A vezérlés felosztása a parancsjel (rendelkező jel) eredete alapján

Az ipari és technológiai folyamatok irányítása során a vezérlés kulcsfontosságú szerepet játszik. A vezérlési rendszerek működésük és a parancsjelek, más néven rendelkező jelek eredete alapján számos kategóriába sorolhatók. Ez a cikk részletesen bemutatja a vezérlés alapvető felosztását és főbb típusait.

A vezérlés alapjai és működése

A vezérlés nyitott hatásláncú irányítás, ami azt jelenti, hogy a kimenet nem hat vissza a bemenetre, nincsen visszacsatolás. Az irányító berendezést vezérlőberendezésnek nevezzük, míg az irányított berendezést vezérelt berendezésnek vagy vezérelt szakasznak hívjuk. A vezérlőt és a vezérelt berendezést - a teljes rendszert - vezérlési vonalnak nevezzük.

A vezérelt berendezés az irányított műszaki folyamat, a vezérlőberendezés pedig az irányítási feladatot végző része a vezérlési vonalnak. A vezérlés hatásirányába haladva az első jel a vezetőjel, ez váltja ki a vezérlési vonal változását, közvetlenül a parancsadó szerv bemenő jele. Ennek kimenőjele a rendelkező jel, amelyik az erősítő szerven keresztül létrehozza a beavatkozó jelet. Ez a jel működteti a beavatkozó szervet. A beavatkozó kimenőjele a módosított jellemző, és a módosított jellemző megváltozásának következménye lesz a vezérelt jellemző értékének változása.

A vezérlőkészülék feladata a bemenetére érkező jelek feldolgozása, erősítése után a rendelkező jel létrehozása. Fontos megjegyezni, hogy a bemeneti jelek, a jelfeldolgozás és a rendelkező jelek nem mindig homogének. Például, lehet a bemeneten áramjel, a feldolgozás feszültségekkel történik, a rendelkező jel pedig pneumatikus jel formájában jelenik meg. A beérkezett jeleket az erősítő-jelformáló szerv dolgozza fel.

A vezérlés alapvető felosztása a rendelkező jel eredete szerint

A vezérlések rendelkezőjel szerint történő csoportosítása az alapja a legtöbb vezérlési rendszer megkülönböztetésének, hiszen a rendelkező jel indítja a vezérlési vonalat. A rendelkező jel létrejötte szerint a vezérlés lehet kézi vagy önműködő.

Hatékony padlófűtés beállítás - Danfoss

Kézi vezérlés

Kézi vezérlésről akkor beszélünk, ha a kezelőszemélyzet akaratából jön létre a rendelkező jel. Fontos megkülönböztetni, hogy ide nem tartozik a vezérlőberendezés bekapcsolása vagy elindítása. Ha a kezelőszemélyzet kézi üzemmódra vált és közvetlenül működteti a beavatkozó szervet, az szintén kézi vezérlésnek minősül. Az irányító rendszert kezelő, felügyelő személyzet jeleket adhat a vezérlőberendezés felé. Ezek lehetnek kontaktus jellegűek, mint például kapcsolók, nyomógombok, billentyűzetek vagy érintésre érzékeny képernyők.

Például a közvilágítás szervízelésénél a nappali világosság ellenére kézi üzemmódban bekapcsolják a világítást működtető mágneskapcsolókat, ez egy tipikus kézi vezérlési beavatkozás.

Önműködő (automatikus) vezérlés

Önműködő, vagy más néven automatikus a vezérlés, ha az indítójelet valamilyen kapcsoló elem (pl. kapcsoló óra) szolgáltatja, vagy külső, a kezelőszemélyzettől független jelektől függően jön létre. Az üzemmódválasztó automatikus állásában már az érzékelő hozza létre az üzemszerű rendelkező jelet, így a berendezés önműködően, automatikusan működik. Önműködő vezérlések esetén ez a berendezés váltja ki az ember munkáját.

A jelek egy másik csoportját, a kezelőszemélyzettől függetlenül, az érzékelők hozzák létre. Az érzékelők a mérőhelyen vannak felszerelve, beépítve, és a mért fizikai mennyiséget rendszerint egy másik, jól továbbítható jelhordozóvá alakítják. Példa erre a hőelem, amely az érzékelt hőmérséklettel arányos feszültséget hoz létre.

Néhány dolog, amit soha ne tegyen egy automata sebességváltóval | AUTODOC tippek

Az önműködő vezérlések további csoportosítása

Az önműködő vezérléseken belül további csoportosításokat alkalmazunk, attól függően, hogy a rendelkező jel külső jeltől függően, előre elhatározott terv vagy feltétel szerint jön-e létre. A vezérlési csoportok a működés szerint a következők:

Megbízható INA vezérlés autóba

Követő vezérlés

Követő vezérlésről akkor beszélünk, ha a vezérlőjelet (rendelkező jelet) érzékelő hozza létre, tehát a rendelkező jel egy külső, a rendszertől független jeltől függően jön létre. Példák ilyen rendszerekre a közvilágítás vezérlése (fényérzékelő alapján), a riasztó berendezések, az önműködő ajtók, vagy a tűzjelző berendezések.

Menetrendi (program) vezérlések

A menetrendi (program) vezérlések csoportjába tartoznak azok a vezérlések, amelyek működését előre elhatározott tervhez, feltételekhez kötjük. Ezeken belül több alcsoportot is megkülönböztetünk:

Időtervvezérlések

Az időtervvezérléseknél a rendelkező jel értéke pusztán az időtől függ. Klasszikus példa erre az iskolai csengő vezérlése, amely meghatározott időpontokban szólal meg, vagy a közlekedési lámpák vezérlése, amelyek előre beállított ciklusok szerint váltanak színt.

Sorrendi vezérlések

A sorrendi vezérléseknél a vezérelt és vezérlőberendezés csak egy meghatározott sorrendbe veheti fel állapotait. Ez azt jelenti, hogy egy adott lépés csak az előző lépés sikeres befejezése után valósulhat meg. Ilyen vezérlésre példa egy présgép vezérlése, ahol a nyomás kifejtése csak az alapanyag behelyezése után történhet meg, vagy egy csomagológép vezérlése, ahol a termékek adagolása, csomagolása és lezárása szigorú sorrendben zajlik. A feltételvezérlés mindig sorrendi vezérlés, de a vezérlőberendezés minden bemeneti kombinációhoz rendel (értelmes) beavatkozást, mint például egy lift vezérlése, amely a hívások sorrendjét és az aktuális emeleti pozíciót is figyelembe veszi.

Lefutó vezérlések

Ha több vezérelt berendezésünk van, és ezek elindítása vagy leállítása a többi berendezés állapotától függ, akkor lefutó vezérlésről beszélünk. Ezek a vezérlések a leggyakoribbak a gyártásban és a technológiai folyamatokban, mivel lehetővé teszik a komplex gépsorok összehangolt működését.

Saeco Vienna hibaelhárítás

Összefoglaló táblázat a vezérlés típusairól

Vezérlés típusa	Rendelkező jel eredete	Példák
Kézi vezérlés	Kezelőszemélyzet akarata, közvetlen beavatkozás	Közvilágítás kézi bekapcsolása
Önműködő (automatikus) vezérlés	Külső jel (érzékelő), előre elhatározott terv vagy feltétel
Követő vezérlés	Érzékelő hozza létre (külső jeltől függően)	Riasztórendszer, önműködő ajtó, tűzjelző
Menetrendi (program) vezérlések	Előre meghatározott terv vagy feltétel alapján
Időtervvezérlés	Pusztán az időtől függ	Iskolai csengő, közlekedési lámpák
Sorrendi vezérlés	Meghatározott állapotfelvételi sorrend	Présgép, csomagológép
Feltételvezérlés	Sorrendi vezérlés, minden bemeneti kombinációhoz rendel beavatkozást	Lift vezérlése
Lefutó vezérlés	Többi berendezés állapotától függ	Gyártási, technológiai folyamatok komplex vezérlése