A Ford Mondeo jellemzői: Átfogó áttekintés
A Ford Mondeo egy középkategóriás autó, melyet a Ford Motor Company gyárt. Több generáción keresztülívelő története során a Mondeo számos változáson ment keresztül, hogy megfeleljen a vásárlói igényeknek és a piaci elvárásoknak. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a Ford Mondeo különböző generációit, azok jellemzőit, motorválasztékát, felszereltségi szintjeit, valamint a használtteszt során szerzett tapasztalatokat.
A Ford Mondeo története és generációi
A Ford Mondeo első generációja 1993-ban jelent meg, és egészen 2000-ig gyártották. A gyár ezt az időszakot két szériának tekinti. A Mondeót azért hozták létre, hogy leváltsa a Ford Sierrát, melynek formabontó külseje megosztotta a vásárlókat. A cél egy hasonló méretű, de tágasabb karosszéria kialakítása volt, ezért a hátsókerékhajtással és a hosszmotorral is szakítottak. A vezetőség egy igazi világautóban gondolkodott, ezért az iparági szinten is gigantikus, 6 milliárd dolláros fejlesztési költséget megosztották az amerikai és az európai részleg között.
A 2006-os generáció, melyet sokan negyediknek hívnak, kiváló formatervvel, széles motorválasztékkal, kényelemmel és hatalmas méretekkel rendelkezett. Ekkor az üzleti szedánok és kombik virágkorukat élték, így a Mondeo a Mazda6, Volkswagen Passat, Skoda Superb, Volvo S80, Opel Insignia és Honda Accord méltó versenytársa volt.
A 2007-től kapható harmadik generáció 5 csillagos minősítést szerzett a törésteszteken, és minden korábbinál tágasabb volt. A Volvóval közösen fejlesztett EUCD platformra épülő Mondeo az S-Max és a Galaxy padlólemezére épült, és hozzájuk hasonlóan egy új stílusú formanyelv, a Kinetic Design szerint rajzolta meg az Opeltől 2004-ben átigazolt Martin Smith.
A negyedik generáció 2012-ben debütált a Detroiti Autószalonon, az amerikai Fusion testvérmodelljeként. Európai bevezetését azonban a genki üzem bezárása miatt 2014-re halasztották. A Valenciából érkező Mondeo továbbra is elérhető volt 4 és 5 ajtós, illetve kombi karosszériával, utóbbi csak az európai vevők kedvéért készült.
Motorválaszték
A Ford Mondeo motorválasztéka generációtól függően változott. Az első generációban 4 hengeres, 16 szelepes Zetec motorok voltak elérhetők, melyeket a 2000-es generációváltásnál Mazda-féle Duratecre cseréltek. Az amerikai piacra szánt Contourból származó, 170 lóerős, 2,5 literes V6-ost megtartották, majd mellé bevezették a 226 lóerős 3,0 literes V6-ost az ST220-as csúcsmodell számára. Az 1,8 literes Endura-D dízelről a 2,0 literes TDDi és TDCi, illetve 2,2 literes TDCi motorokra váltottak.
A harmadik generációban a Volvo-féle 220 lóerős, 2,5 literes, 5 hengeres turbós benzines váltotta a V6-osokat, majd az 1,6, illetve 2,0 literes EcoBoost turbómotorok 2010-es bevezetésével a sorötös is kikerült a kínálatból.
A negyedik generációban alapmotorként a 125 lóerős, 1,0 literes, 3 hengeres, turbós EcoBoostot kínálták, a csúcs, 240 lóerős, 2,0 literes benzines pedig 4 hengeres volt. A hétféle dízelmotor mellett a Toyotától licenszelt rendszert használó, saját összeállítású hibrid számított a legfontosabb újdonságnak.
Veszettül sokféle motorral készült, nyolcféle benzinest számoltam össze több teljesítmény szinten és ötféle dízelt, szintén több változatban. Az 1,6-os szívó benzinestől az 1,8-ason át a próbált 2,0 literesen keresztül 2,3 literes és öthengeres 2,5 literes benzinessel is kapható volt. 110-240 lóerőig terjed a teljesítmény-skála, a frissítés után megérkeztek az EcoBoost turbós benzinmotorok is, ezekben jóval nagyobb a kockázat, mint a szívókban. Gázolajosból 1,6, 1,8, 2,0 és 2,2 literes TDCi-ket találunk a kínálatban, a korábbi 1,6-osok és 1,8-asak még régebbi Ford fejlesztésű örökségek, míg a nagyobbak az akkori PSA, most Stellantisnak hívott konszern fejlesztései.
Motorválaszték táblázatban
| Generáció | Benzinmotorok | Dízelmotorok |
|---|---|---|
| 1. generáció | Zetec (1.6, 1.8, 2.0), V6 (2.5) | Endura-D (1.8) |
| 2. generáció | Duratec (1.8, 2.0), V6 (2.5, 3.0) | TDDi (2.0), TDCi (2.0, 2.2) |
| 3. generáció | EcoBoost (1.6, 2.0), 5 hengeres turbó (2.5) | TDCi (1.6, 1.8, 2.0, 2.2) |
| 4. generáció | EcoBoost (1.0, 1.5, 2.0) | TDCi (1.5, 1.6, 2.0, 2.2) |
Felszereltségi szintek
A Ford Mondeo különböző felszereltségi szinteken volt elérhető, melyek a vásárlói igényekhez igazodtak. A Ghia felszereltséghez tartozó mű faberakás például már akkor is réginek tűnt. A Titanium szint már összetettebb, személyre szabható műszerfalat és nagyképernyős érintőkijelzőt kínált. A prémium kivitelű Vignale modell egyedi lökhárítóval és hűtőmaszkkal rendelkezett.
Tisztességes felszereltségKétzónás automata klíma, öt állásban állítható ülésfűtés és a bőrös későbbi modellekben szellőztetés is, tempomat, adaptív LED fényszórók, gyári bluetooth kihangosító rendszer és a frissített modellekben érintőkijelzős fejegységet is találhatunk, amin gyári navigáció is szerepelt. Ennek a Ghiának kényelmes süppedős szövet borítású ülései vannak jelentéktelen kopásokkal, de jellemző a bőrülés is a kínálatban, akár az ST-Line sportosabb oldaltartású darabjaival.
Használtteszt tapasztalatok
Egy 2011-es gyártású, belépő Trend komfortszintű, szerényen extrázott (metálfény, alufelni, tempomat, hangvezérlés) Mondeo IV. kombi négyéves koráig Franciaországban futott céges autóként. Rendszeresen, átlagosan 15 ezer kilométerenként elvégezte (és dokumentálta is) a flottakezelő az előírt karbantartásokat, ezeken felül az évek során semmilyen komoly hiba nem adódott, és szerencsére a törést is megúszta a Ford.
A hibalista nem hosszú, 270 ezernél ismét vezérlést, 289 ezernél kettős tömegű lendkereket cseréltek (ekkor új kuplungot és szimmeringeket is kapott a Mondeo),292 ezernél pedig megadta magát a két első toronycsapágy- ez utóbbi típushiba, és itt nem érdemes spórolni a drága gyári alkatrészen, mert az a legtartósabb. A futómű meglepően jól bírja a rossz utakat, 310 ezer után kellett gömbfejeket és stabilizátorokat cserélni, kicsivel korábban pedig két hátsó lengéscsillapítót.
A Mondeo elektromos rendszere általánosságban megbízható, de a generátornál jellemző hiba, hogy megszűnhet a töltés, amit a szénkefék és a forgórész futógyűrűinek kopása okoz - a javítás nem drága. A nyolcéves autón korróziónak nyoma sincs, némi felületi rozsda csak alul, a lemezből préselt első segédkereten fedezhető fel. A sárga „taxifólia" védi a fényezést, ez eladáskor kamatozhat, mert a városi élet nyomai (karcok, húzások) nem látszanak majd.
Az utastér elemein, burkolatain alig látszanak az eltelt évek (pedig taxiként fokozott az igénybevétel), zörgést sehonnan nem hallottunk. Jó minőségű, vastag, kellemes anyagú huzat védi a kárpitot, az ülések kényelmesek, a vezetőé sincs kiülve, deformálódva, az eltört deréktámasz azonban Mondeo-betegség. Csúnyán megkopott a kormány és a váltókar bőrbevonata, ezért László nemrég bontóból vett szép állapotú volánt és váltómarkolatot.
A bal oldali bajuszkapcsolónál a fénykürt akadó pontja gyenge, villantásból könnyen átugrik távfényre (ez eleve konstrukciós baki, hogy nem fordított a működés), és nappal nem mindig látható jól a műszerfalon világító kék jelzés.
Előny, hogy - a kétliteres TDCi-vel szemben - itt egyszerű a részecskeszűrő (DPF) öntisztító folyamata: a rendszer segédberendezések nélkül, csupán az üzemanyag befecskendezési idejének megváltoztatásával elért magasabb hőfokon üzemel. A kis motor városban elegendő dinamikát kölcsönöz, az autó hegyvidéki utakon, akár teljes terheléssel sem erőtlen, és bírja a tartós autópályázást is: hatodikban 130-nál 2400/perc a fordulatszám.
100 km/h fölött a gázra lépve már feltűnik a lóerők hiánya, ilyenkor nincs hátba vágó gyorsulás, az előzéseket „meg kell tervezni". De nézzük az érem másik oldalát: az eddig mért vegyes fogyasztás 6,1 l/100 km, ami jelentős részben városi használattal jött ki. A tágas utas- és csomagtér mellett szintén Mondeo-erény a menetkomfort: közvetlen a kormányzás, finom a rugózás, kényelmes a futás, csak kimondottan nagy zökkenőknél puffan nagyot a hátsó rész.
Összefoglalva az elmúlt négy évet, László egyáltalán nem bánta meg a döntését. A Mondeo esztétikailag és mechanikailag is bírja a napi munkát, eddig egyszer sem hagyta cserben; az apróbb javításokat, karbantartásokat pedig legtöbbször saját maga végzi, a típus ugyanis könnyen szerelhető. Ilyen használati módra pedig a dízel ideális választás az egyszerűbb építés miatt népszerű, de torkos benzinesek helyett, és borítékolható, hogy majd a taxizás után is jó pár évnyi használat vár még rá.
Ford Mondeo Hybrid Kombi
A Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi külleme kevésben tér el egy hagyományos értelemben vett Mondeo kombi külsejétől, talán ami szembetűnhet elsőre, az a gumiabroncsok-keréktárcsák összképe. A tesztelt Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi alapvetően nem sugall különösebb sportosságot vagy lendületet - sokkal inkább a visszafogott elegancia a rá jellemző stílusjegy.
A Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi remekbeszabott választás lehet mindazoknak, akik tágas, bő tereket biztosító családi (vagy üzleti - ahogyan már pár sorral feljebb említettük) - megoldást keresnek. Az ívek, a vonalak mind a 21. századi visszafogott eleganciát és a már unalomig ismételt stílust tükrözik, úgy, hogy azért némi konzervativizmus is sikerült megtartani.
A Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi beltere is ragyogóan ötvözi az elegáns, sportos tálalást a minőségi anyagok használatával. A férőhely - mint ahogyan az a Mondeo-k esetében lenni szokott - bőségesen elegendő ahhoz, hogy 5 átlagos testalkatú utas hosszabb távon is utazhasson, kompromisszumok megkötése nélkül.
A Toyotától örökölt full hybrid rendszer összesen 187 lóerőt képes leadni, két részből összeadódóan: az Atkinso-ciklusú, 2 literes sornégyes benzines 143 lóerővel domborít, ehhez 187 Newtonméter forgatónyomaték társul; az elektromotor 120 lóerőt mozgósít, és ehhez 225 Newtonméter áll rendelkezésre. Nem meglepő módon a Toyota-párhuzam erőteljesen érezhető, így a viselkedés is nagyban azonos mondjuk egy Camry hibridével.
Mint tudjuk, ez a fajta hibrid hajtáslánc leginkább városi közlekedés mellett fejti ki előnyeit, így nagyszámú kilométert tudunk megtenni tisztán elektromos hajtással EV módban. Nyomatékos és agilis a Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi hibrid hajtása: a forgatónyomaték szinte maximumát megkapjuk, amint a gázopedálra lépünk indulásnál.
Mivel hibrid, átlagfogyasztást érdemes néznünk egy-egy tesztút levezénylése után. A Ford Mondeo 2.0i HEV Titanium Hybrid Kombi jól teljesített, kategóriájában is egyértelműen: 7.1 literes átlagot rögzítettünk 100 kilométerre teljesen vegyes felhasználás mellett, túlnyomó részt autóúttal (110 km/h átlag tempomat), valamint autópályával (130 km/h tempomat).