C típusú gépjárművezető képzés támogatásának adózási és jogszabályi szabályai

A gépjárművezetői engedélyek megszerzése, különösen a speciális kategóriák, mint a "C" típusú jogosítvány, komoly jogszabályi előírásokhoz és adózási kötelezettségekhez kötődik. Ez a cikk részletesen bemutatja a járművezető-képzés általános szabályait, az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli tudnivalókat, különös tekintettel a képzést támogató adózókra és a legfrissebb jogszabályi változásokra.

A jogszabályi környezet és változások

A szakmát közvetlenül érintő fontos jogszabályok változásairól, a kapcsolódó szabályozási változásokról, és a lazán kötődő rendeletekről érdemes tájékozódni. A joganyagok nyomon követése a Magyar Közlöny alapján nagy figyelmet és jártasságot kíván.

A szabályozás hierarchiája

1. Alaptörvény/ Alkotmány
2. Törvények
3. Kormányrendeletek
4. Miniszteri rendeletek
5. Önkormányzati rendeletek

A könnyebb eligazodást segíti, ha a megváltozott jogszabályt megkeressük a jogtárban (net.jogtar.hu), ahol egységes szerkezetben, időkövetéssel meg lehet találni a teljes jogszabály szövegét.

Főbb jogszabályi változások a képzéssel kapcsolatban

A Közlekedési Hatóság Dokumentumtára rendszeresen frissül a legújabb jogszabályokkal, például a 2025. és 2026. évi módosításokkal. Ezek a változások érinthetik a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendeletet.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés f) pontjának módosítása értelmében 2023. augusztus 24-től a gyakorlati vizsga díja kizárólag a képző szerv útján fizethető meg a vizsgaközpont felé, tehát a tanulók nem fizethetik be közvetlenül a vizsgaközpontnak a díjat. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével összefüggő díjakról szóló 52/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 2. § b) pontja alapján a vizsgadíjat az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Ford típusok részletes leírása

A vezetői engedély megszerzésének általános feltételei (Példa: "B" kategória)

A "B" kategóriába tartozik a (forgalmi engedély bejegyzése alapján) legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, a vezető ülésén kívül legfeljebb 8 állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsi, amely lehet személygépkocsi vagy kistehergépkocsi is. Az ilyen gépkocsival, "B" kategóriás, nem kezdő vezetői engedély birtokában könnyű (a forgalmi engedélyből megállapíthatóan legfeljebb 750 kg megengedett legnagyobb össztömegű) pótkocsit korlátozás nélkül szabad vontatni. Nehéz (a forgalmi engedélyből megállapíthatóan 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű) pótkocsinak "B" kategóriás, nem kezdő vezetői engedéllyel való vontatásához két feltételnek kell teljesülnie: a nehéz pótkocsi (forgalmi engedélyből megállapítható) megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó gépkocsi (forgalmi engedélyből megállapítható) saját tömegét, és az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot.

A "B" kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel vezethető még - az orvosi érvényesség lejártát követően is, de legfeljebb az engedély kiállítását követő tíz évig - a mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű és pótkocsija, a kerti traktor és az állati erővel vont jármű.

A tanfolyamra való felvétel feltételei

Tanfolyamra az vehető fel, aki 17 éves, vagy annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, 1. egészségügyi csoportban egészségileg alkalmas, valamint írásbeli nyilatkozata alapján a 326/2011 (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló feltételeknek megfelel. Szükséges továbbá alapfokú iskolai végzettség igazolása (befejezett általános 8 osztály, vagy 6 vagy 8 osztályos gimnáziumok esetében a 4-6 év általános iskolai- és 2-4 év gimnáziumi osztály elvégzése).

Az iskolai végzettség igazolása a személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel, az iskolai végzettség igazolására szóló okmány eredeti-, vagy közjegyző, vagy a kiállító által hitelesített példányával, külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával lehetséges. A hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban. Külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén elfogadható olyan - hatáskörrel rendelkező - magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol vagy annak meglétét előfeltételezi.

A tanfolyam tantárgyai és vizsgák

A tanfolyam elméleti része közlekedési alapismeretek, a gépkocsivezetés elmélete, valamint szerkezeti és üzemeltetési ismeretek tantárgyakból áll, melyhez e-learning oktatás is rendelkezésre áll (180 nap / 75 óra). A járművezetési gyakorlat 29 óra és min. 580 km teljesítését foglalja magában, ami alapoktatásra, városi, országúti és éjszakai vezetésre oszlik. Hiányzás nem megengedett, pótlása az eredeti áron kerül felszámolásra. Az esetleges mentesítés feltételeiről a 24/2005. GKM rendelet alapján történik az elbírálás.

CR-V differenciálmű olaj típusok összehasonlítása

Elméleti vizsgára az bocsátható, aki a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, 17 éves, vagy annál legfeljebb három hónappal fiatalabb, és a vizsga időpontjában is megfelel a tanfolyamra való felvételre előírt többi feltételnek. Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, a kötelező gyakorlati órákat igazoltan teljesítette, 17 éves, és a vizsga időpontjában is megfelel a tanfolyamra való felvételre előírt többi feltételnek.

Az elsőként szerzett nemzetközi kategóriás vezetői engedély a vizsga napjától számított két évig kezdő vezetői engedélynek minősül. "B" kategóriára érvényesített kezdő vezetői engedéllyel pótkocsi nem vontatható.

A vizsgázó jogai és kötelezettségei

A tanuló köteles beiratkozáskor a 8 általános iskolai osztály elvégzésének tényét hitelt érdemlő módon igazolni, részt venni az elméleti tanfolyamon, és a hiányzást pótolni. Elméleti vizsgát a tanfolyam kezdetének napjától számított 9 hónapon belül kell tennie. Sikeres vizsga esetén a 9 hónap további 3 hónappal meghosszabbodik. Így ebben az esetben a tanfolyam napjától számított 1 éven belül sikeres vizsgát kell a tanulónak tennie. Sikeres elméleti vizsgától számított 2 éven belül az összes vizsgát sikeresen kell teljesítenie a tanulónak. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgáját nem teljesíti a megadott időn belül, úgy az összes többi vizsgája érvényét veszti. Az ötödik sikertelen forgalmi vizsga esetén a tanulónak PAV IV. vizsgálaton kell részt vennie.

A gyakorlati vezetés időpontja az oktató és a tanuló közös megállapodásával jön létre. A tanulónak vezetésre képes állapotban kell lennie, nem állhat alkoholos és drogos befolyásoltság hatása alatt. Lemondani, vagy időpontot változtatni csak az oktatóval egyeztetve a vezetés megkezdése előtt legkésőbb 24 órával lehet. Amennyiben az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálata során az orvos korlátozást ír elő (szemüveg vagy kontaktlencse), a tanuló köteles mind a vezetési órák és a vizsgák során tartalék szemüveget, vagy kontaktlencsét magával hordani. Az autósiskola az ár változtatás jogát fenntartja!

Az "M" kategória megszerzése

Az "AM" kategória megszerzéséhez csak írni és olvasni tudás szükséges. Az "M" kategóriába tartozó jármű vezethető "M" (moped) és "TR" (trolibusz) nemzeti kategóriára, továbbá bármely nemzetközi kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel. Az "M" nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély legfeljebb az engedély kiállítását követő tíz évig, a 16. életév betöltéséig jogosít. Az elméleti tanfolyamra az életkor betöltése előtt fél évvel iratkozhat be és KRESZ vizsgát legkorábban a 14. életév betöltése előtt 3 hónappal tehet. A gyakorlati vezetés sikeres KRESZ vizsga után kezdhető meg. Aki nincs 14 éves, az életkor betöltése előtt csak JKV vizsgát tehet, míg forgalmi oktatásra a 14. életév betöltése után kerülhet sor. Saját motorkerékpár használata esetén igazolni kell a kategória követelményeinek megfelelő feltétek meglétét (forgalmi engedély, biztosítás).

Amit a lassú járművekről tudni kell

A járművezetői képzés díjainak adózása és számviteli elszámolása

A vizsgadíj megfizetése a tanuló magánszemély kötelezettsége, melyet a képző szerv (a járművezetők képzésével foglalkozó adóalany, például egyéni vállalkozó, vagy autósiskola) útján teljesít. A képző szervnek ezt tovább kell utalnia a Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Kft (a továbbiakban: KAV) felé, nem tarthatja meg, ezért a képző szervnél a tanulótól megkapott vizsgadíj elszámolásra kapott pénzösszegnek minősül, melyet bevételként nem lehet kimutatni.

Számviteli elszámolás

Amennyiben a képző szerv gazdasági társaság, akkor a tanulótól megkapott vizsgadíjat - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 42. § (1) bekezdésének az előírása alapján - kötelezettségként kell kimutatnia mindaddig, míg azt tovább nem utalja a vizsgaközpont felé.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

A vizsgadíj tanulótól átvett, elszámolásra kapott összege az egyéni vállalkozónál nem képez bevételt, vagyis a vizsgadíjat az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében nem kell figyelembe venni az átalányban megállapított jövedelemre vonatkozó adómentességi értékhatárnál, és a katás oktatóknál sem kell beszámítani a bevételek közé. Az átvett vizsgadíjról az egyéni vállalkozónak át kell adnia a tanuló részére azt a bizonylatot, amelyet a vizsgadíj befizetéséről a KAV állít ki a magánszemély részére. A tanuló által az elméleti oktatás, illetve a vezetési gyakorlat tanóráiért fizetendő képzési költség ugyanakkor a képzést végző egyéni vállalkozó bevételét képezi, az oktató által alkalmazott adózási módtól függetlenül. Az egyéni vállalkozó köteles a képzési költség megfizetéséről bizonylatot kiállítani és azt átadni a tanuló részére.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az általános forgalmi adó szempontjából a képző szerv (a gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó is) abban az esetben jár el megfelelően, ha a tanulóktól beszedett összeget teljes egészében szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kezeli. A vizsgáztatást, mint szolgáltatást a tanuló ugyanis nem közvetlenül a KAV-tól, hanem csak a képző szerv közreműködésével tudja igénybe venni, azaz áfajogilag a képző szerv a KAV vizsgáztatási szolgáltatását veszi igénybe, melyet közvetít a tanuló részére. A képző szerv által ellátott képzés az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedély birtokában szervezett oktatásnak minősül, így amennyiben az adómentességhez szükséges egyéb feltételek fennállnak, ezen képzési (oktatási) tevékenység az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján adómentes. A KAV által végzett vizsgáztatási tevékenység nem sorolható az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységek körébe, azonban az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján adómentes szolgáltatásnak minősül, tekintettel arra, hogy a képzőszerv által ellátott, az áfamentesség feltételeinek megfelelő oktatáshoz kapcsolódóan szervezett vizsgáztatásnak minősül. Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjának és 165. § (5) bekezdésének együttes olvasata alapján vizsgadíjról a KAV-nak a képző szerv felé, a képző szervnek pedig a tanuló felé számlát kell kiállítani (azaz számviteli bizonylat kibocsátása nem elegendő).

Munkáltató által támogatott képzések adózása

Az Szja törvény értelmében a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcíménél a felek között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.

Iskolarendszerű képzés

Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. Az iskolarendszerű képzéshez nyújtott pénzbeli, vagy természetben adott támogatás (tandíj, a tankönyvek, vizsgadíjak, az utazás, a szállás) munkaviszonyra tekintettel adott jövedelemnek minősül. Számfejtés tekintetében problémát okozhat, ha a tandíj kifizetése közvetlenül az iskola részére kerül átutalásra, mivel ilyen esetben a munkavállalót terhelő kötelezettség levonása nem lehetséges. Az Szja törvény ilyen esetben úgy rendelkezik, hogy a le nem vonható összeget a munkáltatónak meg kell fizetnie és a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartani, mindaddig amíg a magánszemély egyéb járandóságaiból a követelés összege kiegyenlítésre nem kerül. Sajnos nincs lehetőség egyes meghatározott juttatásként kezelni az ilyen juttatásokat, mivel az iskolarendszerű képzésen résztvevő munkavállaló nem üzleti úton tartózkodik.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Iskolarendszeren kívüli képzés: minden olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az adómentes elszámolásra vonatkozó alapszabály az Szja tv. 4. §. A fenti rendelkezésnek köszönhetően adófizetés nélkül költségként elszámolható valamennyi továbbképzés, feltéve, hogy a dolgozó a munkakörrel, az adott tevékenységgel kapcsolatos ismereteket szerzi meg. Ez lehet például adótanácsadói képzést biztosító tanfolyam, vagy csupán egy tematikus előadás, de ide tartozhat a gépkezeléshez, vagy **tehergépjármű vezetéséhez szükséges jogosítvány érdekében folytatott elméleti és gyakorlati képzés is**. Ezen kiadások adókötelezettségének megítélése a kiküldetésre irányadó szabályok alapulvételével történik. Az utazás és a szállás díja adómentesen elszámolható - ideértve szokásosan a jegy- illetve szálláshely árában felszámított étkezés díját is - , az Szja törvény 7. § g és/vagy q) pontjai alapján. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, ha a nem iskolarendszerű képzés esetleg részben magáncélokat is szolgál. Tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek megszegésekor például sikeres vizsga elmaradásakor, vagy a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató az általa nyújtott támogatást részben vagy egészben visszakövetelheti, vagy a követelést el is engedheti. Előfordulhat, hogy az új munkáltató átvállalja a munkavállaló kötelezettségét. Abban az esetben, ha tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket a munkáltató nem teljesíti, a munkavállaló bírósághoz fordulhat és a bíróság kártérítést állapít meg, akkor az utólag megtérített összeg az Szja tv. 1. melléklet 6.1. pontja alapján adómentes jövedelemnek minősülhet, kivéve, ha az jövedelmet pótol.

Társasági adó (TAO)

A képzés költsége a társasági adó szempontjából is vizsgálandó. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti elszámolásakor is alapelv, hogy a kiadás a vállalkozás érdekében merüljön fel. A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjában található általános rendelkezés kimondja, hogy valamely költség, ráfordítás csak akkor elismert a társasági adó alapjánál, ha a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel áll összefüggésben; ellenkező esetben azzal az adóalapját meg kell növelni. E témával összefüggésben kiemelendő a kifizető által viselt oktatás és képzés költsége, ideértve a kapcsolódó közterheket is, melyek költségként meghatározott feltételek teljesülése esetén adóalap növelése nélkül elszámolható. Követelés elengedésekor az elszámolt egyéb ráfordítás fő megközelítésben növeli az adóalapot, kivéve, ha az elengedés magánszemély javára történik. Mivel a tanulmányi szerződésből eredő követelés elengedése a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, annak összege és az utána fizetendő szocho vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.

Középiskolai és szakképző intézményi támogatás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti középiskolás és szakképzési diákok számára új lehetőségek nyíltak. A középiskola utolsó évfolyamán a tanuló "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges, a tanulmányi rendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtási tanfolyamon vehet részt. A gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak a középiskola a tanulmányi rendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek elméleti vizsgát és online elsősegélynyújtási vizsgát szervez, ezek elvégzéséről a tanuló tanúsítványt kap, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat. A megfelelt eredményt tartalmazó tanúsítvány igazolja a "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges gépjárművezetői elméleti tanfolyam szerinti elméleti ismeretek megszerzését.

tags: #c #tipusu #gepjarmu #vezeto #kepzes #tamogatasanak

• Az abroncs oldalfal magasságának jelentése
• Használtautó-vásárlási tippek Ford Escort esetén
• Kresz Géza utcai régió eseményei
• Munkarend változások a Mercedes-gyárban
• Mennyire biztonságos a Suzuki Baleno?