Ford Transit nagynyomású cső hiba: Tünetek, okok és megelőzés

A Ford Transit dízelmotorjainak nagynyomású üzemanyagrendszere kulcsfontosságú a motor hatékony működéséhez. A nagynyomású cső hibái komoly problémákat okozhatnak, ezért fontos a tünetek felismerése és a megelőzés.

A dízeladagoló rendszerek hibáinak feltárása

A dízeladagoló rendszerek hibafeltárását mindig előzze meg a motor mechanikus részeinek előzetes megvizsgálása, szükség esetén javítása, cseréje. Gyenge kompressziónál, ne az adagolórendszerben keressük először a hibát. Ha a motormechanika jó a diagnosztikai vizsgálat kezdődjön a hibatároló kiolvasásával. A diagnosztikai rendszerteszterekkel vagy akár a dízel EOBD-vel elvégezhető vizsgálatok mellett a „régi, klasszikus műszerekkel”, a multiméterrel és az oszcilloszkóppal elvégezhető vizsgálatokat se vessük el.

Indítási nehézségek: Az előzőekben említett motormechanikai feltételeken kívül ilyen jellegű reklamáció esetén vizsgálni kell a kisnyomású tüzelőanyagellátó-rendszer tömítettségét és az izzító berendezést. Az ügyfelet is alaposan ki kell kérdezni, hogyan, milyen körülmények között jelentkezett a hiba és esetleg milyen módon reprodukálható.

Például, ha a motor a sikertelen indítás időpontjáig problémamentesen üzemelt, és egyszerűen csak nem lehet többé elindítani, gyanús lehet a vezértengely helyzet jeladója. Ilyen hiba bekövetkezését követően a már üzemelő motor minden további nélkül tovább működik, de a legközelebbi indítási kísérlet már eredménytelen, mert hiányzik az EDC-ECU számára szükséges hengerfelismerés.

Azoknál a jeladóknál, melyek működéséhez tápfeszültség szükséges, ellenőrizzük annak meglétét. A Hall helyzet-adó korrekt négyszög jelének ellenőrzéséhez alkalmas az oszcilloszkóp. Néhány járműtípusnál ez a jeladó indukciós, működésének lényeges feltétele a korrekt beszerelési mélység is. Ezt hézagmérővel ellenőrizhetjük. A rendszer hasonlóan viselkedik akkor is, ha a forgattyústengely helyzet jeladója hibás.

Mondeo gumiabroncs útmutató

A porlasztók környezetében fellépő hibák ugyancsak az indítás meghiúsulásához vezethetnek, de menetközben is okozhatják a motor leállását. Porlasztóhiba vagy vezérlési probléma esetén (pl. kábelszakadás) a motor ugyancsak nem működik. A porlasztók elektromos vezérlését legegyszerűbben lakatfogós árammérővel ellenőrizhetjük, melynek jelét oszcilloszkópon jelenítjük meg. Ha a megfelelő jel rendelkezésre áll, ki lehet indulni, hogy az ECU hibátlan. A porlasztó tekercsének ellenállását is meg tudjuk mérni.

Porlasztócsere esetén el kell végezni a porlasztó elektronikus illesztését. A porlasztó tetején találjuk a kódszámot. Egyenetlen motorjárás esetén is célszerű a helyes kódolást ellenőrizni.

Tudjuk azt is, hogy amíg nincs meg az adott rendszerre jellemző minimális rail-nyomás, addig a vezérlés „alszik”. Így tehát a hibás rail-nyomásadó is oka lehet a motor nem indulásának. Továbbá akkor is hibát jelez a rendszer, és nem indul, ha a nyomás nem a szükséges sebességgel épül fel.

Amennyiben nem ugrik be a motor „tiszta”, azaz üres hibatároló esetén, hasznos lehet egy pillantást vetni a vákuum-működtetésű dízelfojtószelepre. Feladata a motor lágy leállítása, az utánjárás megakadályozása a leállítást követően a szívótraktus rövid ideig tartó lezárásával. Ha a csappantyú, meghibásodás miatt, tartósan zárva marad, nem indul be a motor. Funkcióvizsgálat kézi vákuumszivattyúval és szemrevételezéssel hajtható végre.

Természetesen az immo-ról se feledkezzünk meg! Esetleg tegyünk egy „indítókulcs próbát”, azaz a tartalékkulccsal kíséreljük meg az indítást.

Vízpumpa hibák és megelőzés

Motorjárás egyenlőtlenség

A common-rail rendszerek eleme egy egyenletes- vagy nyugodtjárást elősegítő szabályzási funkció is. Feladata az egyes hengerek eltérő „kompressziójából” vagy a porlasztók által befecskendezett mennyiségek eltérő értékéből adódó fordulatszám, illetve forgatónyomaték különbségek kiegyenlítése. Az eltérő dózis oka lehet a mechanikus alkatrészek kopása és a befecskendező rendszer elemeinek gyártási tűréséből eredő eltérés is.

Az EDC-ECU a dózis mindenegyes hengerre külön kiszámított korrekciójával egyenlíti ki a fordulatszám egyenlőtlenségeket. A soros diagnosztikai vizsgálat (mérési értékblokk / van érték / adatjegyzék) megfelelő vizsgálati menüjéből a hengerenkénti átlagos korrekció értéke, mm3/löket mértékegységben, kiolvasható. Egyes járműgyártók, saját maguk által választott adatokat használnak. A DaimlerChrysler, például az „ME” jelölést alkalmazza mennyiségegységként mindenféle fizikai mértékegységadat nélkül.

Elméletileg a motor-ECU 4,5 mm3/löket különbséget problémamentesen képes kiegyenlíteni. Ökölszabályként elfogadható, hogy üresjáratban az eltérés a bázisértéktől maximum 30% lehet. Nagyobb fordulatszám tartományban már lényegesen kisebb a kiegyenlítendő mennyiség. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy 1,5 mm3/löket értéknél feltétlen szükséges a hiba okának a megállapítása. A Gutmann-műszer képernyőjéről egy dóziskorrekciós mérés eredményét olvashatjuk le.

Ha a szükséges korrekciós mennyiségek az EDC ECU számára túl nagyok, kényszerfutásra kapcsol át, és rendszerint kigyullad a hibajelző lámpa.

Egyes diagnosztikai műszerekben (pl. Bosch KTS 650) megtaláljuk az alapjárati hengerenkénti fordulatszámmérés diagnosztikai mérési módszerét. A műszer letiltja az EDC-ECU-ban a járásegyenlőtlenség dóziskorrekcióját, és a CR porlasztókra azonos idejű kivezérlést ad. A motor így egyenlőtlenül fog alapjáraton járni, ezt hengerenkénti fordulatszám értékkel jeleníti meg. Egy jó motornál 826-820-816-820 min-1 értéksort kaptunk.

Titkok a Majka klipből

Az 5-8-ig sorban lévő paraméterek az egyenletes járáshoz szükséges dózis-korrekció mennyiségét mutatják. Az EDC-ECU által kiszámított értékekről van szó. Amennyiben az egyenlőtlen járás okaként az eddigi vizsgálatokkal semmit nem találtunk, keressük a hibát a kéttömegű tengelykapcsolóban. Ha ugyanis a kéttömegű belül már túl laza, a forgattyústengely érzékelője az ECU-nak állandóan változó, ugráló vonatkozási jelet küld. Ezzel viszont lehetetlen a nyugodt, egyenletes motorjárás biztosítása. Egy bizonyos játék a külső és belső részek között természetes és megengedett. Szükség esetén kérni kell a Luk, Sachs specialistáinak a tanácsát.

Lusták és a megtorpanók

A reagálási, engedelmességi tulajdonságokban bekövetkező hiányosság, úgymint a vontatott gázfelvétel vagy intenzív gyorsításkor a megtorpanás leggyakrabban két potenciális okozóra vezethető vissza: a hibás levegőmennyiség mérőre és/vagy az elkopott pedál-értékadóra (amennyiben az még potenciométeres). A légmennyiség mérő vizsgálata közismert. A pedál-értékadó ellenőrzése egyrészt soros oldali értékkiolvasással és jellefutás ábrázolással, másrészt közvetlen oszcilloszkópos jelvizsgálattal ellenőrizhető.

A soros oldali kiolvasásnál (paraméter megjelenítésnél) amikor egy jellemzőt nagyon pontosan akarunk vizsgálni, egyszerre csak egy, max két paramétert jelenítsünk meg, mert sok paraméter egyidejű kiolvasásával az egyes paraméterek mintavétele ritkul, így a valós jel képe torzul.

Fekete korom

Gyorsításkor a rövid ideig tartó füst „pamacs” normális. Ne felejtsük el, hogy a dob is tisztul ilyenkor. Tartós fekete füst teljes terheléskor viszont az ún. füst-korlátozó kiesésére vezethető vissza. Ilyen reklamáció esetén legelőször mindig a levegőmennyiség-mérőt kell megvizsgálni, mely a legtöbb CR-berendezésnél ezt a korlátozó funkciót is ellátja. Újabban - koromszűrős dízeleknél . a füstkorlátozást a szélessávú lambdaszondára bízták, a légmennyiségmérő csak redundáns jelet ad.

Alapfeltétel azonban, hogy a motor egyáltalán elégséges égési levegőt kapjon (légszűrő!). A továbbiakban ellenőrizni kell a kipufogógáz-visszavezetés működését, melyhez szintén a légnyelés-mérőnek rendben kell lenni (itt is igaz, hogy koromszűrőseknél a lambdaszonda jelére alapoznak). A diagnosztikai műszeren keresztül lekérdezett „van” érték segítségével értékelhető az EGR-szelep működtetés kitöltési tényezője.

Túl hosszú nyitási idők az égési levegő oxigénhiányához vezetnek, mellyel együtt jár a fekete füst, különösen az alsó fordulatszám tartományban és gyorsításkor.

Kemény járás

Kemény motorjárási reklamáció esetén a rail-nyomás érzékelő vizsgálata szükséges. Az érzékelő kiesése esetén (kábelszakadás, alkatrész hiba stb.) a vezérlőkészülék nyomásszabályozásról nyomásvezérlésre kapcsol át. Emellett megnöveli a rail-nyomást, melyre a motor a teljes üzemi tartományban keményebb járással reagál.

A legegyszerűbb vizsgálati módszer ezért a nyomásérzékelőről a csatlakozó lehúzása. Amennyiben a csatlakozó le-felhelyezésekor a motor járási zaja megváltozik, a szenzor a jelet leadja. Ha a motor lehúzott csatlakozó esetén továbbra is keményen jár, az érzékelő a hibás. Multiméterrel a nyomásfüggő feszültségjel megléte megállapítható (Bosch rendszernél ez a középső érintkező).

Alapjáratban az érték kb. 1,1 V, míg teljes gáz esetén max. 3,5 V lehet, feltételezve, hogy a megfelelő tápfeszültség mindkét külső csatlakozóvégen rendelkezésre áll. Annak megvizsgálásához, hogy a rail-nyomásadó a teljes üzemi tartományban előírás szerint dolgozik-e - például ha a kemény motorjárás csak gyorsításkor lép fel - a jelfeszültség lefutását a teljes tartományban vizsgálni kell. Ehhez az oszcilloszkóp használható, ha a referencia értékek ismertek, vagy a diagnosztikai rendszer segítségével a megfelelő mért-érték-blokkok kiolvashatók. Az EOBD is sokat segíthet.

A keményjárás porlasztóhibára is visszavezethető.

A nagynyomású üzemanyagszivattyú meghibásodása

Honnan lehet tudni, hogy a jármű tapasztalt problémáit a nagynyomású üzemanyagszivattyú meghibásodása okozza-e? A diesel nagynyomású szivattyú feladata a kisnyomású szivattyúval együtt az, hogy az üzemanyagtartályból eljuttassa az üzemanyagot a jármű motorjába. A nagynyomású szivattyú meghibásodása jelentős hatással lehet a motorteljesítményre. Ha a motor nem kap elegendő üzemanyagot az üzemanyagszivattyú-rendszerből, vagy nem megfelelő nyomáson kap üzemanyagot, nem tudja fenntartani az üzemanyag egyenletes égetését.

Ez végső soron a motor meghibásodásához vezet: leáll vagy egyáltalán nem indul be. Ez az üzemanyagszivattyú károsodásának, az üzemanyagszivattyú elöregedésének vagy akár az eltömődésnek a jele lehet. Az üzemanyagszivattyú kora végül az itt felsorolt tünetek bármelyikében megnyilvánulhat, de ennek egyik árulkodó jele a gyorsításkor jelentkező, fröcsögéshez hasonló hang. Ez azért történik, mert az üzemanyagszivattyú-rendszer öregedésével a különböző alkatrészek jobb állapotban lehetnek, mint mások, ezért eltérő szinten teljesítenek.

A nyomáscsökkentő szelep feladata az üzemanyagnyomás szabályozásában való szerepvállalás azáltal, hogy szükség esetén zár és nyit. A nagynyomású üzemanyagszivattyú várható élettartama körülbelül 10 év vagy 150-200 ezer km. A szivattyú élettartama a típusától és a rendeltetésszerű vagy éppen elhanyagolt használattól is függ. Sajnos idővel gyakran elkerülhetetlen a csere.

Az alacsony üzemanyagszint a másik gyakori probléma, amely károsodást okozhat az üzemanyagszivattyúban. Bár kisebb karbantartási problémának tűnhet, de ha nincs elég üzemanyag a tartályban, akkor a szivattyú túlzott hőhatásnak lesz kitéve, és károsítja a működését. A választott üzemanyag minősége valóban befolyásolja járműve és a kulcsfontosságú mechanizmusok élettartamát.

Ha arról beszélünk, hogy érdemes-e cserélni az üzemanyagszűrőt, akkor ez nem is lehet kérdés, hogy időközönként nagyon lényeges cserélni ezt az alkatrészt is. Az üzemanyagszűrő csere intervalluma általában 30 és 100 ezer km között van, de e tekintetben feltétlenül követni kell a gyártó utasításait, amelyet az autóhoz kapott kézikönyvben találunk.

Ha az üzemanyagszivattyú teljesen meghibásodik, egyáltalán nem lesz képes üzemanyagot befecskendezni az égéstérbe. Az üzemanyagszivattyú meghibásodása általában kiszámíthatatlanul következik be, és kevés olyan tünet van, amely jó előre figyelmeztetne minket arra, hogy baj lesz.

A motor menet közben felpörög. Ezt az okozza, hogy túl sok üzemanyag kerül a motorba. A rossz üzemanyagszivattyú, üzemanyagnyomás-érzékelő kiválthatja a „Check Engine” lámpa kigyulladását a műszerfalon, és megjelenhet a P0087 kód.

A dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelei

Nagyon sok hibajelet azonnal felismerünk, és tudjuk, hogy az adott tünetet tapasztaljuk, akkor mondjuk az akkumulátorral vagy épp a fékkel van a gond. A defektet is azonnal felismerjük, ám sokkal nehezebb a dolgunk, ha valami olyan alkatrész hibásodik meg, amelynek eddig még a létezéséről sem nagyon tudtunk. A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jeleit sokan nem ismerik fel, mert nem is tudjuk, hogy ez a szelep ott van az autójukban.

A következőkben ennek a szelepnek a hibajeleit vesszük végig, utána járunk, hogy miért olyan kockázatos hibás szeleppel közlekedni, és persze arra is választ adunk, hogy hogyan előzhetjük meg az esetleges hibákat, már ha erre van lehetőség.

Többféle tünet is utal arra, hogy a dízel autónk üzemanyag nyomásszabályzó szelepe hibáson működik. Bármelyik tünetet is tapasztaljuk, fontos, hogy azt komolyan vegyük, még akkor is, ha alapvetően nem gátolja az autó használatát.

• Fekete füst: a fekete füst sosem jelent jót, és bizony nagy megterhelést jelent a környezetre is. Ez a tünet általában akkor jelentkezik, ha túlságosan sok üzemanyagot éget a motor. Ha túl sok az üzemanyag, akkor a felesleges mennyiség el fog égni, ez pedig fekete füst formájában távozik a kipufogócsövön keresztül. Ennek oka lehet az üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása, de más hiba is okozhatja, így érdemes utána járni, mi is pontosan a baj.
• Megfeketedett gyújtógyertyák: ha a gyújtógyertyák hegye fekete, akkor az a helytelen levegő-üzemanyag keverék biztos jele. A gyújtógyertyák ilyenkor kormossá válnak, melynek gyakori oka az üzemanyag-szabályzó szelep meghibásodása.
• Durrog a kipufogó: ha azt tapasztaljuk, hogy közlekedés közben időnként durran egy nagyot a kipufogó, az semmi jót nem jelent. Ez akkor fordul elő, ha a motor dúsan működik, vagyis túl sok üzemanyagot éget a motor, ez pedig ahhoz vezethet, hogy lassítás közben visszasül. Ez meglehetősen balesetveszélyes lehet, így mindenképp fontos, hogy kiderítsük a baj okát, amit legtöbbször a hibás üzemanyag-szabályzó okoz.
• Nem indul a motor: ha nem indul a motor, annak számos oka lehet, de többek között a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása is okozhatja. Ugyebár az üzemanyag szabályzó feladata az, hogy megfelelő mennyiségű üzemanyagot biztosítson a motor számára, ne túl sokat, ne túl keveset. Ha nem juttat kellő mennyiséget, akkor a motor nem fog beindulni.
• Üzemanyag szivattyú hangos zaja: az üzemanyag szivattyú nem túl csendes, de sosem jó jel, ha a hangja már eléri azt a tartományt, ami zavaróvá válik az autóban ülők számára. Amennyiben annyira hangossá válik, hogy az már zavaró, akkor lehet ugyan, hogy elromlott, de ez a tünet akár az üzemanyag szabályzó hibáját is jelezheti.
• Csöpög az üzemanyag a kipufogóból: azt leszögezhetjük, hogy az üzemanyagnak semmi keresnivalója a kipufogócsőben. Amennyiben még is onnan csöpög, akkor az biztos jele annak, hogy az üzemanyag szabályzó rendellenesen működik. Ilyenkor a motor nem kap megfelelő mennyiségű üzemanyagot, és a teljesítménye is csökkenni fog.
• Nő a fogyasztás: a megnövekedett fogyasztás is árulkodó jel, és persze több mindenre is utalhat, de arra mindenképp, hogy a motor túl sok benzint használ fel, sokkal többet, mint kellene. Ennek egyik oka lehet a meghibásodott üzemanyag szabályzó is, melyet ilyen esetekben mindenképp érdemes megnézetni.
• Lassan vagy gyengén gyorsul az autó: ha azt tapasztaljuk, hogy a szokottnál gyengébben, lassabban gyorsul a dízelautónk, akkor az annak a jele is lehet, hogy az üzemanyag-szabályzó meghibásodott.

Ha az üzemanyag nyomásszabályzó szelep nem működik megfelelően, az egyáltalán nem jó a motor számára, ugyanis így nem fog tudni megfelelően üzemelni. Az autó másképp kezd viselkedni, ami nagyon kockázatos, hiszen balesetveszélyes helyzeteket is teremthet. Ha durran egy nagyot a kipufogó, rángat az autó, vagy szivárog az üzemanyag, az komoly biztonsági kockázat, melyet mindenképp jobb elkerülni.

Megelőzés

Ha nincs hiba, nincs hibajel, ugyebár, mi pedig sokat tehetünk azért, hogy a diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelekkel ne kelljen szembesülnünk. Persze ez az alkatrész is idővel elhasználódik, cserére szorul, de ha rendszeresen elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat, akkor meghosszabbíthatjuk a szelep élettartamát.

A karbantartási munkák egyik fontos eleme az üzemanyag szűrő cseréje, melyet 2 évente vagy 50.000 km-ként érdemes elvégezni. Azzal is sokat tehetünk a diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep épségéért, ha megfelelő minőségű üzemanyagot tankolunk.

Persze ezek mellett is eljön az idő, amikor valamelyik diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelet tapasztaljuk, hiszen ez a szelep sem örökéletű. Ilyenkor, ha tehetjük, azonnal forduljunk szerelőhöz, és végeztessük el a cserét, hogy megelőzzük a komolyabb károsodásokat.

Fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk a rendszeres ellenőrzésről. Ügyeljünk arra, hogy jó minőségű üzemanyagot tankoljunk autónkba. Fontos az üzemanyagszűrőt kicseréljük. A gépjármű megfelelő működése és optimális teljesítménye szempontjából.

Összefoglaló táblázat a hibajelekről

tags: #ford #transit #nagynyomású #cső #hiba

• Bora lengéscsillapító típusok
• Karburátor beállítás: Peugeot Buxy optimalizálása
• Motorfelfüggesztés javítási útmutató Twingo-hoz
• Tetősín szerelés Doblo modellhez
• Üzemanyag-kijelzés pontatlansága Stilo modellekben