Magyarországi Pedagógiai Főiskolák és Egyetemek: Felvételi Információk és Rangsorok
A megfelelő felsőoktatási intézmény megválasztása az egyik legfontosabb kérdés a továbbtanulás szempontjából. Így nem árt, ha alaposan körüljárod a témát és a lehető legtöbb információ tudatában hozod meg ezt a kiemelten fontos döntést. Ha a kárpátaljai vagy ukrajnai továbbtanulás mellett más terven is gondolkodsz, esetleg itthon nem találod a számodra legmegfelelőbb szakot, akkor Magyarország vagy más országok magyarul is tanulható szakirányain való továbbtanulás eshetőségét is megfontolhatod.
Bővebben a Magyarországon működő felsőoktatási intézményekről a www.felvi.hu, illetve az www.oktatas.hu oldalakon olvashattok.
Felvételi eljárás és pontszámítás
Az alábbi tartalmak egy már lezárult felvételi eljárás archivált információit tartalmazzák.
Felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket - amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - az intézmény a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével is rangsorolja, és ennek során eltekint az emelt szintű érettségi követelményektől is.
Felsőfokú oklevél alapján számított felvételi pontszám alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen:
Kerékméret információk a Renault Clio 2 1.4-hez
- kitűnő/jeles minősítésű oklevél: 400 pont,
- jó minősítésű oklevél: 370 pont,
- közepes minősítésű oklevél: 340 pont,
- elégséges minősítésű oklevél: 310 pont.
Az összpontszám megállapításakor ehhez adják hozzá az esetleges többletpontokat.
Az óvodapedagógus alapképzési szakon (és nemzetiségi szakirányain, kivéve a cigány-roma szakirányt), a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon, valamint a tanító alapképzési szakon (és nemzetiségi szakirányain) a felsőfokú oklevél eredménye alapján az alábbiak szerint történik a pontszámítás:
- 5-ös oklevél minősítés esetén 400 pont,
- 4-es oklevél minősítés esetén 370 pont,
- 3-as oklevél minősítés esetén 340 pont,
- 2-es oklevél minősítés esetén 310 pont.
Alkalmassági vizsga
Az óvodapedagógus alapképzési szakon az alkalmassági vizsgálat kötelező! Az alkalmassági vizsgák követelményéről bővebb információ a Tájékoztató 6.2. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor és a tanító- és óvodapedagógus képzés című fejezetében olvasható.
A Kar előalkalmassági vizsgákat szervezett:
- Előalkalmassági vizsgálat a budapesti képzési helyszínen: 2020. január 21. 10.00
- Előalkalmassági vizsgálat a nagykőrösi képzési helyszínen: 2020. január 22. 10.00
A felvételi eljárás idején a Kar alkalmassági vizsgákat szervezett:
Clio üzemanyagszűrő bekötési útmutató
- Az alkalmassági vizsgálat a budapesti képzési helyszínre jelentkezők részére: 2020. május 19.
Az óvodapedagógus alapképzési szakon (és nemzetiségi szakirányain), a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon, valamint a tanító alapképzési szakon (és nemzetiségi szakirányain) a felvételhez előzetes alkalmassági vizsgát szervezett az Intézmény Szarvason 2023. február 3. 10:00 - 12:00. Intézményi vizsgák sajátos követelményei: Az alkalmassági vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlenül az Intézménytől kérhető.
Érettségi követelmények
Az alkalmassági vizsga mellett az alábbi érettségi tárgyakból szükséges megfelelni, közép- vagy emelt szinten:
- magyar nyelv és irodalom
- biológia
- ének
- informatika
- matematika
- mozgóképkultúra és médiaismeret
- testnevelés
- történelem
- vizuális kultúra
- egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy, például:
- egészségügy ismeretek
- egészségügyi technika ismeretek
- képző- és iparművészet ismeretek
- pedagógia ismeretek
- szociális ismeretek
- egy ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy, például:
- egyházzenész-ismeretek
- gyakorlatosszínész-ismeretek
- jazz-zenész-ismeretek
- klasszikuszenész-ismeretek
- népzenész-ismeretek
- táncos ismeretek
- egy idegen nyelv, például:
- angol
- beás
- francia
- lovari
- német
- olasz
- orosz
- spanyol
- egy szakmai előkészítő vizsgatárgy, például:
- egészségügyi alapismeretek
- informatikai alapismeretek
- oktatási alapismeretek
- szociális alapismeretek
Az egyes szakokhoz tartozó vizsgakötelezettséget és a képzési területenként eltérő többletpontok rendszerét az 1. sz. táblázatban tekintheti át.
Csatolandó dokumentumok
A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a Tájékoztató 3. Többletpontokat igazoló és egyéb, jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumok:
- előalkalmassági vizsgáról szóló igazolás
- érettségi tanúsítvány
- felsőfokú oklevél
- felsőfokú tanulmányi eredmények
- felsőoktatási szakképzés igazolása
- fogyatékosság igazolása
- gyermekgondozás igazolása
- hátrányos helyzet igazolása
- középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél
- középiskolai bizonyítvány
- nyelvvizsgát igazoló dokumentum
- OKJ bizonyítvány
- önkéntes katonai szolgálat igazolása
- sporteredmény igazolása
- szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány
- szakirányú továbbképzés igazolása
- tanulmányi, művészeti versenyeredmény igazolása
Külföldi végzettségek
A külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában szerzett eredmények megfeleltetése, illetve ezek tanulmányi és érettségi pontokká való átszámítása központilag történik, erről A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről c. részben, illetve a honlapon találhat bővebb információt.
Pedagógusképző Intézmények Rangsorai és Adatok
Az egyetemek és főiskolák rangsorát már az eduline-on is megtalálhatod: böngéssz képzési terület szerint, nézd meg, hol tanítanak a legmagasabb tudományi fokozattal rendelkező oktatók, és hova vették fel a legmagasabb pontszámmal rendelkező diákokat. A Felvi-rangsorokat itt találod.
A legjobb pedagógusképző intézmények 2011-ben
A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai kara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara, valamint az ELTE gyógypedagógiai kara - a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek az ország legjobb pedagógusképző intézményei 2011-ben. A szegedi egyetem megtartotta 2010-es első helyét, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara azonban eggyel visszacsúszott a listán, ahogy a bajai Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultása is rontott tavalyi eredményén, idén már csak a hetedik helyet szerezte meg a rangsorban.
A legnépszerűbbek és a bejutás nehézségei
A pedagógusképzést folytató intézmények közül a legtöbb jelentkező az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát választotta, az első helyen jelentkezők száma meghaladta a hétszázat, de megközelítőleg négyszáz elsőhelyes jelentkezőt tudhat magáénak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara és az ELTE gyógypedagógiai kara is.
A bejutás a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetébe, valamint a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karra volt a legnehezebb, de harminc százalék alatti elsőhelyes bekerülési arány mérhető az ELTE gyógypedagógiai karán, a Kaposvári Egyetem pedagógiai karán, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán is.
Átlagpontszámok és nyelvtudás
A felvett hallgatók átlagpontszáma az ELTE-BGGYK-n és a Mozgássérültek Pető András Nevelőképő és Nevelőintézetében magasan kiemelkedik a mezőnyből, ezen a két karon 400 pont felett, míg a többi pedagógusképző intézményben körülbelül 320 pont körül alakul. A Károli Gáspár Református Egyetem tanítóképző karára csak nyelvvizsgával rendelkező diákok jutottak be (igaz, egészen kevés elsőhelyes felvett hallgatóról van szó), emellett az ELTE gyógypedagógiai karán és az MPANNI-n is kiemelkedő a nyelvvizsgával rendelkezők száma - a negyedik helyen lévő ELTE Tanító- és Óvóképző Kar már jelentősen lemarad. Az OKTV-helyezettek száma ezen a képzési területen elenyésző, a felvételi során legjobban teljesítő középiskolák diákjai elsősorban az ELTE-TÓK-on és az ELTE-BGGYK-n tanulnak. Az összes képzési terület egyetemi-főiskolai rangsorát itt nézheted meg.
Rangsor a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján
A következő táblázat részletezi a pedagógusképző intézmények rangsorát a hallgatói és oktatói kiválóság alapján:
| Rang | Intézmény neve (a listán csak azok az intézmények szerepelnek, ahol a nappali tagozatos hallgatóknak legalább 30 százaléka a pedagógiai képzési területen tanul) | Rangsor a hallgatói kiválóság alapján | Rangsor az oktatói kiválóság alapján |
|---|---|---|---|
| 1. | Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE-JGYPK) | 4. | 1. |
| 2. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar (ELTE-TÓK) | 3. | 4. |
| 3. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE-BGGYK) | 1. | 8. |
| 3. | Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar (KE-PK) | 5. | 4. |
| 5. | Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar (KRE-TFK) | 6. | 4. |
| 6. | Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (MPANNI) | 2. | 9. |
| 7. | Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás (EJF-P) | 10. | 3. |
| 8. | Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar (NYME-BPK) | 8. | 9. |
| 9. | Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) | 10. | 9. |
| 9. | Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar (NYF-PKK) | 17. | 2. |
| 9. | Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar (PTE-IFK) | 12. | 7. |
Oktatói kiválóság és doktori képzés
A pedagógusképzés intézményeiben nem folyik doktoranduszképzés, a hallgatói kiválóság rangsorát így az egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma alapján kaphatjuk meg: ezen a téren a Szent István Egyetem Pedagógiai Karának teljesítménye a legjobb.
Az oktatói kiválóság mutatóinak összesített rangsorát - akárcsak az elmúlt évben - idén is a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara vezeti. Kandidátusi fokozattal rendelkezők a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán, míg PhD fokozatúak a bajai Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultásán oktatnak a legnagyobb arányban. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatók aránya a Károli Gáspár Református Egyetem viszonylag alacsony hallgatói létszámú nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karán a legkedvezőbb, de nem sokkal marad el mögötte a bajai főiskola.
Ponthatárok 2010-ben
A legtöbb pont 2010-ben a gyógypedagógiai BA-szakhoz kellett: az ELTE-BGGYK-ra jelentkező diákoknak 401, a Kaposvári Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre felvételizőknek pedig 359 pontot kellett összegyűjteniük. A második legmagasabb ponthatárt a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete konduktor alapszakon húzták, 390 pont alatt senkit nem vettek fel. Az óvodapedagógus képzéseken 279 és 310, tanító alapszakon pedig 278 és 295 közötti ponthatárt húztak. Hova volt a legnehezebb bekerülni 2010-ben? Összefoglalónkat itt találod.
Képzési specializációk
A képzés során az alábbi programok közül lehet választani:
- családpedagógia
- közösségszervezés, cserkészpedagógia
- egyházi stúdiumok
- gyakorlati pedagógia
- fejlesztőpedagógia
- gyakorlati helyesírás
- gyermek és gyógytestnevelés
- inkluzív-integrált nevelés
- interkulturális nevelés
- IKT pedagógia
- játékos természetismeret
- mentálhigiéné
- médiapedagógia
- mindennapok matematikája
- népköltészet a gyermeknevelésben
- ritmikus rendszerek a magyar (gyermek) költészetben
- tehetségfejlesztő pedagógus
- ünnepségszervezés
tags: #clio #pedagogiai #foiskolak #információk