körében bekövetkezett kárnak minősül, ha a vezető parkoláskor sebességfokozatban hagyta a gépkocsit. A Fővárosi Bíróság kiemelte, hogy „a mozgó gépjármű a motor bekapcsolása nélkül is veszélyes üzem”.

Külföldi Balesetek és a Zöldkártya Rendszer

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyaránt kiterjed az Európai Gazdasági Térségekre és a Zöldkártya Rendszer tagországaira. Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Az ügyintézés az esetek többségében Magyarországon bonyolítható, hiszen a legtöbb külföldi biztosítónak magyarországi kárrendezési megbízottja van. A károkozás bejelentését a hazaérkezéstől számított 5 napon belül kell jelezni a KGFB biztosító felé.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Visszkereset a Károkozóval Szemben

Van néhány olyan eset, amikor a biztosító megtéríti ugyan a károkat a kötelező biztosítások terhére, de a károsultaknak kifizetett összegeket később behajtja (ha kell bírósági úton) a károkozón. Ez főleg olyankor következik be, amikor a károkozó súlyosan megsértette a járművezetésre vonatkozó szabályokat, például jogosítvány nélkül, vagy ittasan vezetett. A biztosító mindenképpen megfizetteti vele a kártérítések összegét, ha a felsorolt szabályszegések bármelyikét elkövetik. A teljes kifizetett kár összegét, maximum 5 millió forintot perelhetnek a járművezetőtől, vagy az üzembentartótól a felsorolt esetekben. Ez alól kivétel, ha a károkozó nem is rendelkezett a károkozás időpontjában kötelező biztosítással.

tags: #gepjarmu #felelossegbiztositas #dologi #kar #karterites #osszeg

• Agila 1.2 Comfort tapasztalatok
• Eladó Swift hengerfejek
• Családi crossover egyterű: Scenic XMOD
• Átfogó elemzés a gumi vezetőképességéről
• Alufelni méretek E39-hez