A magyar rendszámtáblák története, típusai és aktuális rendszere
A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi.
A gépjárműveken elöl és hátul is el kell helyezni a rendszámtáblát.
A magyar rendszámtáblák fejlődésének mérföldkövei
Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten.
1910-ben a gépjárművek száma már meghaladta az 1000-et, és az azonosításukhoz az áprilisában kiadott 57.000/1910. számú belügyminisztériumi rendelet 30. paragrafusa az ország területét 12 járműkerületre osztotta.
Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni.
17 colos alufelni vásárlás BMW-re
Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított.
A rendszámok egy betűből egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek.
A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon).
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet).
A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket.
18 collos lemezfelni és alufelni
A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak.
A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak.
A második világháborút követően sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették.
1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket.
A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot.
Rendszámtábla világítás korszerűsítése
A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották és az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött.
1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel.
A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni.
1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel.
A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak.
A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel.
A bérfuvarozók fekete alapon fehér karakteres rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél.
A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották.
1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál.
A négyzet alakú hátsóknál a betűk a felső sorba kerültek.
A használt rendszámokat, ha vissza is vonták, később sok esetben újra kiadták.
A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat.
Az 1990 és 2022 között érvényes rendszámtábla-rendszer
Magyarországon a gépjárműveken az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű három szám) azonosító található, amelyek egészen azok lecseréléséig maradnak használatban.
A három betűs rendszámokat 1990 nyarán vezették be, a korábbi, két betűs, négy számos táblákat 1995 végéig lehetett használni.
Anyaga a hatóságilag előírt szabvány szerint készült, fényvisszaverő fóliával bevont dombornyomott alumíniumlemez.
A jelenlegihez hasonlóan fehér alapon fekete karakterekkel, a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín.
A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”).
A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve).
Az „I”, „O” vagy „Q” betűk összetéveszthetők voltak egymással vagy az 1-es és 0-s számmokkal, ezért azokat úgy szabályozták, hogy ilyen betű nem állhat a hárombetűs kombinációk végén.
Az utolsó I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt.
A Q középső betűként sem állhatott.
A rendszámok között voltak olyan betűkombinációk, amelyekből az összes darab egy „A” és egy „C” típusú táblából áll.
A matematikai variációinál a lehetséges betű-számkombinációk száma jóval kevesebb, mivel a kezdőbetűket korlátozzák.
Ezeket figyelembe véve az előző rendszerben ez a szám kb. 13 millió volt.
Elemezzünk! Milyenek az új magyar forgalmi rendszámok?
Az új magyar rendszámtáblák (2022. július 1-től)
A 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be.
Az új rendszámstruktúra kialakításának elsődleges szempontja az volt, hogy tartósan garantálja a gépjárművek hatósági jelzéssel való ellátását.
Az új autók forgalomba helyezésének évente néhány százezres üteme mellett a négybetűs változat egyes számítások szerint több száz évre elegendő lehetne.
A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk.
Normál rendszámtáblák. A bal oldalon kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű.
Kétszer két betű és három szám (AA AA-999), magyar címer a két-két betű között.
Az újfajta rendszámtáblák a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból - kivéve a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs betűkombinációkat -, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak.
A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet.
A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapják, nincs megkülönböztető betűjel számukra.
A korábban kiadott használatban lévő rendszámok is forgalomban maradnak, amíg azok nem szorulnak cserére.
Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak.
A már használatban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azokkal a továbbiakban is lehet közlekedni.