A Dacia Logan MCV Használttesztje: Praktikum és Ésszerűség Verhetetlen Áron
A Dacia Logan MCV már nem egyterű, mint korábban, de teljes értékű kombi. Öt személynek elegendő helyet és 537 literes csomagteret kínál verhetetlen áron. A Renault elhatározta, hogy olyan autót fejleszt ki, amelyet a kisebb fizetőerejű piacokon forgalmazhatnak, a tervezés során ezért a praktikum és a kedvező ár volt a két legfontosabb szempont. A kiskocsik és a kompaktok között elhelyezkedő Logan vezette be újra a Dacia márkát 2004-ben.
Külső megjelenés és design
Formás autót alkottak a Dacia tervezői, a kombi Logan arányos alkatú, nem rontja el az összképet a megnyújtott puttony. Magasabb építése áldás a rossz utakon. Klasszikus kombikarosszériát kapott, elfelejtették az előd megnyújtott tengelytávú, akár hétüléses elrendezéssel is társítható, kissé aránytalan kialakítását. Most sokkal jobban passzol egy átlagember ízléséhez, modern rajzolatú köntösével egyáltalán nem lóg ki a mai autók közül, olyannyira, hogy akár a divatos jelzőt is meg merem kockáztatni.
Belső tér és kényelem
Jól sikerült külseje puritán belsőt takar. A román népautótól megszokott egyhangú a beltér, amelyet feldob a nagy érintőképernyős szórakoztató, információs és navigációs rendszer. Tudása a prémium autókéval vetekszik, szoftvere magyar termék. Ülései kifogástalanok, még hosszú, egész napos vezetés után sem panaszkodunk hátfájásra. Mindez a második sorban inkább előny, mint hátrány: három felnőtt is jól elfér ott, mögöttük pedig a csomagtér óriási. Aki látott már modernkori Daciát, nem lepődik meg a belső kárpitok és a műanyagok egyszerűségén, s talán azt is elnézi, hogy itt-ott bizony sorjás élekre bukkanhat. Az utastérben is van hova pakolni, a kesztyűtartó például egészen tisztességes méretű. Emellett muszáj megemlíteni, hogy a nem igazán szellőző szövetkárpitok nagy melegben elősegítik az izzadást, de ez nem Dacia sajátosság, drágább autókban is gyakran találkozni ilyenekkel.
A vezető elhelyezkedése nem mindig megy könnyen, hiszen bizonyos kiviteleken még a kormányoszlop magassága sem állítható. Kormánya magasságban is állítható. A megemelt üléspozíciónak köszönhetően előre jó a kilátás, de hátrafelé már sokat takarhat a vaskos C-oszlop. A műszerfal egyszerű, de néhány megoldás megszokást igényel, a fordulatszámmérőn például nincs piros mező, a kürtöt pedig ne a kormánykeréken, hanem korábbi francia mintára az irányjelző bajuszkapcsoló végén keressük. A jobban felszerelt példányokon az elektromos ablakemelő kapcsolója a középkonzol aljára, az elektromos tükörállításé pedig a kézifékkar alá került. Az elektromos ablakok kapcsolói a középkonzolon találhatók, a marokkói Dokkerben már az ajtókarfára kerültek, a román gyártású Loganban maradtak a régi rossz helyen.
Térkínálat és praktikum
A Dacia Logan MCV tágasabb és nagyobb csomagtartójú, mint a nemrég nálunk járt Opel Insignia kombi. Az MCV mostantól egy sima, ötüléses kombi, egészen nagy lábtérrel, egészen nagy csomagtartóval, amit 573 literesnek mondanak hivatalosan. Egy biztos, nem csaltak, egy röpke méréssel kiderült, hogy ennyi megvan, ha nem több. A csomagtartó a ledöntött ülésekkel jelentősen bővíthető, de sík padlót nem kapunk. Például az emelőt is elrakhatták volna a pótkeréküregbe. Mellesleg a pótkerék helyét sem számolták bele az 573-ba - ahogy a szűkre sikerült középkategóriás kombiknál szokás -, így meglenne a hatszáz liter is. Ami a pótkereket illeti, 15 ezer forintos opció, amit érdemes megfizetni. A négyajtós változat 510 literje helyett 573-mal gazdálkodhatunk, ilyen méretű raktér nincs még egy a kisautók között. Ráadásul a szedán viszonylag szűk nyílása helyett tekintélyes méretű csapóajtón át lehet pakolni a viszonylag alacsony (a földtől mérve 600 mm) padlószintű bendőbe. Egyetlen rossz pont, hogy a fedél nem emelkedik elég magasra.
Amennyiben lehajtjuk az 1/3-2/3 arányban osztott ülések háttámláit, 1518 literrel gazdálkodhatunk. A mai világban már ritka, hogy egy típus teljes értékű pótkerékkel kényeztetné a felhasználókat, a Logan MCV ilyen. Négy rakományrögzítő-fül segít a csomagok lefogatásában, világítás, valamint oldalanként egy-egy akasztó is akad az egyszerű textillel burkolt térben. Tetszik az üléstámlák mögötti kemény kalaptartó (esernyő, kabát jó helyre lelhet itt), az már kevésbé, hogy szabadon, az oldalfalhoz rögzítve lóg az emelő és a kerékkulcs, burkolat nem takarja el őket. Az átlagosnál jobb térkínálattal, megfelelő lábhellyel találkozunk a hátsó sorban. Feltétlenül meg kell dicsérnünk az utastér helykínálatát. Elöl és hátul egyaránt akkor a tér, hogy négy, átlagosnál nyúlánkabb testalkatú ember gond nélkül elférjen, csak a hátsó ülés középső helye (a kategóriában megszokott módon) szűkös kissé.
Kár érte, hogy kivették a hatodik és a hetedik ülés lehetőségét, ami az előző MCV-nél még (ha jól emlékszem) egy alig 150 ezres tétel volt. Ma viszont meg kell venni érte a Lodgyt, ami eleve vagy 600 ezerrel drágább, plusz még 150 ezer a két hátsó pótülés. Az MCV hétszemélyes kivitelben is rendelhető, ahol a harmadik üléssor két ülése is teljes értékű, azaz felnőttek is kényelmesen elférnek itt. A kombi rakterének mérete ezért már a furgonokéval is felveszi a versenyt: öt üléssel 700 literes, két üléssel pedig 2350 literes. Ha bent van a harmadik sor, akkor legalább az is közel olyan kényelmet ad, mint az autóban lévő többi ülés. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy egyik sem rendelkezik komoly formázással, tartással. A hátsó üléseket össze-, majd előrehajtva 2350, a harmadik sort is használva 198 liter áll rendelkezésre. Ezek sem kis számok.
Csomagtérméretek - Összehasonlítás
| Generáció | Ülések száma | Csomagtér (liter) | Ledöntött ülésekkel (liter) |
|---|---|---|---|
| Első (hétüléses) | 5 | 700 | 2350 |
| Első (hétüléses) | 7 (3. sorral) | 198 | N/A |
| Második (ötüléses) | 5 | 573 | 1518 |
Motorizáció és teljesítmény
A Renault, Nissan és Dacia autókban jól bevált erőforrás az ezerötös dízel, amely a Logan MCV-ben 90 lóerőt ad le (4000-es fordulaton), legnagyobb nyomatékát (220 newtonméter) már 1750-es percenként fordulatnál élvezhetjük. Az 1033 kilogrammos kocsi álló helyzetből 100 kilométer/órás sebességre 12,3 másodperc alatt gyorsul, végsebessége 173 kilométer/óra. Erőből nincs is hiány, már 1200-ról kidolgozza magát a motor, ami dicséretes teljesítmény, még azt is elbírja, hogy viszonylag hosszúra áttételezték az ötgangos váltót. Virgonc módon elpörög közel ötezerig, ami a benzinesekhez készült fordulatszámmérőn nem tűnik soknak, de egy dízeltől ilyen könnyed forgathatóság igazán nagy szó. Teljesen jó gyorsulást is produkál vele az MCV, 12 másodperc alatt van százon, ami egy átlagos érték, viszont rugalmasságban lazán lenyom egy hasonló benzinest. Az 1.5 dCi 200 newtonméteres nyomatékával még a felnőttekkel telepakolt autót is zokszó nélkül viszi, és persze az, hogy a vegyes fogyasztási érték 5,2 l/100 km katalógus szerint.
Jó eséllyel az alap, 1,2 literes, 75 lóerős négyhengeres benzines lesz a magánvásárlók favoritja, míg a céges vevők adu ásza az 1,5-ös dCi, azaz közös nyomócsöves turbódízel. Ebből kétfélét találunk az árlistán, a 75 lóerőst és a százezer forinttal drágább 90-est, ez utóbbi dolgozott a tesztautóban. Alapjáraton csendesen kerreg, de azért érezhetően remegteti a karosszériát, ez valamelyest ront a minőségérzeten. Nehéz vele lefulladni, nem bánja, ha 1500-as percenkénti főtengelyfordulatnál terheljük, ám csak akkor kapcsol rá igazán, ha a fordulatszámmérő elhagyta a kétezres értéket. Keveset eszik az erősebbik dízel, az alapbenzineshez mérten nem kevés az érte kért 700 ezres felár. Mondhatnám, hogy vegyen inkább mindenki benzinest, de a kocsi méretével harmonizáló benzines egyszerűen nincs a palettán, hisz a már emlegetett 1,2-esen kívül a 900 köbcentis, turbós háromhengeres létezik még, de arról tudjuk, hogy egyáltalán nem fogyaszt keveset. Kár érte, hogy ilyen a dízelmotorral.
Az autót a Renault-féle 1,5 literes dízelmotorral is kínálták, 68 és 86 lóerős kivitelekben, kezdetben részecskeszűrő nélkül, ezekkel a fogyasztás könnyedén öt liter alatt tartható. Az előző generációs Clio műszaki alapjaira épül, de 4,25 méteres hosszával a lépcsőshátú Logan nagyobb, mint a kiskocsik. Az alapmodellt 1,4 literes, négyhengeres, 75 lóerős benzinmotorral szerelték, és már ezzel is megfelelően mozog a kocsi, hiszen az alapmodell a kisautóknál is könnyebb, ugyanis nem nyom többet 975 kilogrammnál. Az 1,4-esnél ritkább az 1,6 literes benzines, amelyet kezdetben 90 lóerős, később már 105 lóerős kivitelben is készítettek, ezekkel már kimondottan fürge a Logan.
Gyakori Dacia ablakemelő hibák
Fogyasztás
Ennél is fontosabb, hogy az 1650 kilométeres tesztünk során a kombi Dacia 3,8 liter gázolajat fogyasztott átlagban 100 kilométerenként. Az eredményt nem egy fogyasztási versenyen mértük, hanem egy kimerítő erdélyi utazás során, ahol át kellett kelni az enyhén megpakolt autóval a Királyhágón és a Hargitán, küzdeni kellett az E60-as nemzetközi úton a húsvéti gyilkos forgalomban. A kocsi legnagyobb hatótávja mérésünk szerint 1488 kilométer - ezzel a világból is kimehetünk a takarékos Daciával. Alapvetően takarékos módban használtam a kocsit (eco módban, amit meg is hálált az MCV), de még így is jól reagált a padlógázra, az előzés sosem volt probléma, még emelkedőn sem. És milyen a valóságban? 5-5,5 liter közötti, még úgy is, hogy sokszor csak néhány kilométerre, vagy akár annál is rövidebb távra indítják be az autót. Mi kevés városi, sokkal több elővárosi és autópályás vezetéssel 5,6 l/100 km-t mértünk, de alapvetően ezzel is teljesen elégedettek voltunk.
Vezetési élmény és futómű
Kormánya kissé pontatlan, futóműve azonban parádésan kezeli a rossz utakat, kanyarban nem partner, távol álljon a sportos vezetés a Logan MCV sofőrjétől. A kocsi legrosszabb pontja a váltó, a legnagyobb ötödik sebességet csak hangos és fájdalmas reccsenéssel tudjuk kapcsolni és a hátramenettel is szenvedünk. Ötfokozatú, kézi kapcsolású, precízen és könnyed mozdulatokkal dolgoztatható sebességváltójának áttételezése nem a legideálisabb, mondhatni, túl nagyok a lépcsők. Emiatt általában arra a szintre (1200-1300 körülire) esik vissza a fordulat kapcsoláskor, ahol már kelletlen a négyhengeres. Városi forgalomban ritkán kell a negyedik, de az ötödiket sem érdemes 90 km/óra alatt váltani, ugyanakkor a végáttétel meglepően hosszú, ötödikben, kétezres fordulatnál 120 km/óra a tempó.
Az elöl McPherson, hátul csatolt lengőkaros „tucatrendszer” lágyan viszi az MCV-t a borzasztó magyar utakon, a kátyúkon és a keresztbordákon, ráadásul viszonylag halkan végzi a dolgát. Az MCV egyenesfutása problémamentes, kanyarban csak akkor lesz kicsit bizonytalan, fartolós, ha forszírozott a tempó és sok cucc van a csomagtérben. Más kérdés, hogy nagy baj ilyenkor sem igazán történhet, mert a hatékony menetstabilizáló ügyesen fogja meg az autót. Az elektrohidraulikus rásegítésű szervokormány szerintem kissé „túláttételezett”, jobban esne, ha álló helyzetben valamivel több rásegítést adna a szervo. A futóműre nem is vesztegetnék sok szót, kirugóz mindent, amit Kelet-Európában ki kell, igaz, az első tengely kicsit bakkecskézik. Azonban a jó motor és a gigantikus bódé kombinációjából mégsem jött ki a világ legjobb kombija, pedig arra számítottam. A futóművet nem is kanyargásra, hanem kimondottan rossz utakra tervezték, amit meglepően jól bír a Logan. A Dacia legalább - továbbra is - felettébb kényelmes a kátyús utakon.
Zajszint és rezgések
Ugyanis frankón elfelejtették a zajjal és a vibrációkkal foglakozó részlegnél megjáratni a terveket. Az MCV hatalmas teste, amikor a motor 1100-1500 között dolgozik, úgy begerjed, mintha egy üstdobban ülnénk, amikor a dobos jól megpörgeti az ütőivel. Borzalmas, agyig hatoló mély hang ez, ami csak rövid távon elviselhető. Én inkább visszaváltottam, hogy 1500 fölött pörögjön a motor. Városban ez azt jelenti, hogy hármas fölé nem érdemes kapcsolni, noha a motor elbírná. Ötödikben úgy 85 km/óránál szűnik meg a borzalmas mély hang. Kíváncsiságból 70-től végigmértem ötödikben a zajmérővel: vicces, de 85-nél tetőzik a zajszint, 73 dB táján, aztán hopp, esik vagy öt decibelt(!), majd 130-nál is csak 71 dB környékéig erősödik vissza. Ez a tulajdonság azok számára, akik 90-130-as tempóval utaznak sokat, nem jelent majd problémát. Viszont a városi használatban, meg olyan helyeken, ahol teherautók mögött kell bóklászni, elmondhatatlanul zavaró, ezért hiába nyomatékos a kis motor, nem igazán használjuk ki. Pedig ebben a tartományban fogyasztaná a legkevesebbet.
Tágas dízel olcsón, csak a márkáját fogadd el! – Dacia Logan MCV 1,5 DCi – 2008 – MűhelyPRN 255.
Megbízhatóság és fenntartási költségek
Minden új Dacia modellre 3 év vagy 100 000 kilométer garanciát vállalnak (az előbb elért érték erejéig). Akkor megtudtuk, hogy korrekt karbantartással a Dacia semmivel sem rosszabb, sőt, inkább jobb autó, mint a mai átlag, s félni egyáltalán nem kell tőle. Az MCV kapcsán természetesen előjön a megbízhatóság és a tartósság kérdése. Tulajdonosai szeretik, mert még sosem hagyta őket az út szélén, és valóban mindig és minden belefér, a csomagtér gyerekbicikliket is könnyedén elnyel. Szeretik, mert takarékos, és azért is, mert most gyakorlatilag ugyanúgy szolgál, mint amikor megvették. Az előírt 20 ezer helyett 10 ezer kilométerenként kap új olajat, vezérműszíját sem a megtett kilométerek, hanem az eltelt idő miatt cserélték. Ez ugyanis nem jelent ész nélküli spórolást, nemtörődöméséget, hogy valaki olcsó autóval jár, s annak megjelenésére sem fordít mindig maximális figyelmet. Az eddigi 88 ezer kilométeren az előírt karbantartásokon túl mindössze az első stabilizátorszilenteket kellett cserélni. Ami a hazai, nem ritkán macskaköves, kátyús utakon autózva egyáltalán nem meglepő. Nem a kilométerek, a kor miatt kellett már cserélni a vezérműszíjat.
Tapasztalatok Dacia Logan MCV féktárcsa cseréjével kapcsolatban
A Dacia régi időkből származó rossz hírére már nem szolgál rá a márka első újkori típusa, de azért nem hibátlan darab. A korai példányokon még rozsdásodás is előfordult, később ezt már orvosolták, de elektromos hibáktól nem mentes, így a motorvezérléssel, az üzemanyag-ellátással, a gyújtáskábelekkel és a blokkolásgátló szenzorjával is akadhat gondunk. A motorokkal, ahogyan a Renault-típusokból származó kipróbált alkatrészekkel azonban kevés a baj, alkatrész van hozzá bőven, nem is drágán, és speciális szerelő sem szükséges a javításához. Az alig tízéves példányokat már nem sokkal félmillió forint feletti áron megkaphatjuk, bár az állapotát alaposan mérjük fel, az olcsósága és egyszerűsége miatt ugyanis összeakadhatunk „ridegtartáson” használt darabbal, amivel nem sokat törődtek. Fontos volt, hogy ne kelljen nagyon óvni, hogy bírja a gyűrődést, a kiképzést.
Ár-érték arány és kompromisszumok
Komolyan mondom, legszívesebben porcikáról porcikára szétszedném ezt a Daciát, hogy megtudjam, mi a fenétől tud ez 3,32 millióba kerülni. Ez sem kis pénz. Ugyanezt a kombit, a nyeszlett 75 lóerős benzinmotorral 2,2 millióért is odaadják azoknak az elszántaknak, akik szerint elég ennyi az 1500-1600 kilós megengedett tömeg elvonszolására. Ők vagy sosem akarják megpakolni - ami egy kombinál furcsa terv -, vagy simán az Alföldön laknak, továbbá nem tervezik a Kárpátok vagy az Alpok meghódítását. Akkor jó. Szóval, hogy a jó büdös nénikéjükben lehet az, hogy amikor egy Renault Mégane kombi, hasonló 1,5-ös dízellel (95 LE) közel ötmillióba kerül, egy Logan MCV meg csak 3,3 millióba?! Talán a simán elvágott, formázatlan gumitömítéseken spóroltak bő másfél millát? Vagy a bovdenes fényszórómagasság-állítón? Vagy a haloványan pislákoló, cirka 18 méterre elvilágító első lámpán? A kemény műanyagokon? Vagy a színezetlen, nagyon is átlátszó ablaküvegeken? Vagy az indexkar végére telepített dudagombon? Vagy a középkonzolon lévő ablakemelő-gombokon? Netán a félig burkolatlanul hagyott csomagtérajtón? Nyilvánvalóan nem. Ezeken meg lehet keresni pár tízezret, na de milliókat?
Hát ott a bibi, hogy a Dacia egy jófajta haszongépjármű szintjét hozza, mind a belső kivitel, de az ülései is kábé olyanok. Ez kell, mint húsvéti sonkába a nitrites pácsó, mert így érzi az ember, hogy mennyit spórolt. Amúgy ez az Arctic kivitel egyáltalán nem fájdalmas, mert ennél már van pár krómkarika a levegőbeömlők körül, meg színes az ajtóbehúzó, és ez már elég is, hogy ne zuhanjon az ember a mély depresszióba. Viszont az alapabb (Acces, Ambiance) verziók ennél jóval szomorkásabbak, mert például nemcsak a színes betét marad le az ajtókapaszkodóról, hanem magát a kapaszkodót hagyják el. Meg a krómot és minden mást. Viszont példamutató módon a szervokormány, a stabilizáló elektronika, a blokkolásgátló, a négy légzsák és az Isofix-csatlakozók még a legpuruttyább változathoz is járnak. A dízel kizárólag az Arctichoz kérhető, van belőle egy 75 lóerős százezer forintnyi kedvezményért, a kínálat csúcsán pedig az igazi nagyvad, a mi 90 lovasunk csücsül.
A Dacia nem hibátlan autó, néhány területen komolyabb kompromisszumokat követel, viszont a legtöbb vevő valószínűleg rögvest kitörli az agyából a tesztúton szerzett kevésbé jó emlékeket, amint megpillantja az árlistát. Esetleg a használtautó piacon. Ahhoz viszonyítva drága, abszolút értékben azonban szintén olcsó a tesztelt 90 lovas dízel. A csúcs, azaz Arctic kivitelben manuális klímaberendezéssel, két elektromos ablakkal, ködfényszóróval, elektromos és fűthető külső tükörrel, távirányítós központizárral, állítható magasságú üléssel és volánnal, tetősínnel, fedélzeti számítógéppel, kormányról vezérelhető MP3-as rádióval mindössze 3,35 millió forint. Tágas utasterű, takarékos és kellően dinamikus motorral felszerelt, hatalmas rakterű, igazán kedvező árú, olcsón fenntartható családi autó. A Dacia Logan MCV az ár/csomagtér/felszereltség hármas tekintetében verhetetlen. A Logan MCV listán már 2,17 milliótól megkaparintható. Klímával és az Arctic többi extrájával, sima szívó benzinesen 2,62 milliónál tartunk. Ennyiért ajándék.
Az MCV továbbra sem a világ legjobb autója, csak egy végtelenül ésszerű és funkcionális használati tárgy, egyetlen nagyobb hibával, 3,3 millióért. Sokan nem is tudják, sokan nem látják, hiszen nem is feltűnő, de helykínálatával remek hétüléses autó a Dacia Logan MCV. A Logan MCV viszont 4,45 méteres hosszával és azzal, hogy csúcsverziójával még új autóként sem volt drágább 3,5 millió forintnál, egyértelműen befutó volt. Csakis hétülésesen, és nem újonnan. Ez az autó 2,5 évesen vették 2,5 millió forintért. Első tulajdonostól, 43 ezer kilométerrel, az erősebbik (86 lóerős) 1.5 dCi-vel, azaz a Logan csúcsmotorjával és csúcsellátmánnyal. Ez daciául, pontosabban elsőszériás loganul azt jelenti, hogy az autóban két légzsák (opcióként létezett oldallégzsák is), négy elektromos ablak, légkondi és hét ülés van.
tags: #dacia #logan #mcv #hasznaltteszt