Banki Forrásbiztosítékok: Részletes Útmutató a Hitelezési Kockázatok Kezeléséhez
Egy hitel esetében a hitelfelvevő és a hitelnyújtó számára is léteznek kockázatok. Előfordulhat, hogy a hitelfelvevő életében olyan a jövedelmét érintő változás következik be, ami miatt nem tudja fizetni a törlesztőrészletet. Az ilyen jellegű helyzetek feloldása lehet a biztosítékok alkalmazása. A biztosítékok használata mellett a bankok alacsonyabb kockázatok mellett tudnak hitelezni, ezért cserébe pedig alacsonyabb kamatok mellett nyújtanak biztosított hiteleket.
A biztosíték lehet ingatlan, ingó vagyoni, illetve személyi biztosíték. Előbbi kettő esetén a hitel törlesztésének elmulasztása esetén a hitelt nyújtó a biztosítékul elfogadott eszközt értékesítheti, hogy ezáltal csökkentse veszteségét.
Minden vállalkozás számára fontos, hogy megfelelő forrást tudjon biztosítani működéséhez. A finanszírozási szükséglet esetén nem csupán mennyiségben kell rendelkezésre álljon a tőke, azt is meg kell fontolni, hogy milyen kockázattal és mekkora költséggel jár rövid és hosszú távon annak bevonása. A pénzügyi döntéseknek következményei vannak, befolyásolják a vállalkozás viszonyát minden érintetthez, az árképzést, az alkupozíciókat és a versenyhelyzetet, emellett támogatnia kell a vállalkozás stratégiai céljainak megvalósíthatóságát. Ráadásul sokszor adódhat olyan kritikus helyzet, amikor a rövidtávú pénzügyi igények és a hosszútávú célok nehezen egyeztethetők. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a működéshez, finanszírozáshoz és befektetéshez kapcsolódó információk, adatok értelmezése helytálló legyen. A döntéshozóknak át kell látni a pénzügyi adatokban rejlő logikát, kockázatokat és lehetőségeket. Ezekre alapozva pedig ki kell választania adott élethelyzetben és vállalati életciklusban a legjobb finanszírozási mixet.
A hitelintézeti törvény kimondja, hogy „a hitelintézet köteles - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni”.
A Banki Biztosítékok Főbb Kategóriái
A bankok az általuk kért biztosítékokat - jogi jellegük alapvető eltérése alapján - általában két nagy csoportba sorolják: a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítéki formákat.
Képzések a gépészet és járműgyártás területén
A Szerződést Biztosító Mellékkötelezettségek
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nevesíti és szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, melyek a hitelügyletek alapvető pillérei.
Óvadék
Az óvadéki jog alapítható pénzre, takarékbetétkönyvre, értékpapírra és más dologra is. Az óvadék alapítására írásbeli megállapodással van lehetőség, amellyel kapcsolatban nincsenek speciális tartalmi követelmények. Abban az esetben, ha az óvadékot értékpapírra alapítják, rendelkezni kell arról, hogy az értékpapír mekkora összeget képvisel, tehát hogy azt a felek milyen összegű óvadéknak fogadják el.
A banki gyakorlatban első helyen áll a pénzre alapított óvadéki jog, mivel ez számukra a legegyszerűbb és a legkönnyebben kezelhető biztosítékfajta az óvadék körében. Alapításakor a kötelezett meghatározott pénzösszeget helyez el a banknál nyitott óvadéki betétszámlán. Az ilyen módon alapított óvadéki jog csak abban az esetben minősül óvadéknak, ha a takarékbetétkönyvet kifejezetten ügyleti biztosíték céljából állították ki. A vállalkozástól óvadékul elfogadott értékpapírokat a bank vagy értékpapírszámlán, vagy egyszerű letétként helyezi el, az óvadékban meghatározott feltételek szerint. Ennek alapján gondoskodik a bank az értékpapír kezeléséről és a hozam beszedéséről.
Az óvadék bármilyen vállalkozói kötelezettség teljesítésének a biztosítására szolgálhat, ezért a bankok hitelügyletek, bankkártyaszerződések, bankgarancia-vállalások, projektfinanszírozás stb. során gyakran alkalmazzák. Fontos megjegyezni, hogy semmis a bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal való biztosítása. A gyakorlatban jelentősége lehet annak, hogy bírósági úton nem érvényesíthetők az elévült követelések és természetesen az ezeket biztosító mellékkötelezettségek sem. Az óvadék jellegéből és a fentiekben összefoglalt szabályokból következően a bank közvetlenül érvényesíti az óvadékkal kapcsolatos jogait, ehhez tehát nincs szüksége bírói út igénybevételére. A vállalkozó adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén egyszerűen „tulajdonába veszi” az óvadék tárgyát, azaz feloldja a zárolást, eladja az értékpapírt stb.
Kezesség
A kezesség személyi biztosíték, szerződést biztosító mellékötelezettség, amelynek eredményeként a hitelező a követelését nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti. A kezesség alapvető gazdasági funkciója, hogy biztosítékot nyújt a hitelező számára arra az esetre, ha az adós nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni, így különösen, ha fizetésképtelenné válik. A kezesség következtében, mindaddig, amíg a kezes fizetőképes, a hitelezőt nem érinti az adós esetleges fizetésképtelensége, ezt a kockázatot átveszi a kezes. Kezességvállalás üzletszerű tevékenységként kizárólag pénzügyi intézmény által folytatható, alkalmilag azonban bármely magánszemély vagy vállalkozás vállalhat kezességet.
Eladó Suzuki autók banki zálogból
A kezességnek két formája van: az egyszerű, valamint a készfizető kezesség. A bank a kezessel szemben kétféle módon érvényesítheti a követelést, attól függően, hogy a kezes egyszerű kezességet vagy készfizető kezességet vállalt.
| Kezesség Típusa | Jogosult követelése | Kezes kötelezettsége |
|---|---|---|
| Egyszerű kezesség | Először a főkötelezettől, majd a kezestől kérhet. | Csak akkor fizet, ha a főkötelezett nem teljesít. |
| Készfizető kezesség | Közvetlenül a kezestől is kérheti, nem kell várni. | A bank felszólítására köteles helytállni - azaz rendszerint fizetni, nem várja meg a főadóst. |
Több kezes esetén, azaz ha a kezesek egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállaltak kezességet, rögzíteni kell a felelősségükkel kapcsolatos szabályokat. Erre alapvetően kétféle megoldást lehet alkalmazni: vagy mindegyik kezes csak meghatározott arányban felel, vagy a kezesekkel szemben úgynevezett egyetemleges felelősség érvényesül. Nem érvényesíthető bírósági úton a kezessel szembeni követelés, ha a kezességet olyan követelés biztosítására vállalta, amely bírósági úton nem érvényesíthető. Mentesül a kezes a kötelezettség teljesítése alól, ha a bank lemond a főkövetelését biztosító bármely olyan jogról, amelynek alapján a kezes kielégítést kereshetett volna, hiszen a bank kielégítése után a főkövetelés és az azt biztosító egyéb jogok a kezesre szállnak.
Bankgarancia
A bankgarancia olyan biztosítéki forma, amely a szerződést biztosító mellékötelezettségként a kötelezett teljesítési képességét növeli. Attól függően, hogy a bankgaranciát minek a biztosítékául kérik, annak több fajtáját különböztethetjük meg, például az előleg-visszafizetést biztosító garancia, melyet az eladó bankja bocsát ki a vevő számára, és igénybe vehető, ha az eladó nem teljesíti a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ezen kívül létezik vételárfizetést biztosító garancia is, melyet a vevő bankja bocsát ki az eladó számára.
Bankgaranciát alapvetően két esetben kérnek a vállalkozóktól. Kérheti valamely bank a saját követelésének biztosítására - természetesen ilyen bankgaranciát csak más bank bocsáthat ki. Gyakori azonban, hogy a vállalkozás a számlavezető bankjától önálló ügyletként kéri bankgarancia kibocsátását. Ebben az esetben általában megbízási szerződést köt a vállalkozás és a bankgaranciát kibocsátó bank. A szerződésben pontosan meghatározzák a bankgarancia kibocsátásának feltételeit - tehát mikor, milyen célból, kinek a javára, milyen összeghatárral, milyen határidőre szóljon a banki fizetési ígéret.
Zálogjog
A hitelezés területén tipikus és nagyon gyakran kikötött biztosíték a banki zálogjog. A zálogjog a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettség (az önálló zálogjog kivételével). Jelentősége, hogy olyan vagyonban megtestesülő fedezetet biztosít a hitelezőnek, amelyből az a kötelezett nem teljesítése esetén kielégítést kereshet.
Hogyan tanít a repülés mestere? Olvasd el cikkünket Bánki Róbertről
Zálogjog kikötésére többféle lehetőség van. Jelzálogjog alapítható ingatlanokon és ingóságokon is. Ingatlan biztosítéknak számítanak a lakások, házak vagy éppen a földek. Tipikusan ilyen biztosítékkal rendelkeznek a lakás-, illetve a szabad felhasználású jelzáloghitelek. Ingó vagyontárgyi biztosítékkal kisebb összegű hitelek esetén találkozhatunk. Ezen esetben biztosíték lehet egy autó, hajó esetleg értékesebb festmény. Elzálogosítható dolog csak egészben lehet zálogtárgy, részben vagy részlegesen nem. Hasznot hajtó zálogtárgy (például bérbe adott helyiség, termőföld stb.) esetén a zálogjog csak akkor terjed ki a hasznokra (bérleti díj, termelés), ha ezt a szerződésben a felek kikötötték.
A zálogjog több formában létezhet:
- Jelzálogjog: A jogosult nem veszi birtokba a zálogtárgyat, de a zálogjog fennállásának tényét nyilvántartásban rögzítik. A banki gyakorlatban legtöbbször igénybe vett ilyen nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás.
- Önálló zálogjog: Speciális fajtájú zálogjog, amely nem mellékkötelezettség.
- Keretbiztosítéki (kézi- vagy jel-) zálogjog: amelyet tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására kötnek ki.
Zálogszerződést elvben bárkivel lehet kötni, de jogszabály meghatározhatja, hogy milyen személyi körben, milyen típusú zálogszerződés köthető. A zálogjog létrejöhet jogszabályon alapulva (például törvény rendelkezése alapján illeti meg a zálogjog a fuvarozót, a bérbeadót, az őt megillető díj megfizetésének biztosítására) vagy szerződésen alapulva, a felek megállapodása szerint. A felek a zálogjogot írásban, szerződéssel alapítják. A jelzálogjog érvényességének további feltétele, hogy azt a zálogtárgy típusától függő, megfelelő nyilvántartásba bejegyezzék. A zálogjog érvényesítése körében a kielégítés sorrendjét illetően külön szabályok érvényesülnek. Az érvényesítés egyébként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Gyakori azonban, hogy a szerződő felek a hosszadalmas eljárás mellőzése céljából megállapodnak a zálogtárgyból kielégítés módjában.
Egyéb Biztosítéki Formák és Kapcsolódó Eszközök
A hagyományos mellékkötelezettségeken túlmenően számos egyéb jogi eszköz és forma is felhasználható a banki finanszírozás biztosítására.
Engedményezés
Az engedményezési szerződésben az engedményező (vállalkozó) nem a bankkal, hanem bármely más harmadik személlyel, szervezettel szemben fennálló követelését ruházza át (engedményezi) a bankra. A megállapodás aláírását követően az engedményezőnek írásban értesítenie kell a kötelezettet, akivel szemben az általa átruházott követelés fennáll. Az engedményezési szerződés aláírása előtt a bankok természetesen részletesen megvizsgálják és értékelik az átruházásra felajánlott követelést.
Engedményezhető a vagyonjogi követelés (vételár, bérleti díj, szerzői jogdíj stb.), kivéve azokat, amelyeknek az átruházását a szolgáltatás jellege, jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja. Az engedményező kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért, ha az engedményezésért ellenértéket kapott. Ez a felelősség kizárható, de a bankok a kizárást általában nem fogadják el. Az engedményezőt csak az egyszerű és nem a készfizető kezes kötelezettségei terhelik.
Opció
Az opcióra vonatkozó megállapodást mindig írásba kell foglalni.
Váltó és Hitelfedezeti Váltó
A váltó alapvetően nem biztosíték, hanem fizetési eszköz. A kezességvállalás kétféle módon történik. Vagy magára a váltóra vezetik rá olyan módon, hogy a „per aval” kifejezés után a kezességet vállaló cégszerűen aláírja, vagy pedig külön okmányba foglalják a váltógarancia vagy váltókezesség szövegét, amely általában megegyezik a kezességvállalás általános szövegével. Előfordulhat, hogy a bank biztosítékként elfogad hitelfedezeti váltót, amelyet az adósa bocsát ki. Ez azt is jelenti, hogy a hitelfedezeti váltó nem javítja sem az adós teljesítési készségét, sem pedig teljesítési képességét, így nem is valódi biztosíték.
Komfortlevél
Komfortlevelet a bankok kizárólag nem magánszemély adóstól fogadnak el. A komfortlevélben az adós cég tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az adós megfelelően teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Azonnali Beszedési Megbízás (Inkasszó)
Az azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó, prompt inkasszó) nem minősül biztosítéknak, hanem fizetési mód.
Fedezetigazolás
A fedezetigazolás olyan igazolás, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az ügylethez szükséges fedezet rendelkezésre áll. A fedezetigazolást az adós számlavezető bankja állítja ki, s a címzett (egy másik bank vagy szervezet) számára szolgálhat biztosítékul. A fedezetigazolásban megjelölt összeget az azt kiállító bank elkülönítetten kezeli.
Tartozáselismerés
A tartozáselismerés az adós nyilatkozata. A szerződés közokiratba foglalását a bankok általában igénylik.
Visszatartási és Beszámítási Jog
A visszatartási jog azt jelenti, hogy ha jogszabály vagy szerződés alapján a szerződő felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles addig teljesíteni, amíg a másik fél fel nem ajánlja a teljesítést. A beszámítási jog alapján az egyik fél jogosult a saját tartozásába beszámítani a másik fél vele szemben fennálló, lejárt és egynemű tartozását.
Jogvesztés Kikötése
A banki gyakorlatban is alkalmazott szerződéses rendelkezés a jogvesztés kikötése.
Biztosítás Mint Kockázatkezelési Eszköz
A fedezet nélküli hitelek esetében hitelfelvevő oldaláról egy másik lehetőség a fizetésképtelenség elkerülésére a biztosítás. A biztosítások elvi alapja azon a racionális megközelítésen nyugszik, hogy bizonytalan jövőbeli események adott esetben jelentősen módosíthatják, esetleg el is lehetetleníthetik a jövedelemszerzési lehetőséget.
A hitelfedezeti biztosítások tipikus esetei a munkanélküliségi és keresőképtelenségi fedezetek:
- Munkanélküliség: regisztrált munkanélküliség fennállása esetén a biztosító a munkanélküliség egy előre meghatározott ideje alatt fizeti az adós havi törlesztőrészleteit a bank felé.
- Keresőképtelenség: keresőképtelennek minősített állapot fennállása esetén egy előre meghatározott ideig fizeti a biztosító a biztosított hitelét a bank felé.
Fontos tudni azonban, hogy a hitelfedezeti biztosítás önálló költségként jelentkezik. A biztosítás díja általában függ az esemény bekövetkezésének valószínűségétől, illetve a visszafizetendő hitel összegétől. Ha nem kerül törlesztésre a felvett hitel, de az ügyfél rendelkezik az adott hitelfelvételre vonatkozó biztosítással, akkor annak kereteinek megfelelően folytatódik a törlesztés. Biztosítás hiányában az adott biztosítékot terheli a fizetési kötelezettség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy személyi biztosíték esetén az adóstárs, illetve a kezes köteles fizetni.
NAV Ajánlás a Pénzügyi Biztosíték Nyújtásához
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövedéki rendelkezések értelmezésének és betartásának megkönnyítésére tájékoztatót készített a jövedéki biztosítékként nyújtott pénzügyi biztosíték főbb szabályairól és adattartalmáról. Emellett elkészült egy a bankgarancia, a fedezetigazolás vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény tartalmi elemeit érintő ajánlás, ami a biztosítéknyújtással kapcsolatos ügyintézésben segít az ügyfeleknek és a hitelintézeteknek.
tags: #banki #forras #biztositek #információ