A Járművek és a Közlekedést Kiszolgáló Létesítmények Rendszere
A közlekedés egy több elemből álló komplex rendszer, mely gazdasági és szolgáltató tevékenységet végez. A legáltalánosabb meghatározás szerint, személyek és dolgok tömeges, szervezett és rendszeres helyváltoztatása, amely humán erőforrás és technikai eszközök igénybevételével valósul meg. A személyeknek helyváltoztatása a személyközlekedés. A "dolgok" (anyagi javak, áruk) helyváltoztatását leginkább "teherközlekedésnek", teherforgalomnak nevezzük. Gyakran tévesen, szinonimaként használják a közlekedés fogalma helyett a szállítást, szállítmányozást. A szállítás a közlekedés része. A személyek és tárgyak passzív részesei ennek a folyamatnak.
A Közlekedési Rendszer és Elemei
A közlekedési rendszerek a közlekedési hálózatból, az azokat kiszolgáló létesítményekből, valamint a közlekedésben résztvevők eljutását segítő eszközökből állnak. A közlekedési rendszer középpontjában az ember van, mint a folyamat működtetője, szervezője. Ebben a folyamatban a részvétele lehet közvetett, vagy közvetlen. A közvetlen tevékenység a forgalomhoz kapcsolódik (a járművek működtetése, üzemeltetése a forgalom irányítása). A közvetett részvétel a forgalmat végző szervezeteken belül történhet (vezetés, fejlesztés, szervezés).
A közlekedés passzív elemei a közlekedési tevékenység tárgyai (utasok, információk, tárgyak), s ezeknek a célhoz juttatása a közlekedési tevékenység lényege. A közlekedési rendszer legbonyolultabb részét a technikai elemek alkotják. Ide soroljuk a járműveket (személyszállító járművek, áruszállító járművek, vontató járművek), a közlekedési pályákat, és a tárgyi eszközöket (épületek, javító- és karbantartó, energiaellátó létesítmények). A közlekedési rendszereket az utak természete alapján a közlekedéstudomány ágazatokra bontja.
A közlekedés jellemző eszközei a járművek, amelyek a személyek és a tárgyak továbbítását végzik. Az egyes közlekedési módoknál a járművek igen különbözőek lehetnek. Megkülönböztethetünk egyrészt vontató (mozdony, vontató-hajó) és vontatott (teherkocsi, uszály) járműveket. A járművek másik része önjáró (tehergépkocsi, autóbusz, repülőgép). A járművek osztályozhatók még az alkalmazási területek, illetve a műszaki paraméterek alapján is. A közlekedés résztvevői szerint megkülönböztetünk áruszállítást vagy személyközlekedést.
A közlekedés másik fontos elemei a közlekedési pályák (a térnek azt a részét értjük, amelyen a helyváltozatás, a tevékenység lebonyolódik). A kiépített pályákat nevezzük útnak, (közút, vasút, vízi út). A pálya kiépítése, vonalvezetése határozza meg, hogy a közlekedés hogyan köti össze az egyes pontokat. A pályákon megtett tényleges távolság nem esik egybe a légvonalban mért távolsággal. Azonban nem minden pálya feltétlenül épített (légi közlekedés, hírközlés).
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A járműveknek a pályán való mozgási szabadsága szerint a közlekedést nevezhetjük:
- kényszerpályás: a pálya hossztengelyével megegyező irányú mozgás lehetséges
- kötöttpályás: mód van a pálya hossztengelyétől való kisebb-nagyobb elmozdulásra
- kötetlen pályás helyváltoztatásnak.
A pályák is tükrözik az adott közlekedési mód sajátos vonásait, s igazodniuk kell a forgalom igényeihez.
Közlekedési Típusok és Szállítási Módok
A közlekedés ágazatait csoportosíthatjuk a közlekedés színtere alapján. A szállítási ágazaton belül megkülönböztetünk: szárazföldi (vasúti, közúti), vízi, légi közlekedést és csővezetékes szállítást. Térszerkezet szerint lehet helyi (városi), elővárosi, helyközi, távolsági. A forgalom jellege szerint lehet belföldi és nemzetközi (tranzit szállítások). A nemzetközi szállításnál megkülönböztetünk interkontinentális és kontinentális közlekedést. A kontinensen belüli közlekedés speciális esete a transzkontinentális közlekedés, amely alatt akontinenst átszelő közlekedést értjük. A belföldi közlekedésen belül elkülöníthetjük a helyi, helyközi és távolsági közlekedést. A helyi (városi) közlekedés tovább osztható városi, elővárosi és városkörnyéki közlekedésre.
A forgalom rendszeressége szerint lehet menetrendszerinti vagy esetenkénti (különjárat, charter). A személyközlekedésben elkülöníthetünk egyéni és közösségi közlekedést is. A közösségi közlekedés (tömegközlekedés) alatt általában a városi személyszállítást értjük, amelyet vállalatok végeznek speciális járművekkel. Ezekért, a menetrend szerint közlekedő járművek használatért (gyorsvasút, villamos, trolibusz, autóbusz) díjat kell fizetni.
Az áruszállítás esetében a tömegáru (ömlesztett áru) alatt a nagy tömegben szállítható, anyagokat értjük, (mennyiségét súly- vagy térfogategységben fejezzük ki). A rakományok másik csoportja a darabáruk, amelyeket egyedileg vagy csoportosan csomagoltak.
A Csővezetékes Szállítás
Csővezetékes szállítás alatt legtöbb esetben folyadékok vagy gázok szállítását értjük csővezetéken keresztül. Vannak olyan pneumatikus vezetékek, melyekben sűrített levegő segítségével szállítanak szilárd tartályokat is. Bármilyen vegyileg stabil anyagot lehet szállítani a csővezetékekben. Többféle vezetéket használunk (szennyvíz-, iszap-, vízvezeték), de a legfontosabbak, azok melyeken kőolajat és földgázt szállítanak.
A csővezetékes szállítás jelenleg az egyetlen olyan gazdaságos módszer, mellyel nagy mennyiségben lehet olajat és földgázt szállítani a szárazföldön. Az olajvezetékek általában 120-140 cm közötti átmérőjű acél vagy műanyag csövekből állnak. Lehetőség szerint a föld fölé telepítik őket, de városi, vagy környezeti szempontból érzékeny területeken általában a föld alá 1 méteres mélységbe fektetik. Az olajat a vezeték mentén felállított szivattyúállomások tartják mozgásban. A távvezetékek kezdő- és végpontján találhatók az indító- és fogadóállomások. Itt történik a termékek tisztítása, szétválogatása, szállításra alkalmassá tétele (hígítás, melegítés).
Műszaki szempontból a kőolaj- és a földgáz-vezetékek némileg különböznek egymástól. A földgáz-vezetékek általában nagyobb átmérőjűek, azokban magasabb nyomást (20-50 bar) kell tartani. A távvezetékek műszaki megoldásai is folyton fejlődnek. Az ágazatot a viszonylag magas beruházási és az alacsony üzemeltetési költség jellemzi.
Magyarországon a csővezetékek hossza megközelíti a 7300 km-t. Ebből mintegy 5200 kilométernyi a földgázvezetékek hosszúsága. Hazánk földrajzi helyzetéből adódóan elképzelhető, új tranzitvezetékek létesítése is. Fontos kiemelni, a csővezetékes szállítás környezetbarát jellegét, biztonságosságát és alacsony munkaerő-igényét.
Akadálymentesítés a Budapesti Közösségi Közlekedésben
A BKK jármű beszerzéseinél az akadálymentesség mára már kötelező alapelvvé vált, annak ellenére, hogy ez a legköltségesebb része magának az akadálymentesített közösségi közlekedésnek. Ennek ellenére mára a Budapesti autóbuszok 94 százaléka alacsonypadlós jármű. Tervek szerint jövőre az összes fővárosi busz és trolibusz akadálymentes lesz, azonban a villamosokra ez még nem jellemző. Magaspadlós autóbuszok jelenleg csak csúcsidőben közlekednek, és elmondható, hogy egy vonalon körülbelül minden ötödik autóbusz magaspadlós. Akadálymentes utazás megtervezésénél a BudapestGO-ban (BKK applikáció) lehet látni, hogy mikor érkezik alacsonypadlós jármű, ezt egy kerekesszék ikon jelzi a képernyőn.
Jelenleg a trolibuszok esetében az akadálymentesített járművek aránya 70 százalék, de a 2023 tavaszán érkező, új beszerzésű alacsonypadlós fel- és leszállást segítő rámpával szerelt járművekkel el fogják érni a közel 100 százalékos arányt. A régebbi trolibuszok nem tudnak felsővezeték hálózat nélkül közlekedni, ellenben a modern járművek már alkalmasak akár 4 kilométernyi önjáró közlekedésre, például a belvárosban, ahol nincs kiépített felsővezeték hálózat.
A villamosok esetében kedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis a jelenlegi jármű állomány kevesebb mint harmada alacsonypadlós vagy csak részben akadálymentesített. Bodor Ádám a BKK Mobilitásfejlesztés igazgatója szerint - „Egy jármű akadálymentesítése akkor hasznosul teljesen, ha akadálymentesen oda is lehet jutni hozzá”. A közterületek akadálymentesítésének figyelembevétele nélkül nehéz lenne teljeskörűen látni a problémát. Állomások, peronok megközelíthetősége szempontjából, már az is nagy segítséget jelent, ha pár centi a különbség a peron és a villamos között, így az utasok könnyebben tudnak fel- és leszállni. Jelenleg bár vannak alacsonypadlós villamosok, ezek egy része még nem közelíthető meg akadálymentesen. Akkor teljesen akadálymentes a villamosjárat, ha egy mozgássérült önerőből eljut a megállóba, és fel tud gurulni a villamosra, mert a peron szintje megegyezik a járműével. Ahhoz, hogy a villamost egy mozgásában korlátozott személy is biztonságosan tudja használni, kellően széles megállót szükséges kiépíteni. A nagykörúton alacsonypadlós villamosok járnak, ennek ellenére a Boráros téren maga a peron nem hagyható el akadálymentesen, mivel nem épültek még meg az ehhez szükséges liftek, rámpák (rámpák alatt egy sínt értünk, amit rátesznek a lépcsőre, ezzel könnyítve az akadálymentes fel-le jutást). Ősszel az 50-es villamos vonalán is megjelenhetnek új, alacsonypadlós villamosok, ennek megfelelően az érintett peronokat már részben akadálymentesítették. Az alacsonypadlós, új villamosok forgalomba állítása előtt a szakemberek megvizsgálják mennyire forgalmas az adott vonal, továbbá a villamos útvonala mennyire közelíthető meg párhuzamos járatokkal, ahol már biztosítottak az alacsonypadlós utazás feltételei. Tehát minél forgalmasabb egy villamosvonal és minél kevesebb a párhuzamos alacsonypadlós járat, annál hamarabb várható a korszerűsítés.
Kerekesszékkel közlekedve a legnehezebb feladat eljutni egy metróállomás peronjára. A legnagyobb hiányosságok az akadálymentesítés szempontjából a metró aluljárók esetében találhatóak. Egy mélyépítésű metróállomás utólagos akadálymentesítése rendkívül költséges, ugyanis az ezen elvárásoknak eleget tevő átalakítás gyakorlatilag az állomás egészét, illetve teljes szerkezetét érintené. Jelenleg a 2-es metró esetében három megállónál, így a Puskás Ferenc Stadionnál, a Pillangó utcánál, és az Örs vezér terén lehet akadálymentesen megközelíteni a metrószerelvényt. A belváros forgalmas megállóinál, például a Deák Ferenc téren, az Astorián, a Blaha Lujza téren erre nincs lehetőség. Egy metrófelújítás 20, vagy akár 30 évre szól, tehát az akadálymentesítése a következő felújítások esetén kerülhet csak napirendre, illetve ha ezen időszak közben hozzá kell nyúlni egy megállóhoz, akkor elsődleges szempont lesz az akadálymentesítés.
A BKK szakemberei szerint a budapesti akadálymentesített közösségi közlekedés 2023-2025-re sokkal jobb lehet, ugyanis esélyegyenlőségi programjukban az alacsonypadlós járművek beszerzésén és az akadálymentes peronokon túl szerveznek külön képzéseket azoknak a munkatársaiknak, akik közvetlenül utasokkal érintkeznek.
A Vasúti Járművek és Kiszolgáló Létesítmények Fogalmai
A közlekedés egy speciális ágát képviseli a vasúti közlekedés, melynek elemeire vonatkozóan számos pontos jogi meghatározás létezik.
Vasúti járművek
Vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. Az uniós vasúti rendszerben a vasúti jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll.
Vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek.
Vasúti pályák és nyomtávok
Vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek;
- vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);
- vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;
A vasúti pályák fontos jellemzője a nyomtáv, melynek méretei standardizáltak, de eltérőek lehetnek:
| Fogalom | Meghatározás |
|---|---|
| Nyomtáv | a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve |
| Normál nyomtáv | az 1435 mm-es nyomtáv |
| Keskeny nyomtáv | a nyomtáv névleges mérete legalább 600 mm, de kisebb, mint 1435 mm |
| Széles nyomtáv | a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv |
Vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;
Kiszolgáló és Üzemi Létesítmények
A járművek mellett a vasúti közlekedés zavartalan működéséhez számos létesítmény járul hozzá.
Kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;
Vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény - a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve -, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;
Karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;
Vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérn...
Logisztika a Közlekedésben
A logisztika a görög logosz szóból származik, jelentése értelem, számítás, tervezés. A logisztikán az anyagok, személyek, információk áramlásának tervezését, szervezését, irányítását értjük. A logisztika, fogalmát már az ókorban is használták. Ekkor az emberek, illetve intézmények ellátását jelentette. Később a katonaság, a hadsereg megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való ellátást, illetve a teljes és tökéletes felszereltségének biztosítását értettük.
A fogyasztói társadalom megjelenésével a fogalmat a gazdaság, az ipar, illetve a szolgáltatások jellemzőjeként használjuk. Magyarországon a rendszerváltás után kezdett érvényesülni. A logisztika feladata, hogy bizonyos források, energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, áramlását, szállítását, s mindezek irányítását, illetve ellenőrzését megtervezze. Ehhez meg kell teremtenie a szükséges erőforrásokat, hogy a folyamatokat minél gyorsabban és hatékonyabban véghezvihesse. Mivel a logisztikai költségek magasak, ezért, az egyik fő feladata, hogy a kiadásokat úgy csökkentse, hogy minél kisebb költség (az összköltség 40 %-t is kitehetik a logisztikai költségek) jusson egy áru egységre.
Közlekedésmérnöki Képzés
A közlekedés területén szerzett szakértelem alapvető a rendszerek hatékony működtetéséhez. A képzés célja olyan okleveles mérnökök képzése, akik képesek a közlekedési és szállítási folyamatok és rendszerek gazdaságos, rendszerszemléletű, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, az erőforrás-gazdálkodás és a nemzetközi tendenciák követelményeit figyelembe vevő elemzésére, tervezésére, szervezésére, irányítására. Alkalmasak a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint a közlekedési és szállítási rendszerek elemeit képező, azt kiszolgáló járművek, berendezések megválasztására és működtetésére, beleértve az infrastruktúra, az irányítási és informatikai rendszer elemeit is.
A hallgatók megismerkednek a személy- és áruszállítás sajátosságaival, képesek az optimális közlekedési hálózat létrehozására. A végzett mérnökök alkalmasak a forgalom lebonyolításának szervezésére, menedzselésére az utazási igényektől kezdve a forgalomirányító rendszerek tervezésén át a megfelelő járművek kiválasztásáig. Megismerkednek a forgalomtechnikai tervezés, továbbá a közúti pályák tervezésének alapjaival. A hallgatók megismerkednek a vasúti járművekkel, a pályával és a kiszolgáló létesítmények, vasútállomások feladataival. A hallgatók megismerkednek a légi forgalom repülőterek közötti irányítási tevékenységeivel, illetve a repülőterek folyamatainak összehangolásával, képesek a személy- és áruforgalom igényeinek feltárására és kielégítésére a szükséges informatikai és menedzsment ismeretek birtokában. A hallgatók megismerkednek a tengeri és folyami a hajók irányításához és az üzemeltetéshez szükséges alapismeretekkel, a hajózás által használt kommunikációs és informatikai rendszerekkel.
A hét féléves alapképzés folytatása a négy féléves közlekedésmérnöki mesterképzési szak.
tags: #a #jarmu #a #kozlekedes #kiszolgalo #letesitmenyei