Gépjármű és jármű elleni bűncselekmények a hatályos magyar Büntető Törvénykönyvben
A magyar büntetőjogban a tulajdon elleni bűncselekmények, mint például a lopás, sikkasztás vagy a jogtalan elsajátítás, egymástól eltérő birtoklási viszonyokkal jellemezhetők. A lopásnál a dolog a sértett birtokában van, sikkasztásnál az elkövető birtokában, jogtalan elsajátításnál nincs senkinek a birtokában, de nem uratlan.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) Különös Része meghatározza a különböző vagyon elleni és közlekedésbiztonsági deliktumokat. A törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe, a joganyag feldolgozása során a szerzők pedig támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire.
Jármű hatalomba kerítése
A jármű hatalomba kerítésének büntetendővé tételének célja, hogy megvédje a közlekedés résztvevőinek, valamint az általuk szállított vagyontárgyaknak a biztonságát. A jogalkotói szándék azért ilyen szigorú, mert az ilyen cselekmények akár széles körű veszélyhelyzetet teremthetnek, és jelentős személyi, illetve vagyoni károkhoz vezethetnek.
Tájékoztató az igazságügyi szakértői vélemény elektronikus benyújtásáról
A Btk. 320. §-a alapján a bűncselekmény védett jogi tárgya a közlekedésben részt vevők, illetve a járműveken szállított vagyontárgyak biztonsága. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a közlekedési rend is sérül, a Btk. mégis a személyek és a vagyon védelme érdekében rendeli büntetni ezt a magatartást.
Az elkövetési tárgyak körzete
A törvény többféle jármű ellenőrzésének jogellenes megszerzését rendeli büntetni:
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
- Légi jármű: például repülőgépek, helikopterek vagy léghajók, függetlenül attól, hogy katonai, polgári vagy teherszállító járműről van-e szó.
- Tömegközlekedési jármű: ide tartoznak a vasúti, vízi és közúti járművek, ha azok a nagyközönség által igénybe vehető személyszállításra szolgálnak.
- Tömeges áruszállításra alkalmas jármű: olyan tehergépjárművek, hajók vagy vonatok, amelyek nagy mennyiségű áruszállítást végeznek.
A lényeg, hogy a jármű legyen alkalmas nagyobb számú személy vagy nagy mennyiségű áru szállítására. Nem számít, kinek a tulajdonában van, vagy hogy pontosan milyen motorikus meghajtással rendelkezik.
Büntetési tételek és korlátlan enyhítés
| Minősített eset | Büntetési tétel |
|---|---|
| Alapeset | Btk. szerint meghatározott szabadságvesztés |
| Halálos eredmény | 10-20 év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés |
A Btk. 320. § (2) bekezdése szerint tíz évtől húsz évig, sőt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ha a jármű hatalomba kerítésének eredményeként haláleset történik. A jogalkotó itt a gondatlanságból bekövetkező halálos eredményt egységbe foglalja magával a jármű hatalomba kerítésével. A 320. § (4) bekezdése ugyanakkor rugalmasabb szankcionálási megoldást kínál: ha az elkövető időben felhagy a cselekménnyel, mielőtt abból súlyos következmény - például személyi sérülés, haláleset, nagyobb kár - származna, a bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetését.
Magánindítványra vonatkozó rendelkezések
A 382. § alapján lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A Járműmérnöki Képzés részletei
tags: #gepjarmu #eltulajdonitas #btk