A gépjármű átírási határidők és a jogi határidők számításának fontossága
Használt autó vagy motorkerékpár vásárlása esetén számos papírmunka és teendő hárul a vevőre, amelyek természetesen különböző költségekkel is járnak. A zökkenőmentes gépjármű-átírás lebonyolításához néhány egyszerű szabályt kell szem előtt tartanunk, különösen a határidők pontos betartását illetően. Pontos adminisztrációra és elég sok pénzre van szükség ahhoz, hogy a megvásárolt autó a saját nevünkre kerüljön.
Kíváncsi, milyen költségekre kell számítania, ha át szeretné íratni a gépjárművét, és miért olyan kritikusak a határidők? A nem megfelelő ügyintézés akár azzal is járhat, hogy a járművet a hatóság kivonatja a forgalomból, ezért nagyon fontos ügyelni az apró részletekre és határidőkre is.
A gépjármű átírás folyamata lépésről lépésre
Az autóvásárlás nem zárul le a szerződéskötéssel: további kiadásokkal és adminisztrációval is számolnod kell, legyen szó arról, hogy saját maga intézi az átírást, vagy azt egy kereskedő végzi el.
Az adásvételi szerződés elkészítése
Gépjármű átírása esetén az egyik legfontosabb lépés az adásvételi szerződés elkészítése, melyet négy példányban - kettő az eladóé, kettő a vevőé - kell kitölteni és aláírni, méghozzá a lehető legpontosabban, többször is leellenőrizve a megadott adatokat. Fontos, mindezt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz az adásvételi szerződést legalább két tanúval is alá kell íratni, feltüntetve a tanúk nevét és lakcímét is. Aláírások nélkül a szerződés nem érvényes!
Ma kormányrendelet írja elő, hogy a szerződésnek mit kell pontosan tartalmaznia. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a „jogügylet” ingyenes, vagy visszterhes, azaz kap-e pénzt az eladó. Fel kell tüntetni az autó valamennyi fontos azonosítóját (gyártmányt pontosan megnevezve, rendszámot, alvázszámot). Fel kell jegyezni az eladó és a vevő adatait is: családi és utónevüket, születési helyet és időt, anyjuk születési nevét, személyi igazolványok számát, lakcímet. Ha az eladó, vagy a vevő jogi személy, akkor ennek megfelelően kellenek az adatok, beleértve a cégjegyzék-számot, meg a képviselő személyes adatait. Kötelező feltüntetni az adás-vételi szerződésen a forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámát is. Ezek átvételéről a szerződésben nyilatkozni is kell. A szerződésen még egy dátumnak szerepelnie kell, ez pedig a szerződés hatályba lépésének napja (nem biztos, hogy azonos az autó átadásának napjával!).
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Eredetiségvizsgálat
Adásvétel esetén az első lépés mindig az eredetiségvizsgálat, mely során ellenőrzik, hogy a gépjárművet, vagy a hozzá tartozó papírokat nem manipulálták-e. Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. A vizsgálat körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, a költségét pedig a helyszínen kell rendezni - ezt az eladó és a vevő is megteheti. A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában.
Kötelező felelősségbiztosítás
A szerződés birtokában még nem mehet a vevő az okmányirodába. Ezek után következik a kötelező biztosítás megkötése: a szerződés aláírását követően a vevő csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással indulhat el újonnan megvásárolt autójával! Biztosítás nélkül közlekedni nemcsak szabálytalan, de különösen rizikós is, hiszen ha a jármű új tulajdonosa balesetet okoz, az okozott kárt neki kell megtérítenie. A biztosító ezen felül minden biztosítás nélkül eltelt nap után fedezetlenségi díjat számol fel, amely alaposan feltornázhatja a költségeket. Emiatt célszerű felkészülten érkezni a vásárlás helyszínére, és az átvételt követően azonnal megkötni a biztosítást. A biztosítást minél előbb (az adás-vétel előtt) lehetőleg úgy kell megkötni, hogy az érvényessége (kockázatviselés kezdete) az adás-vételi szerződés aláírása napján kezdődjön.
Ügyintézés a kormányablakban
Személygépkocsi átírásához feltétlenül vinni kell a megkötött adás-vételi szerződést és az előzetesen beszerzett dokumentumokat: a biztosítás megkötését igazoló iratot és az elvégzett eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot. Az okmányiroda a tulajdonváltozást bejegyzi, de forgalmi engedélyt az új névre nem állít ki, ha a vevő nem tudja igazolni, hogy az autóra kötött felelősségbiztosítást és van a járműnek érvényes műszaki vizsgája.
Maga az átírási folyamat, melyet kormányablakokban végeznek, szintén gyors és egyszerű: ha felkészülten érkezik, legfeljebb 15 perc elteltével a kezében lehetnek a papírok - a forgalmi engedélyt azonnal kézhez kapja, a törzskönyv pedig többnyire az ügyintézéstől számított két héten belül érkezik meg postán.
Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Az eladó feladata az is, hogy felmondja az autóra kötött kötelező felelősségbiztosítását. Ezt más körülmények között csak évente egy alkalommal, az évfordulón tehetné meg.
Kereskedő általi ügyintézés
A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. A kereskedő jellemzően (de nem törvényszerűen) akkor vállalja az ügyintézést, ha az eladó autó ki van vonva a forgalomból, vagy ha megkéred rá. Ilyenkor a szerződéskötéssel egyidejűleg kötnöd kell az autóra egy kötelező biztosítást (legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez). Kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyanezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod.
Az átírás költségei: mire számíthatunk?
Az autó átírás során a legnagyobb tételt általában a vagyonszerzési illeték jelenti, amelynek mértéke elsősorban a jármű teljesítményétől (kW) és életkorától függ: minél magasabb teljesítményű a jármű, annál magasabb az illeték, ugyanakkor az idősebb járműveknél kedvezőbb szorzókat alkalmaznak. Az átírás illetéke a jármű életkorától és a motor űrtartalmától függ. Ha a motor teljesítménye nem kW-ban, hanem lóerőben van csak megadva, akkor a lóerőben adott értéket 1,36-tal kell elosztani, vagy a LE/kW átváltás kalkulátorral egyszerűen ki is számíthatja.
Emellett több további költségtétellel is számolni kell: az eredetiségvizsgálat díjával, a törzskönyv és a forgalmi engedély illetékével (általában 6-6000 Ft/dokumentum), valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjával.
Az átírás költségeihez kell sorolnunk az elvégzendő eredetiségvizsgálat díját is, hiszen a tulajdonosváltás nélkül erre nem lenne szükség. Az eredetiségvizsgálat díja Magyarországon hatóságilag szabályozott, és a jármű típusától (személyautó, motorkerékpár, teherautó stb.) valamint a motor hengerűrtartalmától függően változik.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Környezetkímélő járművek és tehergépjárművek átírása
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. A zöld rendszámra jogosult környezetkímélő gépkocsi fogalmát a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet 2. §-a szabályozza.
Tehergépjárművek átírása annyiban különbözik a személygépkocsik átírásától, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó teherautó, autóbusz, nyergesvontató, pótkocsi átírásakor nem kell illetéket fizetni, ha a vevő gazdálkodó szervezet. Ezzel elsősorban a fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozások számára igyekezett kedvezni a kormány. Teherautók és autóbuszok átírása viszont továbbra sem teljesen ingyenes, hiszen számolni kell az eredetiségvizsgálat díjával és az okmányok kiállításának költségével.
Eredetiségvizsgálat díjai bizonyos járműtípusok esetén
| Járműtípus | Hengerűrtartalom / Személyek száma | Díj (Ft) |
|---|---|---|
| Autóbusz | 20 főig | 21.000 |
| Autóbusz | 20 fő felett | 22.000 |
| Teherautó | 7,5 tonnáig | 21.000 |
| Teherautó | 7,5 tonna felett | 22.000 |
A kulcsfontosságú határidők és azok számítása
A hivatalos ügyek esetén fokozottan figyelnünk kell a határidők betartására. Ahhoz, hogy az ügyintézés a későbbiekben ne okozzon problémát, a legfontosabb a gépjármű átírási határidő betartása.
A vevő 15 napos határideje
Amikor valaki gépjárművet elad vagy vesz, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az átírás 15 napon belül megtörténjen. Egy autó átíratására az adásvételi szerződés aláírásától számított 15 naptári nap (és nem pedig munkanap) áll a rendelkezésünkre. Ezt követően, az adásvételi szerződés megkötésétől kezdve 15 napod van az átírást elintézni.
Fontos, hogy az adásvételt követő 15 napon belül feltétlenül írassa át a gépjárművet, vagy hatalmazzon meg valakit, aki az ügyben eljár Ön helyett.
Az eladó 8 napos bejelentési kötelezettsége
Az autó eladását a régi tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 naptári napon belül. Ez a kötelezettség őt is védi: ha a vevő nem intézné el időben az átírást, az eladó így akkor is igazolni tudja, hogy az autó már nincs a birtokában.
A határidő kezdetének pontos meghatározása: A jogerőre emelkedés napjának szerepe
Gyakori kérdés, hogy pontosan honnan is számoljuk a határidőt. Sokan meg vannak győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, és a szombat, vasárnap nem számít. Az adásvételi szerződés keltétől számítva 15 naptári nap alatt kell az átírásnak megtörténnie.
Azonban a joggyakorlatban a napokban számított határidő esetén az azt kiváltó esemény napja - azaz a határidő kezdetére okot adó cselekmény (pl. egy dokumentum kézbesítése, vagy az adásvételi szerződés megkötésének napja) - általában nem számít bele a határidőbe. Így annak kezdő napja a következő nap.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adásvételi szerződést például hónap 1-jén írják alá, a 15 napos átírási határidő számítása a hónap 2-án kezdődik, és a 15. nap a hónap 16-a lesz. Ez a módszertan biztosítja a jogi egyértelműséget a határidők számításánál, függetlenül attól, hogy a jogügylet megtörténtének napja az adott határidőbe beleszámít-e. Fontos tanács: mindig időben, még a határidő kezdetekor ellenőrizzük le az adott helyzetre, eljárásra vonatkozó határidő számítási szabályt!
A határidők elmulasztásának következményei
Az biztos, hogy igen kellemetlen következményekkel lehet számolni, ha nem tartjuk be ezt a fontos határidőt. Mivel több tízezer forintos büntetési tételről beszélünk, ezért jogosan és logikusan felmerülő kérdés az adásvételt bonyolítók számára, hogy mi történik ez alatt az idő alatt, hogy ezt a szabályt ennyire szigorúan betartatják.
Ha a vevő kicsúszik a 15 napos határidőből és később jelentkezik, az okmányiroda akkor is elvégzi számára a gépjármű átírást, de számíthat egy szabálysértési eljárásra is a késedelem miatt. Ilyen esetben ugyanis az történik, hogy a határidő túllépés ellenére a hivatal kiadja az új tulajdonos részére a forgalmi engedélyt és elvégzi az új tulajdonjogi bejegyzést, viszont a hivatali rendszer automatikusan azonnal jelzést küld a késedelmes átírásról. Ekkor nagy a valószínűsége annak, hogy igen nagy összegre rúgó bírság kerül kiszabásra, nagyságrendileg akár több tízezer forint is lehet.
A pénzbírságon felül a gépjármű átírási határidő elmulasztása extrém esetben igencsak elhúzódó következményekkel is járhat: a Közlekedési Hatóság a mulasztás miatt akár ki is vonathatja a gépjárművet a forgalomból, amelynek ideje szintén függ a mulasztásunk idejének hosszától. Az autó átírását végző hatóságnak ilyenkor értesítenie kell a szabálysértési hatóságot, az pedig a NAV-nak is elküldi az információt. A büntetés mértékéről a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 88/A. §-a rendelkezik.
A közlekedési hatóság az eladó bejelentése alapján is indíthat eljárást, ha az új tulajdonos határidőre nem íratta át az autót. Ekkor felszólítják a kötelessége teljesítésére, és erre 5 napos határidőt kap.
Azonban az autó átírás 15 napon túli késedelmes intézésekor abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos abszolút mértékben igazolni tudja azt, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Ha viszont saját hibából ered a vétség, tehát nem történik meg határidőben az átíratás, akkor számolni kell azzal, hogy a hatóság kivonathatja a gépjárművet a forgalomból. A fentieket tekintve semmi esetre sem kifizetődő, hogyha elodázzuk az átírást, abból a szempontból sem, hogy a jogi helyzet is csak akkor tiszta, amikor már ezt a lépést is elintéztük.
Határidő-számítás a joggyakorlatban: Általános szabályok és kivételek
A határidők életünk részei, nagyon sokszor találkozunk velük. A halogatás nem a legjobb taktika, hogy úrrá legyünk a határidő szorításán. A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. A határidők kiszámítása egyszerűnek tűnhet, amely azonban a jogszabályok által meghatározott keretek között időigényes feladat is lehet.
A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Az eljárásjogi jogszabályok közül a következő nagy eljárási kódexeket vettük alapul: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (régi Pp.), a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (új Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (régi Be.), a büntetőeljárásról szóló 2017. XC. törvényt (új Be.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). E jogszabályok a határidő-számításra vonatkozóan egyrészt nagyon hasonló rendelkezéseket írnak elő, másrészt a bennük megfogalmazott határidő-számítási rendelkezéseket kell alkalmazni számos egyéb jogszabályban meghatározott eljárásban.
A napokban számított határidő esetén a határidő kezdetére okot adó cselekmény (pl. a kézbesítés) nem számít bele a határidőbe, így annak kezdő napja a következő nap. Ez alól kivétel az Ákr. szerinti kezdő nap: az Ákr. 50. § (1) bekezdése szerint "Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik."
Munkaszüneti és ünnepnapok
Közös szabály, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ez alól kivétel az Ákr. szerinti ún. ügyintézési határidő, amelynek a lejárata nem a következő, hanem az előző munkanap (Ákr. 52. §). A határidő-számítás során figyelembe kell venni a munkaszüneti napokkal kapcsolatos rendeleteket is. Az arra hatáskörrel rendelkező minisztérium minden évben kiadja azt a rendeletet, amely meghatározza a munkaszüneti napok körüli munkarendet. Ez azt jelenti, hogy az esetek nagy részében, ha adott ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, akkor a hétfőt vagy a pénteket a rendeletben munkaszüneti nappá nyilvánítják, "cserébe" egy közeli szombat munkanap lesz. Így figyelni kell arra is, hogyha jogszabály vagy szerződés úgy rendelkezik, akkor hétvégén/munkaszüneti napon lejáró határidő esetén előfordulhat, hogy a 'következő munkanapon jár le' szabálya helyett úgy kell eljárni, hogy a teljesítés korábban (pl. az előző munkanapon) megtörténjen. Például ha a határidő utolsó napja szombatra esik, de szombati napon bármi miatt nem lehetséges a teljesítés, akkor már pénteken kell teljesíteni az adott cselekményt.
Törvénykezési és ítélkezési szünetek
A felsorolt törvények közül a régi és az új Pp. tartalmaz speciális rendelkezéseket az ún. törvénykezési (régi Pp.) és az ítélkezési (új Pp.) szünetre vonatkozóan, a régi és az új Be., valamint az Ákr. nem tartalmazza ezt a jogintézményt. A régi és az új Pp.-ben meghatározott törvénykezési/ítélkezési szünetre vonatkozó szabály szerint a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Az új Pp. pedig minden évnek a december 24-től január 1-ig tartó időszakát is idesorolja, ráadásul az új Pp. már munkanapokat említ mindkét időintervallum vonatkozásában. A határidők számítása kapcsán ügyelni kell arra, hogy az adott eljárásban, amely vonatkozásában a határidőt számítjuk, a régi vagy az új Pp. alkalmazandó-e.
A határidő utolsó napjának a meghatározása során a különböző jogszabályok rendelkezéseit - ideértve a munkaszüneti napokra vonatkozó rendeleteket is - kell figyelembe venni, és ezek alapján kell megtalálni a keresett dátumot. Bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért.
Digitális megoldások az átírásra
Újdonság, hogy a gépjármű átírási folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is. Ez a digitális megoldás jelentősen egyszerűsítheti és gyorsíthatja az átírási folyamatot, csökkentve az adminisztrációs terheket és a határidő-mulasztás kockázatát.
tags: #gepjarmu #atiras #hataridejebe #beleszamit #a #jogerore