A 2012-es gyártású Mitsubishi L22 környezetvédelmi besorolása és az emissziós normák
Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Az Európai Unión belül a forgalomba helyezésre kerülő gépkocsik környezetvédelmi jellemzőit egy szigorú szabályrendszer határozza meg. Ezek a szabályok az elmúlt évtizedekben folyamatosan szigorodtak, a normák egyre bonyolultabb vizsgálatokat tesznek szükségessé.
Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.
Környezetvédelmi osztályba sorolás: Magyar és Euro normák
A gépkocsik egyik jellemzője, hogy ezen uniós szabályrendszeren belül melyik jogszabály alapján vizsgálták az adott típust. Ez a tulajdonsága a környezetvédelmi osztályba sorolás (a továbbiakban: KVOS), ami az adott jármű konstrukciós jellemzője. Fontos tudni, hogy a KVOS nem a jármű adott állapotát jellemzi, hanem azt, hogy új korában milyen környezetvédelmi normák szerint tervezték. A köznyelvben ezeket a normákat gyakran EURO normáknak nevezik.
A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.
A magyarországi környezetvédelmi osztályok részletesen
A magyarországi környezetvédelmi osztályba sorolás a 6/1990 KÖHÉM rendelet 5. mellékletének II. pontja alapján történik. Ez a rendszer kategorizálja a járműveket a károsanyag-kibocsátásuk szerint, az alábbiak szerint:
Mitsubishi projektor hangjavítási útmutató
| Környezetvédelmi Osztály | Jellemző |
|---|---|
| 0 | katalizátor nélküli, Otto-motoros; a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros; ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros |
| 1 | katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros |
| 2 | katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet] |
| 3 | az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros |
| 4 | az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű - Otto-motoros; az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros |
| 5 | tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású; 5E. - tisztán elektromos gépkocsi; 5N. - növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi; 5P. - külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi); 5Z. - egyéb nulla emissziós gépkocsi |
| 6 | katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III.) |
| 7 | az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.) |
| 8 | az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.) |
| 9 | katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.) |
| 10 | az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.) |
| 11 | az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.) |
| 12 | az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.) |
| 13 | az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV) |
| 14 | a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.) |
| 15 | a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.) |
| 16 | az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199 p130), az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) és a 459/2012/EU rendelettel (2012.6.1., HL 142. p16-24) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási- és karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.) |
Az Euro szabványok fejlődése és technológiai mérföldkövek
Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.
2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke. A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.
A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk. Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak. Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben, míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.
Az emissziós botrány és a gyakorlati megfontolások
Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.
Értelmezze a Mitsubishi műszerfalának motorolaj szintjelzőit
Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.
Ha megtetszett egy autó, ezt nézd meg rajta - How to buy a used car (english subs)
Használt autók besorolása és buktatók
Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Ezután kiállítanak nekünk egy úgynevezett „Jármű Műszaki Adatlapot”, és ezen az adatlap V.9-es rubrikájában található a környezetvédelmi osztály. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel.
Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás. Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna.
Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel. Az akkori D4-es norma a későbbi EU szabályozás után a mai Euro3-nak felel meg.
Jogi és adózási vonatkozások
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) alapján mentes a gépjárműadó alól a környezetkímélő gépkocsi [5. § g) pont], illetve a cégautóadó hatálya a környezetkímélő - az Szja tv. szerinti - személygépkocsira nem terjed ki [17/A. §].
L300 üzemanyag jeladó javítása
A Gjt. alkalmazásában - 2025. január 1-jétől - környezetkímélő gépkocsinak [18. § 9. pont] a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi - azaz, tisztán elektromos (5E), nulla emissziós (5Z) gépjármű - tekintendő. Ebből és a Gjt. 19/D. § (1) bekezdése összevetéséből következően azon plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik után, amelyeket 2024. december 31-én és azt követően helyeznek forgalomba, vagy/és jegyeznek be nem magánszemély tulajdonosi jogállása mellett a hatósági nyilvántartásba, a gépjárműadót a 2025. január 1-jétől kezdődő évre, a cégautóadót pedig a 2025. évtől kell megfizetni.
Átmeneti időszakra - 2026. november 30-ig - az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény (Mód. tv.) a Gjt. 19/D. § (1) bekezdéseként - 2024. november 29-ei hatálybalépéssel - átmeneti rendelkezést iktatott be. E jogszabályhely alapján a 2025. január 1-je előtt 5P, illetve 5N környezetvédelmi osztály jelzésű gépkocsiként forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjárművek után - a Gjt. 2024. december 31-én hatályos rendelkezései kötelező alkalmazásaként - 2026. december 31-ig nem kell gépjárműadót fizetni, és nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá. Hivatkozott plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik - az átmeneti rendelkezés erejénél fogva - mentesek a gépjárműadó megfizetése alól, illetve nem tartoznak a cégautóadó tárgyi hatálya alá.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Gjt. 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának megszerzése. Az Itv. alkalmazásában - 2025. január 1-jétől - a Gjt. szerinti környezetkímélő gépkocsinak csak a tisztán elektromos gépkocsi (5E), illetve a nulla emissziós gépkocsi (5Z) tekintendő. Ezen szabályozás egyik joghatásaként 2025. január 1-jén és azt követően a plug-in töltésű hibrid elektromos gépkocsi (5P), illetve a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi (5N) - amelyek az Itv. alkalmazásában már nem minősülnek környezetkímélő gépkocsinak - tulajdonjogának megszerzése már nem mentes az illeték alól.
A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2024. december 31-ig hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsik (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban állapította meg. Ebből következően a 2024. december 31-ig belföldön forgalomba helyezett - tisztán elektromos (5E), nulla emissziós (5Z) gépkocsi mellett a külső töltésű hibrid elektromos (5P), illetve a növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) személygépkocsik - mint a Rega tv. Mellékletében nevesített környezetkímélő gépkocsik - regisztrációs adója 0 forint volt. A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2025. január 1-jétől hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban határozza meg. Ebből következően a Rega tv. alkalmazásában 2025. január 1-jétől a külső töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) személygépkocsi után - 2025. február 28-ig hatályos norma szerint az Otto- vagy dízelmotor cm3-e, míg 2025. március 1-jétől az új rendelet alapján - regisztrációs adót kell fizetni.
tags: #2012gyartasu #mitsubishi #l22 #kornyezetvedelmi #besorolasa