A Dacia keverékszegény indításának okai és a vízbefecskendezés
A vízbefecskendezés egy régóta ismert technológia, amelynek célja a motor hatásfokának növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A Dacia járművek esetében a keverékszegény indítás problémáira is megoldást jelenthet.
A vízbefecskendezés története
A vízbefecskendezés története egészen 1894-ig nyúlik vissza, amikor Bánki Donát, a porlasztó társfeltalálója, szabadalmaztatott egy nagynyomású vízbefecskendezéses robbanómotort. Bánki célja az Otto-motor hatásfokának növelése volt.
A második világháborúban a németek a FW 190 repülőgépre vízbefecskendező rendszert szereltek, ami a hajtómű teljesítményét rövid időre (10 perc) kb. 25%-al emelte. A gyakorlatban víz és metanol keverékét használták, egyrészt hogy a víz ne fagyjon meg a rendszerben, másrészt a methanol éghető, így végül is több tüzelőanyag került a hengerbe.
A Forma 1-ben a 80-as évek elején a Renault és a Ferrari úttörő munkát végzett a vízbefecskendezés terén. A Renault fejlesztőmérnöke szerint turbómotorjaik teljesítményét 6 év alatt mintegy 60 lóerővel voltak csak képesek növelni 1977 és 1982 között (525-ről 585-re), majd a vízbefecskendezés segítségével 1986-ra elérték a 870 lóerőt.
A vízbefecskendezés előnyei
A vízbefecskendezés számos előnnyel jár, többek között:
- Csökkenti az üzemanyag fogyasztást.
- Környezetkímélő, csökkenti a CO, a CH és más egyéb káros anyag kibocsátását.
- Növeli a motorteljesítményt.
- Megszünteti a káros kokszlerakódást.
A négyütemű Otto-motorban a sűrítési ütem végén a hőmérséklet 400 celsius és a nyomás 16 bar körüli. Ha a hengerbe víz kerül, akkor az a sűrítési ütemben gőzzé fog alakulni. Ehhez azonban hőt von el a környezetéből, vagyis a benzin-levegő keveréktől és a dugattyú-hengerfej-henger egységtől. Az eredmény: a gőzzé válás hűtő hatása miatt a keverék nem éri el az öngyulladási pontot, az égés csak a gyújtószikra hatására indul meg.
További előny, hogy a víz a gőzzé válás pillanatában az esetleg még nem tökéletesen porlasztott benzingömböcskéket is szétpukkantja. A hevített gőz 12-szer akkorára tágul, mint az ugyanannyi hővel hevített száraz levegő, tehát nő a nyomaték. A kiáramló gőz a motorban és a kipufogórendszerben lévő kokszlerakódást pucolja.
Ha a vizet nem becsorgatjuk, hanem nagy nyomáson beporlasztjuk a szívócsőbe, akkor a víz már a beszívott levegőt is hűti, amivel nyári hőségben javíthatjuk a töltési viszonyt (a hidegebb levegő sűrűbb).
Az igazság a modern motorok vízbefecskendezéséről | John Cadogan autószakértő
Mikor használjunk vízbefecskendezést?
Feltöltés nélküli motoroknál akkor, ha kopogásos égést tapasztalunk. A szegény keveréknek nagyobb a hajlama a kopogásra és az eltérő égési sebesség miatt a motor jobban melegszik, ezt kompenzálhatjuk a vízbefecskendezéssel. Használhatjuk hűtési céllal is, ha a motorunk hajlamos arra, hogy megfeszített országúti menet után beérkezve pl. egy nagyvárosi dugóba, megrottyantsa a hűtővizet.
A vízbefecskendezés igazi előnyei feltöltött motoroknál mutatkoznak meg. A töltőnyomás növelésének ugyanis szintén a kopogási határ szab gátat, ezt kitolva a befecskendezett vízmennyiség, a töltőnyomás és az előgyújtás hármasának összehangolásával 15% körüli teljesítménynövekedést érhetünk el, víz-metanol keverék használatával a források szerint 40% körüli teljesítménynövelés lehetséges.
Gyakori Dacia ablakemelő hibák
Csúcsteljesítménynél 100 lóerőnként 3 dl/perc folyadékáram szükséges. Tapasztalataim szerint egy Lada motorba alapjáraton 0,5 dl/perc vizet engedve a motor fordulatszáma lecsökken, de a motor még stabilan jár. Az általam javasolt vízmennyiség a benzinnek maximum 25%-a.
Ha víz-metanol keveréket (60%-40%) használunk akkor még kisebb a korrózió esélye. Ha nem tudunk metanolt szerezni, akkor jó a drágább etanol is, vagy keressünk nagy alkoholtartalmú szélvédőtisztító koncentrátumot.
A szegény keverék égésekor keletkező káros nitrogénoxidok mennyisége csökken, mivel az égési véghőmérséklet alacsonyabb.
A Pogue-porlasztó és a termo-katalitikus reakció
Az 1930-as években Nelson Pogue kifejlesztett egy porlasztót, amely a benzint nem beporlasztotta, hanem elgázosította. Pogue a fogyasztás drasztikus csökkenését tapasztalta. A fogyasztás azért csökkent le, mert beindult egy katalitikus reakció, amiben a résztvevők a benzin és a víz, a katalizátor pedig a fém henger és dugattyú.
A termo-katalitikus reakció során a nehézolajok hosszú szénhidrogénláncai széttöredeznek (krakkolás), ami a benzingyártásban is elterjedt. A rövid láncok arányaikban több hidrogént tartalmazbak, mint szenet, ezért égésük tökéletesebb. A rövid láncok "lezárásához" hidrogénre van szükség, ami a hengerbe juttatott víz felbomlásával keletkezik a sűrítési ütemben.
Tapasztalatok Dacia Logan MCV féktárcsa cseréjével kapcsolatban
A Dacia és a keverékszegény indítás
A Dacia járművek esetében a keverékszegény indítás problémája gyakran jelentkezik. Ennek oka lehet a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, ami a motorok szegény keverékű járatására kényszeríti a gyártókat. A szegény keverék azonban hajlamos a kopogásra és a motor túlzott melegedésére. A vízbefecskendezés megoldást jelenthet ezekre a problémákra.
Összefoglalás
A vízbefecskendezés egy hatékony technológia, amely számos előnnyel jár a motorok számára. A Dacia járművek esetében különösen hasznos lehet a keverékszegény indítás problémáinak megoldására. A vízbefecskendezés növeli a motorteljesítményt, csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, valamint megakadályozza a kopogásos égést.
tags: #dacia #keverekszegeny #indulas #okai