Faurecia Magyarország Kipufogó Rendszer Kft.: Termékek és HR Stratégia
Az autóiparban a beszállítók kulcsszerepet játszanak az innovációban és a minőségbiztosításban. Bár a márkáknak vannak saját fejlesztőközpontjaik, a mai bonyolult modellek alkatrészeinek fejlesztése és gyártása nagyrészt a beszállítókra hárul.
Ezek a beszállítók gyakran egy-egy területre specializálódva gyártanak és fejlesztenek alkatrészeket, amelyeket több autógyártó is beépít a modelljeibe.
Egy szériaérett, új technológiával a beszállító komoly alkupozícióba kerül az autógyárakkal szemben. Az elsőség komoly reklámértékkel bír, némely esetben csökkenthetők vele a költségek, illetve hatékonyabbá tehető a gyártási folyamat, nem utolsósorban pedig komoly presztízsnövekedést is hoz az adott márkának.
A gyártók a komoly pénz fejében kitűnő minőséget várnak el a beszállítóktól, hiszen ők vannak reflektorfényben. Hiába nyilvánvaló a beszállító felelőssége egy nagyszabású, sok esetben botrányos médiavisszhangot kiváltó visszahívás miatt, a vásárlókat nem érdekli, hogy ki gyártotta például a Mercedes dízelek hibás befecskendezőit. Nem a Delphi céget fogják okolni, hanem a Mercedest.
Nem csupán az autómárkákra nehezedik nyomás, hanem a beszállítókra is. Az erősödő verseny miatti egyre kurtább modellciklusok és a rövidebb fejlesztési idő szorongatja őket az egyik oldalról, az autóeladások visszaesése pedig a másikról.
Svájci gyökerek, amerikai álom: Chevrolet Magyarországon
Az autógyártók ugyanis sokszor halogatták vagy halogatják a szükséges átszervezéseket vagy a tömeges elbocsátást (válság esetén ez különösen kényes téma), helyette inkább a beszállítókból próbálnak meg alacsonyabb árakat kipréselni, illetve annak a beszállítónak az ajánlatát fogadják el, amelyik olcsóbban tudja adni a kívánt alkatrészt.
A gyártáson, vagyis a minőségen próbálnak tehát spórolni a márkák, amivel egybecseng a Toyota beragadt gázpedálos visszahívási botránya is.
A legnagyobb beszállítók mérete, befolyása és árbevétele az autógyártókéval vetekszik, számos országban van gyártó-, illetve fejlesztőközpontjuk, és több száz leányvállalattal rendelkeznek.
Sőt, a legtöbb beszállító további alvállalkozókat is eltart, nekik szállítanak kisebb cégek, amelyek az egészen apró elemeket a még kisebb vállalkozásoktól vásárolják. A lánc sokszereplős és bonyolult, az átlagos autóvásárlónak keveset mondanak a cégnevek.
Vannak ugyanakkor olyan beszállító cégek is, amelyek olyan magas szintű specialistái lettek egy-egy részterületnek, hogy említésükre azonnal egy bizonyos alkatrész ugrik be mindenkinek.
A Faurecia egyike ezeknek a vállalatoknak, melynek magyarországi leányvállalata, a Faurecia Magyarország Kipufogó Rendszer Kft. fontos szerepet tölt be a kipufogórendszerek gyártásában.
A Faurecia Magyarország Kipufogó Rendszer Kft. termékei
A Faurecia Magyarország Kipufogó Rendszer Kft. a kipufogórendszerek mellett lengéscsillapítókat is gyárt.
Karaszek Szabolcs, a lean menedzsment módszereihez erősen kötődő ambiciózus fiatalember a kipufogó-rendszereket gyártó Faurecia magyarországi leányvállalatának HR vezetője.
Karaszek Szabolcs karrierútja a Faurecia Kft.-hez
Amikor Karaszek Szabolcs 2005 júniusában jogi diplomájával a kezében kilépett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kapuján, arra számított, hogy jogászként számos területen válogathat majd a lehetőségek között.
Végül az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségen (OMMF) nyílt egy lehetőség számára, ahol akkor országosan száz fővel bővítették a felügyelők létszámát, és előnyt jelentett a jogász végzettség. Így találta magát október másodikán a főfelügyelőség fővárosi hivatalában mint munkaügyi felügyelő.
Itt tapasztalta meg először, hogy mennyire más a jog a gyakorlatban, mint az elméletben. Elmondása szerint a szakmai alázat segítette abban, hogy hamar beletanuljon ebbe a HR-esek által nem nagyon kedvelt szakmába.
2006 végén már az OMMF központjában dolgozott a Szakmai Ellenőrzési Osztályon, ahol kiemelt ügyekkel és ügyfelekkel foglalkoztak. Ekkor találkozott először a HR-rel is: számos nagy cég munkaügyi ellenőrzését végezték el a HR-es szakemberek ellenszenvétől övezve.
"Állandó munkahelyem Budapest volt, de nagyon gyakran heteket töltöttem kiküldetésben. Ilyenkor főleg Madrid volt az úti cél, de huzamosabb ideig megfordultam Bilbaóban, Barcelonában, Máltán, Mallorcán és Brüsszelben is.
Az egyik uniós projekt lett a "veszte", hiszen amolyan HR generalistaként kezdett el dolgozni, de arról, hogy ez mit takar, akkor elmondása szerint még fogalma sem volt. Szépen lassan vezették be a kollégái az olyan érdekességekbe, mint "hogyan kell egy HR budgetet elkészíteni, miért kell figyelni az indirect costra, a külsős munkavállalókat miért FTE-ben kell nyilván tartani, és hogy az AC/DC az egyik alkalmas eszköz a kiválasztásra".
Megtanulta és a saját bőrén érezhette, hogy milyen egy teljesítményértékelési rendszer, és hogy a tréningeknek igenis van haszna. Termelési oldalról - köszönhetően a gyakorlati szakértelemmel rendelkező kollégák bábáskodásának, valamint a gyárlátogatásoknak - megtanulta a lean menedzsment alapjait, és az ehhez kapcsolódó eszközöket, amelyeket később a saját munkájában is fel tudott használni.
A HR szakember elmondta, a legfontosabb dolog, amit az EU-ban megtanult, hogy mennyire figyelnie kell a különböző érdekekre, és meg kell értenie a másik oldalt mielőtt véleményt alkot. Ennek a mai napig hasznát veszi. A multikulturális közeg másik nagy hasznának azt tartja, hogy elkezdte másképp látni a világot és az embereket.
Például a legtöbb spanyol kollégája rácáfolt arra, hogy a spanyolok "sziesztáznak és fiesztáznak". Ők napi 10 órákat dolgoztak, még akkor is, amikor 40 fok volt árnyékban. Azt is belátta, mennyire fontos, hogy miként látja őt magát a nemzetközi csapat.
Bár élvezte a kinn töltött éveket, hiszen beletanult a HR szakmába, és 2009-ben elvégezte a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen a felsőfokú munkavédelmi szakember főiskolát is, a sok utazás, gyárlátogatás, workshopok miatt váltani szeretett volna, mivel akkor már házas volt és megszületett az első gyermeke is.
Az autóiparhoz 2010-ben kötelezte el magát, amikor elszerződött egy autótükröket és üvegeket gyártó vállalathoz HR vezetőnek.
"Izgalmas kihívásnak tűnt, hiszen semmiféle HR-folyamat nem működött a vállalatnál, vagy ha működött is, igen alacsony hatásfokon. A kezdeti lelkesedését hamar letörte a felismerés, hogy a vállalatvezetés a HR-t csupán adminisztratív feladatokra, és inkább csak nyűgnek mint segítségnek tartja.
"A mai modern HR as business partner fogalom ennél a vállalatnál nem volt ismert. De mivel nem szeretek semmit feladni, tovább dolgoztam az általam hitt rendszer kiépítésében, és ehhez hatékony segítséget kaptam a vállalat lean vezetőjétől is, akivel hamarosan együtt építettük az első Kaizen teameket.
"Ennél a vállalatnál a legnagyobb hatású vezetői tapasztalatom talán az volt, hogy az emberek tényleg szeretnek csapatban dolgozni, és ha konkrét, elérhető és okszerű célért dolgoznak, akkor mindenre képesek. Azonban amikor az adminisztratív rész lezárásával az operatív HR feladatokhoz ért, falakba ütközött.
Karaszek Szabolcs az ilyen típusú, a vállalati hierarchiában alacsony szinten tartott HR-t alapvetően felesleges költségnek tartja, hiszen egy egész csapatot kell fenntartani csupán azért, mert be kell vezetni vagy meg kell változtatni egy folyamatot. A szakember számára súlyos felismerés volt, hogy a felső vezetőknek ez az állapot tökéletesen megfelel. Rá kellett döbbennie, hogy támogatás nélkül fejlesztési tervei nem valósulhatnak meg.
Ez a szűk másfél év megtanította arra, hogy egy vállalat életét nagyban befolyásolja az, hogy hol helyezkedik el a HR a vállalati hierarchiában illetve kultúrában.
2012-ben közös döntés alapján váltott, így került jelenlegi munkahelyére a Faurecia Kft.-hez, ahol - "talán visszalépésként" - HR koordinátori állást kapott. Már koordinátorként is nagy önállóságot élvezett. Feladataiban csupán a célt határozták meg, a megvalósításhoz szükséges eszközöket maga választhatta meg.
Bár még csak a belső átszervezések elején tart, máris sokkal optimistábban vélekedik a vállalati HR-ről. "A jelenlegi munkám nagy részben operatív, kisebb részben adminisztratív. Nem kell újra feltalálni a kereket, csupán tudni kell alkalmazni.
"Élvezem ezt a munkát, mert naponta jelentkezik olyan új kihívás, amellyel csapatként kell megbirkóznunk.
Karaszek Szabolcs Gödön nőtt fel és jelenleg is a Duna-parti kisvárosban él feleségével és két kisgyermekével, a négyéves Samuval és a négyhónapos Borival. "A Duna-kanyar a legideálisabb hely egy vízszerető embernek, és tökéletes a gyerekeknek is, hiszen ennél közelebb lenni a természethez talán nem is lehet" - lelkesedik lakóhelyéért.
Mivel a Faurecia gyára Jászárokszálláson található, naponta száz kilométerre ingázik Gödről, de elmondása szerint kevesebb időt tölt utazással, mint amikor Budapestre járt be. Szabadidejében, ha teheti, teljesítménytúrázik, squashol, focizik vagy biciklizik, illetve keresi azt a régi K1-es kajakot, amellyel ismét vízre szállhat.
tags: #Faurecia #Magyarország #Kipufogó #Rendszer #Kft #termékek