Ford Transit Vámtarifaszám Besorolása Magyarországon
A gépjárművek áruosztályozása során hangsúlyozni kell, hogy a vámtarifaszám megállapítása mindig adott konkrét gépjárműre vonatkozóan történik, annak kialakításától, pillanatnyi állapotától függően. A Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-től hatályos, és az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazásában a gépjárművek áruosztályozásához ez a dátum mérvadó.
Általánosságban azonban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 87.04 vámtarifaszám alá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van.
Furgon Típusú Haszongépjárművek (87.04 Vámtarifaszám)
Zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárművek termékbesorolása a 87.04 vámtarifaszám alá történik. Az áruszállító gépjárművek esetében a vezetőfülkét a rakodótértől az utasok védelmét szolgáló bármilyen gyárilag kialakított térelválasztó elem különíti el.
Haszongépjárművek esetén a vezetőfülkében a HR Vámtarifa Magyarázat rendelkezései alapján, valamint az Áruosztályozási Rendelkezések figyelembevételével legfeljebb három személy szállítható. Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás (szállítható személyek számának megnövelése, üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése, az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása) esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását.
Kabinos "Pick-Up" Típusú Haszongépjárművek (87.04 Vámtarifaszám)
Kabinos vagy kettős, dupla kabinos, „pick-up” típusú haszongépjárművek (87.04 vámtarifaszám): ezen gépjárművek bruttó tömege 5 tonnánál kevesebb és belső tere magába foglal egy a vezető és az utasok szállítására szolgáló részt, illetve egy másikat, amely áru szállítására szolgál.
Ezen járművekre alkalmazható konstrukciós jellemzők:
- Állandó ülések biztonsági berendezésekkel (pl: biztonsági övvel) valamennyi személy részére vagy a vezető és az elülső utasok mögötti hátsó részben állandó rögzítési helyek vagy szerelvények ülések és biztonsági berendezések rögzítésére.
Egyéb Jellemzők
Jellemző ezen zárt karosszériával rendelkező gépjárművekre a gazdag belső felszereltség, igényes kidolgozás, kényelmi berendezések megléte az utas- ill. raktérben. Személygépkocsi vázra épített, elsősorban áruszállításra tervezett, három ajtós kivitelű kisáruszállító és az ún. A belső kialakítás szerint 2 fő szállítására alkalmas vezetőfülkét gyári térelválasztó elemmel határolták el a rakodótértől.
A rakomány be- illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve. Az utasok védelmét szolgáló térelválasztó elem eltávolításával, újabb üléssor, biztonsági övek beépítésével a gépjármű azonnal elveszti haszongépjárműként történő besorolását.
A rakomány be- illetve kirakodását rendszerint felfelé vagy két irányba oldalra nyíló hátsó ajtón keresztül lehetséges a rakodótérbe az áruk ki- illetve berakodása. A „puttonyos” haszongépjárművek esetén a zárt rakodótér lehet hátsó- és oldalajtó nyitású, oldalán és hátsó részén lehet ablakokkal felszerelt is, abban gyárilag kialakított további ülésrögzítési, biztonsági öv felszerelési lehetőség nincs.
5 Tonna Feletti Gépjárművek
Az 5 tonna feletti, hagyományos áruszállításra használt gépjárműveket (kamionok, nagytestű fixplatós vagy billenős teherautók) haszongépjárműként kell osztályozni.
Különleges Gépjárművek
Ezen vámtarifaszám alá tartoznak a különlegesen szerkesztett és különböző olyan szerkezetekkel felszerelt gépjárművek, amelyek lehetővé teszik, hogy azok különleges, nem szállító tevékenységet végeznek, azaz e vámtarifaszámok alá tartozó járművek elsődleges célja nem személy vagy áruk szállítása.
Ilyen gépjármű a betonkeverő gépkocsi, darus kocsi, permetező kocsi mezőgazdasági használatra, tehergépkocsi utcák, csatornák tisztítására stb.
ÁFA Vonatkozások
Az Áfa tv. 33. §-a tételesen felsorolja, hogy milyen levonási tilalom kapcsolódik a gépjárművekhez, így nem vonható le az adó elsődleges célja nem személy vagy áruk szállítása.
A nem továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi áfa-ja a beszerzéskor nem helyezhető levonásba. Ez alól az általános szabályozás alól 2001. évtől a kizárólag személytaxi szolgáltatást végző adózó képez kivételt. A fő szabály szerint az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek áfa-ja levonható.
A levonási jog csak akkor illeti meg az adóalanyt, ha a személygépkocsit részben sem használja vállalkozáson kívüli célra, vagyis útnyilvántartás vagy menetlevél alátámasztásával ezt kizárják. Az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanis nem vonható le az adó, ha a beszerzés részben is adóalanyiságon kívüli tevékenységhez fűződik. Ilyen eset pl. a személygépkocsi ingyenesen történő használatba adása.
Az adó levonásának tilalma az Áfa tv. 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint kizárólag a 8703-as VTSZ termékbesorolásba tartozó személygépkocsikra vonatkozik. Az áfa levonás jogát az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja még korlátozhatja, ha megvalósul a gépkocsival kapcsolatos magánhasználat (ingyenes).
A lízing formájában megszerzett személygépkocsi is beszerzésnek minősül, ha a szerződés értelmében az utolsó lízingdíjjal a tulajdonjog is átszállt. Ebből következően a lízingidőszak lejártát követően (amikor megszerzi a lízingelő a termék tulajdonjogát) a személygépkocsi tulajdonosa dönthet annak értékesítéséről. Ebben az esetben a beszerzés időpontjának a lízingszerződés kezdetét kell tekintetni, beszerzési árnak pedig a teljes lízingdíj összegét a maradványértékkel együtt.
Ha a cégautót térítésmentesen adják át, áfa fizetési kötelezettség általában nem keletkezik. Az ingyenes ügyletek ugyanis akkor adóztathatók, ha az átadott termékkel kapcsolatban levonható adó volt. Minthogy a személygépkocsi beszerzésekor (nem továbbértékesítési cél esetén) az adó nem vonható le, így az átadás sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Ha a cégautó ingyenesen átadásra kerül, és korábban a fenntartásával kapcsolatban volt levonható adó, akkor az átadás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az ingyenes átadásnál figyelni kell a Tao tv-ben leírtakat is [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pont, és a 3. sz. Az Áfa törvény 2001. évtől az ingyenes szolgáltatásokat is adóztatja. Ezek közé tartozik a terméknek ellenérték nélküli használatba adása (megjegyezzük, hogy ez a szolgáltatás korábban is adóköteles volt).
Az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészében vagy részben nem adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja.
A gépjárművek besorolását szabályozó BM rendelet kimondja, hogy a meghatározott gépjármű besorolást a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Ezt hivatalosan a tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolásnak nevezik. A közúti közlekedésről szóló törvény és a törvényt módosító kormányrendeletek, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló BM rendelet szabályoz mindent, amire szükség van a forgalomba való részvételhez.
Ezek a szabályozások adnak útmutatást arra vonatkozóan, hogy a közlekedés folyamán milyen okmányokra van szükség, és azoknak milyen formai előírásaik vannak. Így a forgalmi engedély és annak tartalmi elemeit is ezek a rendeletek szabályozzák.
tags: #ford #transit #vámtarifaszám #besorolása