A Bosch Befecskendező Szivattyú Működése

A dízelmotor szerkezetében hasonlít a benzinmotorhoz, hiszen alapvetően mindkettő henger(ek)ből, dugattyú(k)ból, főtengelyből, vezérműből, szelepekből áll. A fő különbség, hogy a dízelnél a tüzelőanyag (leginkább gázolaj) gyújtószikra segítsége nélkül, a legalább hússzoros kompresszió (légsűrítés) miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát a hengerben.

Dízelmotor alkatrészei

A Common Rail Befecskendező Rendszer

A FIAT a kilencvenes évek közepén fejlesztette ki az első common-rail, azaz közös nyomócsöves dízelmotort. Az első generációs common-rail motorok hengerei egyetlen közös, a hengersor mellett futó csőből kapják a gázolajat, ahol a nyomás nagysága 600 és 1200 bar közötti. A Common Rail nyomástárolós befecskendező rendszer esetében a nyomás előállítása és a befecskendezés szét vannak választva. A befecskendezési nyomás a motor fordulatszámától és a befecskendezett mennyiségtől függetlenül hozható létre.

A nyomás alá helyezett tüzelőanyag a common rail rendszer nyomástárolójában várja a befecskendezés pillanatát. A kívánt befecskendezési nyomást egy a dízelmotorról hajtott, folyamatosan üzemelő nagynyomású szivattyú állítja elő. Ez a rail-ben kialakuló nyomást a motor fordulatszámától és a befecskendezett mennyiségtől teljesen függetlenül adott értéken tartja. A hozzávetőleg állandó hozamú szállításnak köszönhetően a nagynyomású szivattyú mérete a hajtó nyomatéka is lényegesen kisebb lehet, mint az a hagyományos befecskendező rendszerek esetében szokásos.

A személygépkocsi-rendszereknél a kívánt rail-nyomást egy nyomásszabályozó-szelep a nagy nyomás oldalán állítja be. A fölösleges tüzelőanyag mennyiség a nyomásszabályozó-szelepen keresztül visszafolyik az alacsony nyomású körbe. Az első common rail rendszereknél a nagynyomású oldali szabályzást alkalmazták. A rail-nyomás szabályzásának egy másik módszerénél a betáplálási oldalon végeznek mennyiségszabályzást. A nagynyomású szivattyúra rögzített mennyiségszabályozó egység feladata, hogy a szivattyú pontosan annyi tüzelő anyagot szállítson az elosztócsőbe, amennyivel a rendszer az előírt befecskendezési nyomást tudja fenntartani.

Meghibásodás esetén egy nyomáskorlátozó szelep akadályozza meg a túlságosan nagy rail-nyomás kialakulását. A szívóoldalon megvalósított mennyiségszabályozással kevesebb tüzelőanyagot kell nagy nyomásra sűríteni, ezáltal a szivattyú teljesítményfelvétele is kisebb. Ennek pozitív hatása van a tüzelőanyag-fogyasztásra.

Bosch VE szivattyú - részletes leírás

Az injektorok a tüzelőanyagot közvetlenül a motor égésterébe fecskendezi be. A hengerbe jutó tüzelőanyag-mennyiséget a rendszernyomás és az injektor nyitási ideje határozza meg. A nyomás előállítás és a befecskendezés szétválasztása még nagyobb szabadságot ad a rendszernek az égési folyamat kialakításában: a befecskendezési nyomást a jellegmezőben tetszőlegesen lehet megválasztani. A maximális befecskendezési nyomás jelenleg 1600 bar, a jövőben1800 bar lesz.

A common rail rendszer az elő befecskendezés, illetve a többszörös befecskendezés alkalmazásának köszönhetően lehetővé teszi, hogy tovább lehessen csökkenteni az emissziós értékeket, valamint lényegesen mérsékelhető az égés zajszintje.

Common Rail rendszer

A Bosch Befecskendező Rendszer Története

Az első, a gépjárműipar számára sorozatgyártásba kerülő dízel befecskendező rendszer Robert Bosch nevéhez fűződik, 1927-ben. Ez a rendszer akkor még egy olajozószivattyúból átalakított, soros rendszerű adagolóból és porlasztócsúcsokból állt. Ettől az időponttól datáljuk az adagoló megszületését.

Az adagoló feladata a rendszerben az, hogy az üzemanyagot a tankból egyesével a hengerenként beépített befecskendező egységekhez, porlasztókhoz juttassa, amik a befecskendezéskor azt a motor égésterébe porlasztják. Ahhoz, hogy a porlasztás létrejöjjön, az adagolónak a megfelelő porlasztóhoz a megfelelő nyomáson a megfelelő üzemanyag mennyiséget kell eljuttatni a megfelelő időben.

Hogyan működik a forgó típusú üzemanyag-befecskendező szivattyú?

Adagoló Típusok

Két alapvető típust különböztethetünk meg, a soros és a forgóelosztó adagolót.

Bosch ablaktörlő lapát 550 teszt

Soros Adagolók

A soros adagolókra három fő, funkcionális részegység jellemző, a szivattyú, a regulátor és a tápszivattyú. A tápszivattyú általában a szivattyú oldalán keresendő egység, melynek feladata a gázolaj tankból a szivattyúig történő eljuttatása. A szivattyú a hengerenkénti nyomócsöveken keresztül juttatja el az üzemanyagot a porlasztókhoz. A regulátor pedig a szabályzásért felelős részegység.

Alapvető különbségek a szabályzási megoldások között vannak, ezek fejlődése jelentette az adagoló típus fejlődését is egyben. Sokáig mechanikus szabályzás létezett csak, és a felhasználási terület (közúti közlekedés, munkagépek, stabil alkalmazás) szerint alkalmazták az egyes szabályzó egységeket. A 90-es évek elejétől lehet találkozni elektronikus szabályzású soros adagolókkal, viszont már csak Bosch vagy Zexel kínálatában.

A nagynyomású rendszerek megjelenésével a soros adagolók gyártása a nagy gyártóknál teljesen leállt, viszont épp a speciális felhasználási területek miatt a dízel műhelyeknek a mai napig munkát adnak.

Forgóelosztó Adagolók

A forgóelosztó rendszerű adagolók kezdetben csak kisebb teljesítményű járművekbe kerültek. A soros adagolóknál jóval kisebb mérete széles körű felhasználhatóságot tesz lehetővé a személygépjárművek körében is. A teljesítményigény növekedése, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodása tette szükségessé előbb az elektronikus majd a programozott szabályzás bevezetését. A teljesítmény fokozásnak köszönhetően az alkalmazási területük a személyautóktól kezdve a mezőgazdasági és egyéb munkagépeken át a kamionokig terjed.

A nagynyomású rendszerek megjelenésével a forgóelosztó rendszerek fejlesztése is leállt, elvétve kisszériás gyártásuk még előfordul.

Hátsó ablaktörlő lapát csere útmutató

Előforduló Meghibásodások

Megbízhatóság vonatkozásában mind a soros, mind a forgóelosztó rendszerek hosszú életűnek tekinthetők. Manapság, a természetes elhasználódásból eredő kopások, valamint a nem megfelelő üzemanyag okozta meghibásodások a legjellemzőbbek. Ilyenkor a jármű teljesítménye észrevehetően lecsökken, a kibocsátott kipufogófüst megnő és indítási problémák jelentkezhetnek meleg motornál.

Nagynyomású Szivattyúk

A nagynyomású szivattyú, amelyet gyakran használnak a modern dízelmotorok közös nyomócsöves Common-Rail üzemanyag-rendszereiben, kritikus szerepet játszik az üzemanyag nagy nyomáson történő előállításában és továbbításában. A nagynyomású szivattyú fő feladata az, hogy az üzemanyagot a megfelelő nyomásra (általában 1000-2000 bar, de akár ennél magasabb is lehet) emelje, amely szükséges a közös nyomócsöves rendszerben történő pontos befecskendezéshez.

Amikor a nagynyomású szivattyú meghibásodik, különösen ha a belső alkatrészek (például dugattyúk, szelepek) kopnak vagy törnek, valóban termelhet fémrészecskéket. A nagynyomású szivattyúk megfelelő karbantartása és az üzemanyagrendszer tisztán tartása kulcsfontosságú a meghibásodások megelőzésében.

A nagynyomású szivattyúk több gyártótól származhatnak, amelyek közül néhány a legnagyobb és legismertebb neveket képviseli az autóiparban és a mezőgazdasági gépekben.

  • Bosch: A közös nyomócsöves (Common Rail) rendszerek egyik úttörője, és számos generációs nagynyomású szivattyút fejlesztett ki.
  • Delphi: Szintén jelentős szereplő a közös nyomócsöves rendszerek piacán.
  • Denso: A Toyota csoporthoz tartozik, szintén vezető szerepet játszik a dízelmotorok nagynyomású üzemanyag-rendszereinek fejlesztésében.
  • Continental: A Siemens VDO üzletágának átvétele után vált jelentős szereplővé a nagynyomású szivattyúk piacán.

A nagynyomású szivattyúk fejlődése

  • Magasabb nyomásértékek: Az újabb generációs nagynyomású szivattyúk egyre magasabb nyomásértékeket érnek el, amelyek lehetővé teszik a precízebb és tisztább égést.
  • Új anyagok és gyártási technológiák: Az új anyagok és fejlett gyártási technológiák használata növelte a szivattyúk tartósságát és megbízhatóságát.
  • Elektronikus integráció: A nagynyomású szivattyúk egyre inkább integrálják az elektronikát, amely lehetővé teszi a pontosabb szabályozást és a diagnosztikai képességeket.
  • Kibocsátáscsökkentés: Az új szivattyúk és injektorok fejlesztése során a kibocsátáscsökkentés is fontos szempont.
  • Rugalmasság és alkalmazkodóképesség: A modern nagynyomású szivattyúk folyamatosan fejlődnek, hogy megfeleljenek a növekvő hatékonysági, megbízhatósági és környezetvédelmi követelményeknek.

A CP4 Nagynyomású Szivattyú

A CP4 common rail nagynyomású szivattyú család két tagból áll:

  • CP4.1: Egy adagolóhengerű szivattyú (1 plunger), 4 hengerű személygépkocsi-dízelmotorokban való felhasználáshoz; gyártáskezdet (SOP): 2006. szeptember.
  • CP4.2: Két, V alakban elhelyezett adagolóhengerű szivattyú (2 plunger), 5 hengerű dízelmotoroktól felfelé a haszongépjármű-motorokig, 350 kW teljesítményig; SOP: 2007. február.
Jellemző CP4.1 CP4.2
Adagolóhengerek száma 1 2
Maximális nyomás 1800 bar (CP4) / 2000 bar (CP4h) 1800 bar (CP4) / 2000 bar (CP4h)
Elemdugattyú átmérő 6,5 mm 6,5 mm
Elem löket bütyökméretfüggő, max. 7,5 mm bütyökméretfüggő, max. 7,5 mm
Adagolóelem lökettérfogata (max.) 248 mm3 248 mm3
Tömeg ~2,8 kg ~3,6 kg

A CP4 szivattyú elvi működési vázlatát a ➍. kép mutatja. A gázolaj az előszállító szivattyútól (vagy szivattyúktól) a CP4 (bütykös tengely - 9) házába lép be (5). Kenési és hűtési funkciót lát el. A görgős emelőtőke (10) csészéjét hengerfuratában, palástja mentén szintén a gázolaj keni, egy (!) hengerfalfuraton (ablakon) éri el a gázolaj a csészepalástot. Ez az elvi vázlaton is megfigyelhető (11).

CP4 nagynyomású CR-szivattyú

A befecskendező vezeték

A befecskendező vezeték vagy nyomócső feladata a tüzelőanyag eljuttatása az adagoló szivattyútól a porlasztókig. A nyomócsőben az adagolóból elinduló nyomáshullám jelentős deformációt szenved, ami jelentős hatással lehet a befecskendezési törvényre. Az adagolóból távozó nyomás hullám a csőszakaszra jellemző hangsebességgel halad végig. A befecskendező vezeték kialakításánál számolni kell, hogy a porlasztótól visszafutó hullámok indulhatnak el.

A porlasztók

A porlasztók két alapvető része a porlasztótest a befecskendező fúvókával, és a porlasztó tű. A porlasztó tű a porlasztótest furatában könnyen elmozdítható, viszont, illesztése révén jól tömít. A tű vége kúposan végződik és a kissé eltérő kúpszögű porlasztótesttel vonalérintkezéssel záródik. Ezáltal jól tömíti az égésteret a tüzelőanyagtól. A porlasztó fúvókákból kilépő nagysebességű tüzelőanyag-sugár ütközik a nagynyomású levegő molekulákkal. Hatására cseppek szakadnak le róla, miközben a sugár szétterül, sebessége csökken.

Porlasztók

tags: #bosch #befecskendező #szivattyú #működése