A Biztosíték Letétbe Helyezésének Szabályai a Magyar Jogrendben: Különös Tekintettel a Büntetőeljárásra és a Polgári Peres Eljárás Általános Elveire
A polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi. A peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint zajlik. A Pp. meghatározza a per megindításnak és lefolytatásnak teljes menetét, a felek jogait és kötelezettségeit.
A polgári pert a felperes indítja az alperes ellen, a perben a felek azonos jogokkal rendelkeznek. A feleknek állításaikat bizonyítaniuk kell, a bíróság feladata tájékoztatni a feleket, hogy az egyes kérdésekben a bizonyítási kötelezettség melyik felet terheli. A feleket a polgári perben igazmondási kötelezettség és jóhiszemű pervitel kötelezettsége terheli. A peres felek kötelesek előmozdítani a per tisztességes lefolytatását és annak befejezését. A bíróság a pervezetésével hozzájárul ahhoz, hogy a felek jogaikat megfelelően és a törvényben meghatározott módon gyakorolják és kötelezettségeiket teljesíthessék.
A bíróság a felek jogvitáját ítélettel dönti el, amellyel szemben fellebbezésnek van helye. Ebben az esetben az ügy másodfokú bíróság elé kerül, amelynek döntése jogerős, az ellen fellebbezni már nem lehet. A bírósági döntésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie. A bíróság köteles megindokolni döntését, számot adva arról, hogy milyen tények illetve bizonyítékok alapján, milyen jog alkalmazásával hozta meg ítéletét.
A Polgári Peres Eljárás Költségei: Az Illeték Megfizetése
A polgári peres eljárás megindításának feltétele az illeték megfizetése. Ennek mértékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai (Itv.) szerint kell megállapítani.
Az Illeték Általános Mértéke
A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke a fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:
- a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
- a törvényszék előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
- az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
- a Kúria előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
- felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárásban 700 000 forint.
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke az illetékalap után - ha az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény másként nem rendelkezik:
Az elsőfokú peres eljárások illetékének mértéke
| Illetékalap | Illeték mértéke |
|---|---|
| 300.000 forintig | 18.000 forint |
| 300.001-3.000.000 forintig | 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a |
| 3.000.001-10.000.000 forintig | 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a |
| 10.000.001-30.000.000 forintig | 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a |
| 30.000.001-50.000.000 forintig | 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a |
| 50.000.001-100.000.000 forintig | 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a |
| 100.000.001-250.000.000 forintig | 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a |
| 250.000.001-500.000.000 forintig | 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a |
| 500.000.001 forint felett | 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a |
Különleges szabályok vonatkoznak a lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos követelésekre, ahol a peres eljárásban fizetendő illeték mértékére vonatkozó szabályok d)-g) pontjaiban megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni. Az egyszerűsített polgári perben az illeték a peres eljárásban fizetendő illeték mértékére vonatkozó szabályok alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 18 000 forint.
Tételes illetékek is léteznek, például a házassági bontóper illetéke 30 000 forint, a munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint. A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint.
Polgári peres eljárások: jogorvoslatok, költségek és végrehajtás
Biztosíték Letétbe Helyezése Büntetőeljárásban Külföldön Élő Terhelt Esetén
Annak ellenére, hogy e cikk a polgári peres eljárások biztosíték letétbe helyezésének szabályait tárgyalja, a rendelkezésre álló információk részletesen a büntetőeljárásban alkalmazott biztosíték intézményét mutatják be, különösen a külföldön élő terheltek vonatkozásában. Ez az esetkör a Be. (büntetőeljárásról szóló törvény) szabályai szerint alakul.
A Be. 586. §-a szerint abban az esetben, ha a terhelt külföldön él, kérelmére 8 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetében a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható, amennyiben a biztosítékot letétbe helyezte. Tehát a biztosíték letételéért cserébe a magyar hatóságok nem fognak ahhoz ragaszkodni, hogy a terhelt Magyarországon maradjon. Nincs helye biztosítéknak, ha a bűncselekmény halált okozott.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
A Biztosíték Összegének Meghatározása és Végrehajtása
Annak összegét az ügyész, illetve a bíróság határozza meg, lehetőség szerint a terhelttel szemben előre láthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, vagyonelkobzás, illetve bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. Abban az esetben, ha a biztosítékot letétbe helyezték, a terheltnek szóló iratokat a védője mint kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni, aki köteles a terheltet haladéktalanul értesíteni a részére kiadott, illetve kézbesített iratok tartalmáról. Ha a terhelt Magyarország területét elhagyta és a kézbesítési megbízottnak kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, nincs helye elővezetésnek, az eljárás felfüggesztésének, hirdetményi idézésnek és a tárgyalást a terhelt távollétében meg kell tartani. A tárgyaláson védő részvétele kötelező.
Amennyiben a bíróság a terheltet bűnösnek mondja ki, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével az államra száll. Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz vagy a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szálló biztosíték összegét ezek fedezetére kell fordítani. Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni.
Szakértői Bizonyítás a Polgári Peres Eljárásban
A polgári eljárás a jogalanyok vagyoni, illetőleg nem vagyoni jogaik érvényesítésére szolgál, amelyhez a bíróság a döntéssel, és az ahhoz szükséges eljárás biztosításával járul hozzá. A szabad bizonyítás elvéből eredően a konkrét bizonyítási eszközre általában nem kell kitérnie a tájékoztatásnak, kivéve néhány esetet, többek között a szakvélemény beszerzésének szükségességét. Ennek indoka, hogy a szakértői bizonyítás szükségességéről a bíróság dönt, minthogy arra akkor kerülhet sor, ha a bizonyítandó tény megállapítása különleges szakértelemet igényel, és azzal a bíróság nem rendelkezik.
A bíróság Pp. 3. § (3) bekezdésének utolsó mondatába foglalt előzetes tájékoztatási kötelezettsége a felekhez arra vonatkozik, hogy mely tények szorulnak bizonyításra, azaz melyek a bizonyítandó tények. Különleges szakértelem hiányában a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a szakértői bizonyítás szükségességére, a szakértői díj előlegezésére való felhívására vonatkozik. A címzett fél mindezen információk birtokában tud dönteni a szakértő kirendelése iránti indítványról. Amennyiben a szakértői bizonyítás elmaradása a tájékoztatás hiányára vezethető vissza, az olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, amely az elsőfokú eljárás megismétlését indokolja.
A bizonyítási indítványban a bizonyítandó tényeket, illetőleg bizonyítási eszközöket úgy kell megjelölni, hogy az abban foglaltak alapján a bíróság a bizonyítást elrendelhesse. Fontos szabály, hogy az indítvány a bíróságot nem köti, a már elrendelt bizonyítást is mellőzheti; az indítvány elutasításának, vagy az elrendelt bizonyítás utólagos mellőzésének kockázata azonban már a bíróságé. A bírói tájékoztatás ellenére elmaradt, vagy elkésett bizonyítási indítvány jogkövetkezményei, a bizonyítás esetleges sikertelensége a bizonyításra kötelezett felet terheli.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
tags: #biztosíték #letétbe #helyezése #polgári #peres #eljárásban