A segédmotoros kerékpárok rendszámozása Magyarországon: Jelleg és jogi háttér
A segédmotoros kerékpárok (SMKP) hazai közlekedési szabályozása, különösen a rendszámok hiánya, évek óta visszatérő téma a közvéleményben és a jogalkotók körében. Jelen cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jelenlegi előírásokról, a rendszám bevezetésének lehetséges előnyeiről és kihívásairól, valamint a kapcsolódó jogszabályi háttérről.
Mi is az a segédmotoros kerékpár (SMKP)?
A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy milyen jármű minősül segédmotoros kerékpárnak. Segédmotoros kerékpár olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelynek legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra.
Belsőégésű motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm³, valamint elektromos meghajtás esetén motorjának folyamatos névleges teljesítménye 4 kW (azaz öt lóerő) lehet. A jogszabály értelmében az 50 köbcenti lökettérfogat alatti segédmotoros kerékpárok teljesítménye nem lehet nagyobb négy kW-nál, azaz öt lóerőnél.
Fontos kiemelni, hogy segédmotoros kerékpár a könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár is. Könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy számára rendelkezik hellyel (általában kettővel), és minden gépkocsiban szokásos kezelőszervvel el van látva (kormánykerék). Terheletlen tömege legfeljebb 350 kg, legnagyobb tervezett sebessége 45 km/h, motorjának hengerűrtartalma szikragyújtású motoroknál legfeljebb 50 cm³, egyéb belső égésű motor esetében legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye szintén legfeljebb 4 kW.
Közlekedésrendészeti szakzsargonban kismotornak azt a kétkerekű járművet nevezzük, aminek a motorja egyrészt nem nagyobb 50 köbcentinél, másrészt gyárilag nem tud 45-nél többel menni, harmadrészt nem erősebb 4 kilowattnál, vagyis 5,36 lóerőnél.
Jelenlegi szabályozás Magyarországon
Jelenleg a segédmotoros kerékpárokra nem kell rendszámot intézni Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi állásfoglalása szerint „jelenleg nem tervezik a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátási kötelezettség bevezetését”, azaz továbbra sem kap rendszámot a Magyarország útjain közlekedő, hozzávetőleg 500-520 ezer segédmotoros kerékpár, még a tisztán elektromos hajtású modellek sem. Ez a gondolat már sok évvel ezelőtt kipattant valakinek a fejéből, de valószínűleg nem tudtak meghatározni egy követhető szisztémát. Az itthon futó segédmotorok nagy többsége értékelhetetlen műszaki állapotban van, és sok esetben ezek a rossz állapotú motorok már nem is javíthatóak.
Szükséges dokumentumok és előírások
A jelenlegi szabályozás szerint a segédmotorkerékpár tulajdonjogának igazolására elegendő egy adásvételi szerződés; forgalmi engedély vagy egyéb dokumentum nem szükséges. Ezen kívül kötelező biztosításnak kell lennie a járműhöz, ez az egyetlen kötelezettség, körülbelül háromezer forintért. A kötelező biztosítás meglétét igazoló irat felel meg a forgalminak.
A hosszú évtizedek óta érvényben lévő KRESZ-szabály szerint a kismotor még csak nem is számít gépjárműnek: bár jogosítvány kell a vezetéséhez (segédmotoros AM kategória, de jó rá a nagymotoros vagy az autós, B kategóriás is), bukósisakot kell viselni a vezetőjének. A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselnie. Fontos tudni, hogy kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani nem szabad.
Jogosítvány és életkori feltételek
Az elméleti vizsgát az tehet, aki az egyéb feltételeknek megfelel és a 14. életévét betöltötte vagy annál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, elvégezte az elméleti tanfolyamot és annak megkezdésétől számítva kevesebb, mint 9 hónap telt el, és kitöltött jelentkezési lappal rendelkezik. Járműkezelési vizsgát az előírt életkor betöltése előtt is tehet, de forgalmi vizsgát csak a 14. életév betöltése után tehet. Gyakorlati vizsgát csak a kötelező óraszám (10 óra) levezetése, illetve a vizsgára bocsátás feltételei után tehet. M jogosítvánnyal biztosan nem szállíthat utast, ha szerzel valamilyen A kategóriát (A1, A korl.), akkor pedig két évig kezdő vezetői engedélynek minősül, amivel szintén nem szállíthatsz utast.
Érvek a rendszám bevezetése mellett
Az ötlet, hogy a kismotorokra is kerüljön rendszám, ismét felmerült. A közlekedésbiztonság és a szabálykövetés javítása érdekében számos érv szól a rendszámozás mellett:
Forgalmi engedély útmutató Renault Megane tulajdonosoknak
- Azonosíthatóság és elszámoltathatóság: A rendszám hiánya miatt nehezen azonosítható egy kárt okozó robogós, aki a károsultat, néha nem kis kiadással, hátrahagyhatja. Ha valaki ökörködik az úton, egykerekezik a járdán, balesetet okoz, vagy csak meghúzza egy Ferrari oldalát, aztán lelép, rendszám (úgynevezett hatósági azonosító) híján nincs az az isten, aki utólag megtalálná. Nyerhetnek azok az autósok, akiknek sodorta már le visszapillantó tükrét egy sorok közt csalinkázó robogós, aki szó nélkül elhajtott a helyszínről.
- Biztosítás és műszaki állapot ellenőrizhetősége: A rendszámozásnak nagy előnye lenne, hogy ellenőrizhetővé válna a kismotorok biztosítása és műszaki vizsgája. A mostani helyzetben tényleg csak a tulajdonos józan belátásán múlik, hogy nem működő fékkel vagy nem működő lámpával robogózik-e. Sok esetben a több százezer robogó nagy százaléka nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással.
- Lopásmegelőzés: A kismotort felettébb könnyű ellopni, és lopják is szakmányban. A rendszám hiánya gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jogos tulajdonos felkutatását.
- Szabályszegések visszaszorítása: Sokan a mai robogók és még az egészséges Simsonok esetében is kihasználják, hogy rendszám híján nehéz a szabályszegéseket (pl. sebességkorlátozás túllépése, buszsáv jogosulatlan használata, piros lámpán áthajtás) szankcionálni. A baleseti statisztikák is javulhatnának.
- Nemzetközi gyakorlat: Civilizált országokban, még Olaszországban is, mindenhol van rendszám a kismotorokon. A környező országokban néhol a kiváltott rendszámra kell az érvényes, arra az évre szóló, biztosítás matricáját ragasztani. Máshol évente műszaki vizsgára kötelezik őket (pl. Németország, Ausztria, Svájc).
- Környezetvédelem: A Levegő Munkacsoport érvelése szerint a robogók rendszámának bevezetése azzal járna, hogy több százezer robogó jutna a roncstelepre, amit üdvözlendőnek tartanak, mivel többségük nem felel meg az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolásnak.
- Kisebb és nagyobb teljesítményű járművek megkülönböztetése: Rengeteg olyan ötvenes robogót gyártottak, amelyből létezik százhúszötös változat is, ezért nehéz megmondani, hogy éppen melyikkel van dolgunk. Sokan 125-ös, 250-es motorra kötnek 50-esre érvényes biztosítást, mert az olcsóbb. A rendőrök a razzia során „motoros rendőrjárőrök segítségével” hatékonyabban ki tudnák szúrni az 50-esnek matricázott, de valójában 125-ös, 250-es járgányokat.
Teszteltünk egy OLCSÓ Kínai robogót
Kihívások és ellenérvek
A rendszám bevezetésének ötlete azonban jelentős kihívásokkal és ellenérvekkel is jár:
- Magas költségek: A több mint félmillió magyarországi kismotor rendszámosítása könnyen azt eredményezhetné, hogy a végén többe kerülne a rendszám, mint maga a motor. Az előzetes kalkulációk szerint a regisztráció még a húszezer forintos Babettára is tízezer forintba kerülhet. Az alapösszeg egy 50 köbcentis járműre 20 ezer forint, ami az idő előrehaladtával csökken (például egy ötévesé 8800, egy tizennégy évesé 2000 forint). Egy százhuszonötöst, mai áron körülbelül 70-100 ezer forintért helyeznek forgalomba. Nevetségesen sok ez, tehát ha már úgyis megszerelik a rendszert, esetleg reális szintre csökkenthetnék a motorok regisztrációs adóját.
- Adminisztratív terhek: Nemcsak a rendszámtábla és a rendszámtábla-világítás költségeiről van szó, hanem az egész regisztrációs folyamatról, adatfelvételről és -nyilvántartásról. A hatóságoknak hivatalos okmányokat kellene kiállítaniuk mindenféle adásvételik alapján, és az utolsó japán szürkeimportos pre-világháborús pit bike-ról is kapásból meg kellene tudniuk, hogy hány köbcentis, hány lóerős és mennyi a végsebessége. Ez gyakorlatilag lehetetlen feladat, és rettenetesen hosszú sorokra és sok bosszúságra lehet számítani.
- Dokumentáció hiánya: Kérdés az is, hogyan lehet majd regisztrálni egy eddig származási papírok nélkül használt robogót, vagy motort és mi lesz azokkal, akik nem tudják felmutatni a kintről használtként behozott járművük eredeti okmányait. A kínai kismotorok tömegéhez nem tartozik importőr, sokszor európai homologizáció és bármilyen műszaki dokumentáció nélkül kerülnek forgalomba, katasztrofális minőségben.
- A járművek sorsa: A regisztráció érintheti akár 4-500 ezer járművet is. Azokat sújtja majd, akik számára ünnep, ha havonta egyszer teletankolhatják a 30 ezer forintért vett Babettát. Sokan, akiknek a jármű léte vagy nemléte dönti el a sorsukat, nem engedhetik meg maguknak a plusz költségeket.
- Történelmi kudarcok: Hiába kerül elő az ötlet szinte évről évre, tény, hogy Horn Gyulától Orbán Viktorig mindezidáig senkinek nem sikerült rendszámot tennie a Magyarországon forgalomban lévő 600 ezer kismotorra.
Költségek a rendszámozás esetén (becsült adatok)
A rendszámozás bevezetése esetén felmerülő költségek az alábbi táblázatban foglalhatók össze, figyelembe véve a meglévő "nagymotor" forgalomba helyezési díjakat és a regisztrációs adó aktuális szabályait:
| Költségtípus | Becsült díj (HUF) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Regisztrációs adó (50 cm³, új) | 20 000 | Évjárattól függően csökken (pl. 14 évesre 2000 Ft) |
| Regisztrációs adó (125 cm³) | 70 000 - 100 000 | Sokallják, méretétől és teljesítményétől függően |
| Biztosítás | Éves díj | Jelenleg is kötelező, de rendszámmal ellenőrizhetőbb lenne |
| Eredetiségvizsgálat | ~17 000 - 20 000 | Ha motorkerékpárként kerül forgalomba |
| Műszaki vizsga | ~16 000 - 20 000 | Ha motorkerékpárként kerül forgalomba |
| Forgalmi engedély | 6 000 | |
| Törzskönyv | 6 000 | |
| Átírási illeték | Jármű értékétől függ |
Különleges esetek és kapcsolódó járművek
Quadok és mopedautók
2009. április 1-jétől változtak a négykerekű segédmotoros kerékpárok - quadok, illetve mopedautók - közúti forgalomban való részvételének szabályai. Kötelezővé vált az újonnan használatba vett, a közúti forgalomban való részvételre alkalmas kivitelű quadok, illetve a mopedautók rendszámmal történő ellátása. Aki már rendelkezett ilyen járművel, 2009. július 1-jéig kellett eleget tennie a forgalomba helyezési kötelezettségnek.
A szabályozás rendelkezik arról is, hogy az L6e kategóriájú, elsődlegesen terepmotorozás céljára készült quadok legalább „A1” vagy „B” kategóriás jogosítvány birtokában, és így csak 16 éves életkortól vezethetők a közúti forgalomban. A mopedautók vezetéséhez - a járművezetői felkészültségből fakadó biztonsági kockázat csökkentése érdekében - „B” kategóriájú jogosítvány szükséges (minimum 17 éves kor).
Elektromos kerékpárok és rollerek
Az elektromos kerékpár 25 km/h-ig "street legal" abban az esetben, ha pedelec rendszerű, és nincs rajta gázkar, gázpedál, vagy gázmarkolat. 25 km/h fölötti végsebességű jármű (vagy 25 km/h alatti, ha gázkar, gázmarkolat vagy gázpedál van rajta) akkor kizárólag biztosítással, típusbizonyítvánnyal, és EU megfelelőségi nyilatkozattal, motoros (ECE2205) sisakkal vehet részt a közlekedésben, ha L1e-B szerepel az okmányában és a típustábláján. Ha sík úton önerejéből 45 km/h fölött képes menni (még ha 50 ccm alatti, vagy 4 kW alatti is) akkor is csak rendszámmal mehet közúton!
A roller Magyarországon általában nem minősül közlekedési eszköznek. Van olyan roller, ami a KÖHÉM rendeletben előírtak szerint forgalomba helyezhető lenne, de az elég drága. Amiket sportszernek, meg játéknak vámoltak, az meg kizárólag járműforgalom elől elzárt magánúton használható. Járdán a lábbal (emberi izomerővel) hajtós rollerrel a gyalogosok zavarása nélkül max 10 km/h-val lehet közlekedni.
A "Simson-dilemma" és a régi rendszámos kismotorok
A régebbi típusú segédmotoros kerékpárok, mint például a Simson Schwalbe, gyakran felvetnek kérdéseket. Egy 1976-os Simson Schwalbe esetén az M kategóriába tartozás kritériumai (tervezési végsebesség nem nagyobb 45 km/óránál, nem képes két személy szállítására) vitathatók. A Schwalbe egyrészt tud vinni két embert, másrészt sok helyen olvasni, hogy könnyen tud hatvannal is menni a legtöbbje.
A SIMSON STAR-t és burkolt testvérét valóban rendszámmal ellátva hozták forgalomba az első időkben, mivel nagyobb sebességre volt képes, mint a segédmotoros kerékpár, és két személyre volt kialakítva. Itthon LI, LP stb. rendszámok voltak láthatóak rajtuk. Később, mikor az SB 50, 51 modellek megjelentek, kezdték leszerelni a rendszámokat és a hátsó lábtartókat az Earles-villásokról. A vizsgáztatóhelyeken ellenőrizték a kis lánckerék fogszámát, hogy ne tudjon a meghatározott sebesség felett menni, és a hátsó lábtartók sem lehettek felszerelve.
Ha egy ilyen járművet motorkerékpárként forgalomba szeretnének helyezni, az hosszadalmas procedúra lenne (és nem is biztos a végkimenete, hiszen mondhatják azt például, hogy nem felel meg műszaki követelményeknek, például a fékek nem a motor + két személy tömegéhez vannak méretezve). A motor tervezési sebessége szerintem nem függ attól, hogy van-e rajta rendszám, vagy sem. Az M-kategória nem a rendszámos segédmotoros kerékpárok vezetését, hanem az utas szállítását tiltja.
Jogszabályi háttér
A segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályozást több jogszabály is érinti, többek között:
- Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
- A közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
- A 2012. évi II. törvény (szabálysértési törvény)
- A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
A KRESZ több ponton is érinti a segédmotoros kerékpárokat, például az általános szabályok, az autóbuszsáv használata (a kétkerekű motorkerékpárok és kétkerekű segédmotoros kerékpárok számára megengedett), a bukósisak viselése, valamint a három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral történő személyszállítás feltételei (ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte) és egyéb szabályok. Például a segédmotoros kerékpárra a 29. § rendelkezései nem vonatkoznak, a segédmotoros kerékpár fékszerkezeteinek a 12. § szerinti követelményeknek kell megfelelniük, a tompított fényszórójára a 43. § vonatkozik, és a kerekére is felszerelhető a kerékpárra előírt küllőprizma.
Szankciók
A szabálysértések esetén a helyszíni bírság összegei változóak. Szabálysértési feljelentés esetén a bírság nagymértékben nőhet, akár 225 000 Ft értékig is. Például, az 50 ccm-nél nagyobb járművel való közlekedés SMKP vezetői engedéllyel, vagy a megfelelő vezetői engedély kategória hiánya súlyos következményekkel jár. A rendszámtábla egyébiránt a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül.
Jövőbeli kilátások
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszai szerint leporolták a régi terveket, és hamarosan minden kismotorra rendszám kerülhet. A robogórendszámokkal legkorábban ősszel foglalkozhat az Országgyűlés, és a tárca olyan megoldáson dolgozik, amely kevesebbe kerül majd az érintetteknek az előzetes kalkulációkban szereplő 15-20 ezer forintnál.
A közlekedési tárca megváltoztathatja a szabályokat, és az 50 köbcentiméter alatti robogókra is kötelezővé tehetik a rendszámokat. A téma hazai szakértői is úgy vélik, hogy a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is szükséges a segédmotoros kerékpárok közlekedését hatósági jelzéshez és engedélyhez kötni. Ezzel egy időben kezdeményezzük a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, hogy ne lehessen automatikusan „B” és „C” kategóriájú jogosítvánnyal segédmotort vezetni.
A Levegő Munkacsoport azt is szorgalmazza, hogy a mindenkori kormánynak támogatnia kéne az elektromos robogók beszerzésének támogatását, amihez olyan követelmény is társulhatna, hogy kötelező rendszámozni azokat forgalomba helyezés esetén. Sajnos, a mai szabályok szerint a környezetvédelmi előírások miatt lehetetlen az 50 köbcentinél nagyobb gépeket, amelyek soha nem helyeztek még forgalomba, utólag rendszámozni.
tags: #forgalmi #rendszam #segedmotoros #kerekpar #információk