Ford Mondeo MK4 Vezérlés Típusok: Átfogó Útmutató
A vezérműszíj a motor egyik legfontosabb eleme, amely több részegységet köt össze, és elengedhetetlen a motor működéséhez. Persze nem csak szíjas motorok léteznek, hanem láncos és fogaskerekes megoldások is.
A vezérműszíj a főtengelyt köti össze a vezérműtengellyel. Bár ez egyszerűnek hangzik, a szíj minden motor típusnál más és más, attól függően, hogy a mérnökök hogyan tervezték a motort. A lényeg, hogy a motor főtengelye és a vezérműtengelye tökéletes összhangban forogjon, hogy a négy ütem a lehető legtökéletesebben menjen végbe.
Amikor a motort indítjuk, a főtengely végén lévő bordás kerékre helyezett vezérműszíj az óramutató járásával megegyezően forogni kezd, meghajtva a vezérműtengely fogaskerekét vagy kerekeit, attól függően, hogy soros 8 vagy 16 szelepes a motor, vagy esetleg V6 24 szelepes.
A vezérműszíj erős anyagból készül, de sérülékeny. Az, hogy magától elszakadjon, kvázi lehetetlen; mindig megvan az oka a szakadásnak.
A Vezérműszíj Cseréje: Fontos Tudnivalók
A vezérműszíj szakadásának egyik leggyakoribb oka a helytelen csere. Gyakran hallani, hogy elég csak a szíjat cserélni, mert a görgőnek még nincs hangja. Azonban a görgő hangjának hiánya nem jelenti azt, hogy kibír egy újabb periódust.
A gyártók minden motorhoz megadják a vezérműszíj és a vezérlésben szereplő összes alkatrész által futható futásteljesítményt kilométerben és/vagy évben. Nagyon fontos az évet is figyelembe venni. Ha el szeretnénk kerülni a vezérműszíj szakadást és a vele járó esetleges nagy összegű javítást, minden esetben cseréltessük le a vezérlés összes elemét.
Sokan abba a hibába esnek, hogy még csak 5000 km van a szíjban, habár az már 7 éve rajta van.
Gyakori problémák:
- Főtengely fogaskerék és vezérműkerekek nem megfelelő rögzítése és nem cserélése.
- Vezérműtengely és a főtengely szimering folyása, hiszen a vezérműszíj tartósan nem bírja az olajat.
- Vezérmű burkolatok hiánya vagy helytelen visszaszerelése.
- Célszerszám hiánya.
A vezérlés attól függően, hogy hány köbcentis a motor és milyen a karakterisztikája, több elemből épülhet fel. Általában a vezérlés szettet választják, mert az minden egyes elemet tartalmaz, ami az adott autóhoz szükséges. Lehet csak olyan szett, amelyik csak a szíjat és a hozzá tartozó görgőket és feszítőt tartalmazza, de van olyan is, amelyikben a vízszivattyú is benne van.
Alapjában véve teljesen mindegy, melyik szettet választjuk, a hangsúlyt inkább a minőség adja. Nem érdemes gyengébb minőségű vezérlést vásárolni, mert azzal nagyon ráfázhatunk.
A vezérműszíj és elemeinek a cseréjét bízzuk szakemberekre. A cseréje nagy precizitást és pontosságot igényel, nem mellesleg célszerszámokat is. Ha saját magunk szeretnénk a cserét elvégezni, számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy nem biztos, hogy a megfelelő periódust ki fogja bírni.
A szervizekben minden autó típushoz van egy javítási útmutató, mely pontos betartása nélkül nem lehet felhelyezni a szíjat. Vannak olyan motorok például, melyeknél a szelepfedél eltávolításával és csak a vezérműtengely lerögzítésével lehet vezérlést cserélni, de vannak olyanok is, ahol egy sor spéci szerszámot kell alkalmazni.
Általánosságban a 60.000 és 200.000 km megtétele után vagy 5 év, attól függ, melyik következik be hamarabb, de vannak olyan modellek, melyeknél a csere periódus elvileg 240 000 km. Azt javasoljuk, inkább cseréljék le hamarabb.
Egy aranyszabály van: ha használt autót vásárolunk, mindenféleképpen érdemes egyből lecseréltetni. Nem tudhatjuk a jármű javítási történetét, vagy sajnos nem mindig bízhatunk benne, inkább érdemes kicseréltetni, még akkor is, ha megbontáskor úgy látszik, az újszerű.
Fontos:
- Mindig azokat az anyagokat építsük be, amit a vezérlés szett doboza tartalmaz. Ne használjunk például más csavarokat, és főleg ne eltérő tulajdonságúakat (8.8!).
- Kellő nyomatékkal húzzuk meg a csavarokat, se több, se kevesebb!
Arra gondoltam, hogy az 1.8-asnak más a vezérlése, mint a 2.0-nak. Az 1.8-as vezérlése kombinált, olajban futó szíjas, ha jól emlékszem a kifejezésekre. Most nem tudom, hogy ez minden 1.8-ra igaz, vagy csak bizonyos típusok kiváltsága ez. Én azt sem tudom, hogy az 1.6 econetic is ilyen felépítésű-e. De ezeknek a javítása állítólag drágább.
A másik, amit mesélt a szerelő, akihez a mostani verdát is hordom, hogy az 1.8-as motor jobban megterheli a kettőstömegűt, mint a 2.0 vagy 2.2. Ő azt tanácsolta, hogy ha ilyen autót akarok venni, akkor 2.0 legyen, ne 1.8.
Vezérműláncos Motorok: Mikor Cseréljük?
A vezérműlánc érdekesebb, mivel itt a gyártók nem határoznak meg kifejezett cserét, csak ellenőrzést. Ezeknek a cseréje akkor szükséges, ha hangja van, kb. ezt úgy tudnám jellemezni, hogy megváltozik a motor hangja, mélyebbre, kicsit csattogósra. Vagy találóan, ahogy a köznyelvben megjelent, a benzinesből dízel lett!
Így jogosan gondolhatnánk, hogy egy láncos motor százszor jobb, mint egy szíjas, mert ezzel nem kell foglalkozni. Sajnos ebben a formában ez nem igaz, mivel van olyan benzines, alacsony köbcentis motor, melyeknél láncot alkalmaztak, tapasztalataink alapján 100-150 ezer kilométerenként igenis ezt is cserélni kell, jellemzően amelyek egy sorosak. Például Skoda Fabia, Fiat 1,3 Jtd, Opel Corsa 1,0 1,2.
Persze a vezérműlánc nem a kis hengerűrtartalmú motorokra jellemző, hanem a nagyobb és erősebb motorokra. Ennek a vezérlésnek biztosan nem érdemes otthon neki kezdeni!
Az általunk forgalmazott vezérműláncok: Febi vagy SWAG, a Dayco és apránként elkezdte az INA is a gyártást. Valamint még az angol BGA is jó áron kínál lánc szetteket, amely jelenleg nem található meg a katalógusunkban, csak egyedi igényeket tudunk kielégíteni vele.
Jó tanács a vezérműláncos motorok használóinak: Használjuk a kéziféket, és ne a motorfékre bízzuk a garázs előtti parkolást! Ebben a pozícióban folyamatosan feszül a lánc, és az autó teljes súlya feszíti azt.
Mikor KELL Vezérműszíjat és Vezérműláncot Cserélni? - TIPPEK 🔧⚙️🪛🧰
Ford Smart Charge Rendszer: Intelligens Töltés
A Ford immár másfél évtizede szorgalmasan építi be több modelljébe a hagyományostól merőben eltérő "intelligens generátorait". A korábbi, hagyományos felállásnak vannak gyengéi. Az "örökre vasalt" 14,4 Volt környéki töltőfeszültség sem az akku hideg állapotában, sem nagyon magas hőmérséklete esetén sem ideális.
Megjelentek tehát az autós köznyelvben "intelligens generátornak" nevezett megoldások, ami némileg pontatlan, hiszen inkább "intelligens töltési folyamat" megnevezés az, ami inkább fedi a lényeget. Mára több gyártó is beállt a sorba, és egyáltalán nem ritka, hogy akár buszvonalon kommunikáljon egymással a generátor és a motorvezérlő egység.
A Ford első generációs "Smart Charge" töltési megoldása két komponens együttműködését jelenti: a töltőfeszültség célértékét a motorvezérlő egység határozza meg, erről egy impulzusszélesség-modulált jel segítségével tájékoztatja a feszültségszabályzó elektronikát, amit "Smart Chip"-nek nevezünk.
"Load signal" néven azt az impulzusszélesség-modulált jelet értjük, amit a generátor hoz létre a vezérlőegység számára a saját leterheltségi fokáról. Ezt az ECU az alapjárat szabályzásához használja fel, a terhelést fordulatszám emeléssel kompenzálva.
Újdonság, hogy a töltésvisszajelző lámpát nem közvetlenül a feszültségszabályzó kapcsolja, hiba esetén a vezérlőegység utasítja erre a műszerfalat.
A motor hidegindítása után a környezeti levegő hőmérsékletétől függően történik a kívánt feszültség megválasztása. 15 fokos hőmérséklet esetén az első pár percben pl. 15V körüli értékeket mérünk, ezután a feszültség jellemzően 13-14V között alakul.
Ugyancsak előnyös funkció a motor terhelésének függvényében változtatott feszültség-célérték, nagy gázadásnál például az ECU csökkenti a generátor terhelését, így biztosítva a jobb gyorsulást.
Meghibásodás esetén - pl. kábel szakadás - minden a régi séma szerint alakul, a generátor önállóan 13,6-13,9V közé szabályozza a feszültséget.
A vezérlőegység képes diagnosztizálni e két vonalat, és alapvető áramköri hibák esetén hibakódot generál. Előfordulhat azonban, hogy áramköri hiba nincs, a Smart Chip viszont rosszul dolgozza fel az információkat, és helytelen terheltségi jelet közvetít a vezérlőegységnek. Ebből alapjárati ingadozások, akár spontán gázadások is létrejöhetnek.
A legtöbb diagnosztikai készülék képes a generátor terhelésének és a kívánt feszültség értékének kijelzésére. Ezeknek az információknak és egy oszcilloszkópnak segítségével jó eséllyel diagnosztizálható a hibás alkatrész.
A Ford előírása alapján ebben a rendszerben az ezüst-kalcium akkumulátorok használata kötelező.
Az első generációs Ford Smart Charge rendszerű motorvezérlő ECU-k közvetlenül "nem látják" az elektrolit hőmérsékletét. Ezt az ECU a beszívott levegő hőmérsékletéből, a járműsebesség jeléből, ill. további becsült értékekből számítja ki, mint pl. a beindítás óta eltelt idő, stb.
Lényegesen több lehetőség rejlik a nem impulzusszélesség-modulált, buszrendszerű alkalmazásokban. A Mercedes egyes típusai esetén az ECU LIN buszrendszer segítségével kommunikál a generátorral.
Ford 1.5 TDCi Motor: Megbízhatóság és Gyakori Hibák
A Ford 1.5 TDCi dízelmotor története Franciaországig nyúlik vissza - valójában ez a jól ismert 1.6 HDi 8 szelepes változatának továbbfejlesztett változata. A motor teljesítménye 75 és 120 lóerő között mozog.
A Ford mérnökei sokat javítottak az eredeti 1.6 HDi motor problémáin, de azért itt is akadnak típushibák.
Gyakori probléma a hidraulikus motortartó baknál (gyári cikkszám: 2111961 vagy 1859287), különösen, ha már elöregedett. Tipp: ne próbáld meg regenerálni a DPF-et alapjáraton. Használj inkább hosszabb autópályás utakat a megfelelő égetéshez, és ne spórolj a motorolajon!
A Ford 1.5 TDCi motor összetett, de jól megtervezett dízelmotor - ennek ellenére vannak olyan pontok, amelyek idővel hibaforrássá válhatnak. Ezeket a turbókat vákuumvezérlésű aktuátor működteti, és a vákuumrendszer gyakori hibaforrás lehet. Tipp: Ha gyanítod, hogy probléma van a turbóval vagy a vákuumcsövekkel, nézd meg a szívócsövet és az intercoolert is, ott olajnyomokat találhatsz.
A hengerfej hátsó részén található termosztátház gyakori hibaforrás. Ez műanyagból készült, és sajnos külön termosztát nem rendelhető hozzá - csak a teljes egységet lehet cserélni.
Ritka, de komoly hiba léphet fel, ha megreped az EGR hűtő. Ilyenkor levegőbuborékok jelennek meg a hűtőrendszerben, illetve fekete hab a kiegyenlítő tartályban.
A modern dízelmotorok egyik fontos része az üzemanyagrendszer. A Ford 1.5 TDCi esetében a megbízhatóság nagyban függ a Common Rail rendszer, az elektromos befecskendezők és a nagy nyomású szivattyú működésétől. A motorban Bosch CRI 2.6 elektromágneses befecskendezők találhatók (0445110488), melyek jól ismert darabok a 1.6 HDI motorokból is. Az 1.5 TDCi motorban Bosch CP4S1 (0445010592) típusú, egydugattyús nagynyomású szivattyút használnak.
A vezérműszíj és a hengerfejtömítés két olyan pont, amelyre különösen oda kell figyelni, ha a Ford 1.5 TDCi dízelmotor hosszú élettartamát szeretnénk biztosítani. A fogazott vezérműszíjat hivatalosan 150 000 km-nél vagy 10 évente ajánlott cserélni. Ezen időszak alatt készült járművekbe hibás vezérműtengely-fogaskerekek kerültek beépítésre. Ezek könnyen megrepedtek, aminek következtében a dugattyúk ütközhettek a szelepekkel.
Szíjszakadás nem jellemző, de előfordulhat olcsóbb utángyártott szíjjal, különösen 100 000 km felett.
Bár ritkán, de előfordulhat hengerfejtömítés meghibásodása, különösen a nagyobb teljesítményű 1.5 TDCi változatoknál.
Gyakori Kérdések és Válaszok
- Miért okozhat gondot az EGR beragadása? Teljesítményvesztés, alapjárati ingadozás, füstölés.
- Mit jelent az injektor korrekciós eltérés? Az ECU kiegyenlítésként plusz-mínusz értéket ad hozzá az injektornál.
- Mikor ajánlott DPF-tisztítás vagy regeneráció? 120-160 ezer km között gyakori, főleg, ha sok városi használat van.
- Mi okozhat vákuumszivárgást, és mi a következmény? Repedt csövek vagy laza bilincsek.
- Mennyibe kerülhet egy komolyabb hiba javítása? Alap karbantartás olcsóbb, de injektor vagy turbó csere már jelentős költséget jelent.
Karbantartási Időpontok
Mit, mikor kell cserélni az autóban? A következő táblázatban megtalálhatóak azok az alkatrészek, folyadékok amik cseréjét szükséges adott időközönként, adott megtett kilométer, illetve adott elhasználódás után megejteni.
| Alkatrész/Folyadék | Csereperiódus |
|---|---|
| Motorolaj | Évente vagy 10-15 ezer megtett kilométer után |
| Fékolaj | 2 évente |
| Automata váltó olaj | Váltó típusától függően |
| Hűtőfolyadék | Vízpumpa csere esetén is |
| Szíjas vezérlés | 5 évente vagy 100.000 kilométerenként |
| Láncos vezérlés | Típustól függően eltérhet |
| Féktárcsa | Vezetési stílustól függően |
