DW12 2.2 HDi 170 Motor: Részletes áttekintés és EGR rendszer javítása

A DW12 kódjelű dízelmotor a 2 literes DW10 erőforrás továbbfejlesztett változata. A nagyobb teljesítmény és 2,2 literes hengerűrtartalom eléréséhez a mérnökök megnövelték a löketet, és 16 szelepes hengerfejet alkalmaztak. Az első DW12 motort 2000-ben gyártották le. A 136 lóerős, 2,2 literes erőforrás a Peugeot 406 és a Citroën C5 modellekben jelent meg.

A következő lépés a kétturbós (biturbó) változat volt, amely szintén 2,2 literes, de már 170 lóerőt teljesített. Ez lett az első francia fejlesztésű dízelmotor, amely négyhengeres és dupla turbófeltöltésű. A 2.2 HDi motorok fő erőssége a megbízhatóság és a hosszú élettartam. Megfelelő karbantartással nem ritka a 400-500 ezer kilométeres futásteljesítmény.

Az EGR rendszer szerepe és működése a 2.2 HDi motorokban

A modern autókban számos összetett alkatrész van, amely nemcsak az autó hatékonyságában játszik szerepet, de a környezetvédelem tekintetében is. Az egyik ilyen rendszer az az EGR (Exhaust Gas Recirculation) szelep, melyet kipufogógáz-visszavezető szelepnek is szoktak nevezni. Ha ez meghibásodik, az komoly gondot okoz az autó működésében és a környezet tekintetében is.

Az EGR szelep rendkívül fontos szerepet játszik a környezetbarát közlekedésben, ugyanis az a feladata, hogy a káros nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását csökkentse, mégpedig úgy, hogy a kipufogógáz egy részét visszavezeti a motor égéstérbe. Ez a kipufogógáz-visszavezető cső (EGR cső) a kipufogógáz egy részének visszavezetése a beszívott levegőbe, ezáltal csökkentve a keletkező nitrogén-oxidokat (NOx).

Az EGR szelep meghibásodásának tünetei

Az EGR szelep hiba jelei utalnak arra is, hogy mi lehet a meghibásodás oka. Általánosságban elmondható, hogy az EGR szelep meghibásodására gondolhatunk akkor, hogy ingadozik vagy akadozik az alapjárat, érezzük az üzemanyag szagát, megnő a fogyasztás, kopogó hangot hallunk, vagy ha bekapcsol a Check Engine (motorellenőrzés jelző) lámpa. Az EGR szelep meghibásodása jellemzően kétféle, vagy folyamatosan nyitott, vagy folyamatosan zárt állapotban van a szelep, ezek az állapotok pedig eltérő tünetekkel is járnak.

• Ingadozó alapjárat: Ingadozik az alapjárat hideg motor mellett, tehát amikor be akarjuk indítani a motort, vagy ha megállunk a jelzőlámpánál, és alacsony a fordulatszám.
• Üzemanyag szaga: A motor működése közben érezzük az üzemanyag szagát, ez lehet enyhe, vagy erős is.
• Megnövekedett fogyasztás: Az üzemanyag fogyasztás emelkedik, ami nemcsak a tárcánkra lesz negatív hatással, de a motor állapotára is.
• Emissziós teszt sikertelensége: Megbukik az autónk az emissziós teszten, mert nagyon magas az el nem égett szénhidrogén gázok mennyisége.
• Kopogó hang: Az alapjáratnál nagyobb, de alapvetően alacsony fordulatszámon kattogó hangot hallunk a motorból.
• Hangos robbanások: Hangos robbanások hallatszanak a motorból, mely egyáltalán nem tesz jót a motornak, akár súlyos károsodáshoz is vezethet.

Látszik, hogy a tünetek között azért akadnak átfedések, illetve azt is meg kell említeni, hogy ezek a tünetek más alkatrészek meghibásodására is utalhatnak, nem csak és kizárólag az ERG szelep lehet értük a felelős, hanem a gyújtógyertyák, a gyújtáskábelek, az üzemanyagszűrő, az üzemanyagnyomás szabályozó szelep, vagy valamelyik szenzor a motorban. Éppen ezért fontos a szakszerű diagnosztika.

EGR hibák diagnosztizálása és javítása: Egy esettanulmány

Bármelyik fenti hibajelet tapasztaljuk, mindenképp keressünk fel egy autószervizt, és nézessük meg az autónkat. Ahhoz ugyanis, hogy megállapíthassuk, valóban az EGR szelep meghibásodása okozza a fenti tüneteket, egy szakértői beavatkozás szükséges, ugyanis csak ő tudja elvégezni a megfelelő diagnosztikai vizsgálatokat. A diagnosztikai vizsgálat ilyenkor kiterjed motorvezérlő egység hibakódjainak kiolvasására, de a szelep állapotát is megvizsgálják. Emellett, ha felmerül, hogy valóban az ERG szelep a ludas, akkor a teljes EGR rendszer működésének tesztelését is elvégzik.

Egy budaörsi autójavító kolléga keresett meg minket egy ma már korszerűnek egyáltalán nem számító Saab 9-3 problémájával. Az 1998-as évjáratú, 2.2 literes autóba az akkor még igen nagy lelkesedéssel gyártott VP44 adagolót építették. A hibaleírás egyszerű: alacsony terheléssel gyorsítva az autót pár percen belül EGR áramlási hiba íródik be a hibatárolóba. Hamar kiderült, hogy az EGR szelep már cserélve lett. E mellett megtudtuk azt is, hogy a vákuumszivattyú is új, mivel a régi meghibásodott és motorolaj került a vákuumkörbe. Az EGR rendszer nagyon egyszerűen van felépítve: találunk egy egyszerű EGR aktuátort, ami vákuum hatására nyit, és egy EGR szabályzószelepet, amit az ECU vezérel. Unalomig ismert, primitív megoldás.

Első lépésként ellenőriztük az EGR szelep működését, és záródását. Az ördög nem alszik, hátha nem zár le rendesen a szeleptányér. A következő logikus lépés az előtörténet figyelembe vételével mindenképpen az, hogy vákuummérő órát kötünk az EGR-szabályzószelep és az aktuátor közé, majd ezzel és egy diagnosztikai készülékkel próbaút következett. Hátha probléma van a vákuummal az EGR-nél és emiatt lép fel a probléma. Az autó érzésre teljesen rendben működött, azonban néhány kilométer után műszerfali hibajelzés adta tudtunkra, hogy a motorvezérlő ezt nem így érzi. Természetesen a P0400-as hiba fogadott minket.

Az EGR aktuátorról áthelyeztük a vákuummérő csövünket a turbó wastegate és a szabályzó szelepe közé, hogy lássuk, vajon kap-e a wastegate vákuumot? Az eredmény érdekes volt: a mért vákuum 0,3 Bar. Hoppá! Visszaérve a műhelybe ellenőriztük a vákuumszivattyú által létrehozott vákuumot is. Hamar kideríthető differenciál-diagnózissal: a vákuum a töltőnyomás szabályzó irányába szökik meg, ha ennek csövét elszorítottuk, a vákuum értéke ismét normalizálódott.

Ezután ismét autóba pattantunk és műszeres próbaútra indultunk. És, ennyi lett volna? Az „ördög nem alszik” elv alapján tovább vizsgálódtunk, és bizony nem hiába. Észrevettük ugyanis, hogy a légtömegmérő jele már alapjáraton is magasabb a megszokottnál. A legtöbb dízel motorirányító „mg/löket” (mg/str vagy mg/H) egységben tájékoztat a beszívott levegő mennyiségéről. Mivel a négyhengeres motorunk 2171 köbcentis, egy hengerre közelítőleg 540 cm3 jut. Ezt a térfogatot körülbelül 540 mg atmoszférikus nyomású levegőtömeg tudná megtölteni. Ha a kiolvasott érték alacsonyabb a vártnál, akkor rengeteg ötletünk lehet. Ha viszont magasabb, az elgondolkoztató. Miből adódhat, hogy a beszívott légtömeg ennyivel magasabb az elméletileg lehetségesnél? Az EGR (funkciójából adódóan) a beszívott szabad levegő tömegét - ha jól működik - elvileg csak csökkenteni tudja, növelni nem.

Mivel az a feltételezésünk, hogy a légtömegmérő karakterisztikája eltolódott, megkeressük a nulla légtömeghez tartozó kimenő értéket. Az eredmény: 220 mg / löket! Vagyis tökéletes volt a számításunk, és a feltételezésünk is. A légtömegmérő teljesen letakart állapotban is „mér” valamekkora légtömeget. Egy feladat maradt a végére: a légtömegmérő testpontjának és tápellátásának ellenőrzése. Ezek mind rendben vannak, a kimenő jel feszültsége viszont 1,2V. Feltehetjük a kérdést: miért fogadta el a vezérlőegység az abnormális légtömegértéket, és miért az EGR funkciót hibáztatta helyette? A kérdés jogos, a vezérlőegység tervezői és programozói itt körültekintőbben járhattak volna el.

Ha beigazolódik, hogy az ERG szelep hibásodott meg, akkor a szerelő a hiba mértékétől és típusától függően javasolja majd a szelep tisztítását, javítását, vagy cseréjét. A hibát pedig mindenképp célszerű kijavítani, mert egyrészt nagyban befolyásolja az autó működését, másrészt a környezeti hatások is jelentősek lesznek, ha hibás ERG szeleppel közlekedünk. Mivel a meghibásodott EGR szelep megnöveli az autó nitrogénoxid vagy szénhidrogén kibocsájtását, így jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedéséhez.

Gyakori meghibásodások a 2.2 HDi (DW12) motoron túl az EGR-en

A 2.2 HDi (DW12) motoroknak - annak ellenére, hogy megbízhatóak - vannak tipikus gyenge pontjai, amelyekre érdemes odafigyelni:

• Elektromos kábelezés: A motortérben található elektromos kábelezés elrendezése problémás lehet. A vezetékeket gyári módon kötegekbe és műanyag védőcsövekbe (gömbcső) helyezték, de a hosszú távú használat során ezek gyakran kidörzsölődnek vagy megsérülnek. Egy-egy vezeték szakadás akár a motor leállását is okozhatja - a legrosszabb pillanatban.
• Vákuumrendszer és szelepek: Bár a vákuumrendszer és az elektrovákuumos szelepek alapvetően tartósak, mégis előfordulhatnak meghibásodások. A vákuumveszteség vagy szelepmeghibásodás teljesítménycsökkenéshez, lassú gázreakcióhoz és gyenge nyomatékhoz vezet.
• Szűrők és tömegmérő: Eltömődött szűrő vagy hibás tömegmérő (MAF szenzor) szintén gyakori panasz.
• Turbófeltöltő: A turbófeltöltő változó geometriai mechanizmusa is gyakran beragad, vagy nem működik megfelelően az EGR szelep hibája miatt. Sípolás, teljesítményvesztés, olaj a szívórendszerben, füstölés jelezheti a turbó hibáját.
• Üzemanyag-előszivattyú: Az egyik leggyakoribb indítási hiba az üzemanyag-előszivattyú meghibásodása. Ha a motor nem indul, a szerelők először ezt az alkatrészt ellenőrzik. Jó hír, hogy ennek a cseréje viszonylag olcsó.
• Pneumatikus levegőadagoló (pneumodózator): A 2.2 HDi (DW12) motor egyik különlegessége a pneumatikus levegőadagoló (pneumodózator) alkalmazása a szívórendszerben. Ez a rendszer két különálló légcsatornát használ, amelyek független pillangószelepekkel működnek. Ezeket a hibákat általában az alacsony minőségű műanyag alkatrészek idő előtti elöregedése okozza.
• Motorolaj szivárgása: Egy másik jellemző hiba a motorolaj szivárgása a levegőelosztó csatlakozóinál. Az olaj a csöveken keresztül a indítómotorra (önindítóra) kerülhet, ami hosszú távon teljes meghibásodáshoz vezethet.
• Hűtőfolyadék szivárgás: A leggyakoribb hiba: hűtőfolyadék szivárgás valamelyik hőcserélőnél.
• Motorolaj a szívócsatornában: A szívócsatornába jutó olaj szintén gyakori probléma. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a kartergázcső (szellőzőcső) megsérül. A DW12 dízelmotoroknál az 1 literes olajfogyasztás 100 000 kilométeren belül normális.
• Szívócsatorna pillangószelepei: A DW12 motorhoz tartozó szívócsatorna örvény- és egyenes légcsatornákat is tartalmaz. Ezek szabályozására záró szelepeket (pillangószelepek) használnak. Az egyik legkellemetlenebb hiba a műanyag vezérlőrudak törése a szívórendszerben. Gyakori a szelepgolyó vagy tengely kihullása, ami miatt a levegőellátás véletlenszerűen megszűnik vagy módosul.
• Főtengely-szíjtárcsa: A 2.2 HDi motorok minden változatán csillapítós főtengely-szíjtárcsát alkalmaztak. Magas futásteljesítmény esetén - különösen, ha az autót intenzíven használják - az alkatrész gumibevonata elöregszik. A szíjtárcsa belső és külső részei elcsúszhatnak egymáshoz képest, a motor működése közben kopogó vagy nyikorgó hang hallható. Ez csapágykopásra vagy olajellátási problémára is utalhat.
• Befecskendezők: A DW12 motorok esetében gyakori probléma a befecskendezők kiszerelése. Ennek oka, hogy a fészkekben idővel nedvesség gyűlik össze, különösen Citroen és Peugeot modellek esetén, ahol a motortér védőburkolata gyakran hiányzik. A kiszereléshez hidraulikus kihúzót ajánlott használni. Ha a nyomás meghaladja a 12 tonnát, megnő a törés veszélye. Ennek elkerülésére érdemes a motort utólag burkolattal ellátni, amely megakadályozza a nedvesség bejutását. A Bosch injektorok is jellemzően tartósak, de a réz alátétek kiéghetnek, vagy az O-gyűrűk elhasználódhatnak.
• Vezérműszíj és lánc: A 136 lóerő alatti 2.2 HDi motorok vezérlése fogasszíjas megoldással működik, ahol a vezérműszíj a nagynyomású szivattyút (TNV) is meghajtja. A vezérműszíjat általában 160 000 km-nél ajánlott cserélni, de ha sokat járnak városban vagy nehéz terhelés alatt, akár 120 000 km-nél is szükséges lehet. A 2.2 HDi motor egyik legsúlyosabb hibája a vezérműszíj alá jutó nedvesség, amely különösen a téli időszakban okoz problémát. A víz beszivárog a burkolat alá, megfagyhat a fogaskerekeken vagy a szíj fogain, és hidegindításkor a szíj átugorhat. Bár ez a motor elvileg „szabadonfutó” kialakítású (nem ütköznek a szelepek a dugattyúkkal), a gyenge himbák (rockerek) könnyen eltörhetnek. A nagyobb gond a vezérműtárcsa (csillagkerék) elfordulása a vezérműtengelyhez képest. Ez gyakran 250 000 km feletti futásnál jelentkezik, különösen ha hidegindítás történik, vontatással próbálják beindítani a motort, vagy hirtelen terhelés éri. A hibát gyakran a P0340 hibakód jelzi - a vezérműtengely jeladó hibája. A 2001-2002 között gyártott DW12 motorok egy gyengébb láncot kaptak, amely az emelővezértengelyt hajtja. A későbbi változatokban a lánc megerősítésre került (12 mm / 10 mm), amely már 400 000 km-es futásteljesítményt is kibírt. A tipikus hibajelenség a csörgő, surrogó hang, indítási nehézség és teljesítményvesztés.
• Nagynyomású üzemanyag-szivattyú: A DW12 2.2 HDi motorok megbízható Bosch nagy nyomású tüzelőanyag-szivattyúval (TNGK) rendelkeznek.
• Reduktor szelep: A motor indítási problémái, ingadozó fordulatszám vagy menet közbeni lefulladás gyakran a reduktor szelep hibájára utalnak. A szelep tisztítható, és a legtöbb esetben nem szükséges cserélni. Fontos: a benne lévő fémszűrő háló nem távolítható el!

EGR csere és alkatrészek

A cserehelyes EGR cső biztosítja a rendszer tömörségét, megakadályozza a szivárgásokat és helyreállítja a motor optimális léganyag-összetételét. Az EGR cső cseréje általában nem igényel különleges szerszámokat, de a hozzáférhetőség járművenként változhat. Ajánlott új tömítéseket és csavarokat használni a tömör csatlakozás biztosításához. Ellenőrizze a csatlakozó felületeket korrózió és lerakódások szempontjából; amennyiben erős lerakódás vagy sérülés látható, tisztítson vagy cseréljen további alkatrészeket az optimális működés érdekében. Ez a cső különösen ajánlott, ha a járműnél EGR-hez kapcsolódó hibajelenségek jelentkeznek, vagy ha a gyári cső sérült vagy erősen koromlerakódott.

Íme néhány példa az EGR szelepre és kapcsolódó alkatrészekre, amelyek a 2.2 HDi motorokhoz elérhetőek, például a Peugeot Boxer 101/120 lóerős változataihoz:

Megelőzés és karbantartás: Hogyan csökkenthetők a javítási költségek?

A 2.2 HDi (DW12) dízelmotor hosszú távon megbízható, ha rendszeresen szervizelik. A legtöbb meghibásodás a karbantartás hiánya miatt következik be. Ahhoz, hogy megelőzhessük az EGR szelep meghibásodást, rendkívül fontos, hogy megtegyük a szükséges lépéseket, vagyis a megfelelő karbantartási feladatokat.

• Rendszeres olajcsere és szűrőcsere: Időben cserélt olaj és szűrők elengedhetetlenek. Az elhasználódott vagy rossz minőségű olaj tönkreteheti a csapágyakat és a turbót. Ne feledkezzünk meg az éves motorolaj és szűrőcseréről.
• Rendszeres diagnosztika és ellenőrzés: Időnként ellenőriztessük az EGR rendszert. A rendszeres diagnosztika segíthet azonosítani a problémákat, mielőtt súlyosbodnának.
• Szívó- és kipufogórendszer tisztítása: Az EGR-szelep kokszosodása vagy az injektorok hibája okozhat füstölést hidegindítás után. A rendszeres tisztítás segíthet megelőzni az eltömődéseket.
• Megfelelő használat: Az is fontos, hogy az autónkat megfelelően használjuk.

Ha a fentiekre odafigyelünk, akkor nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy az autónk EGR rendszere megfelelően működhessen, és az EGR szelep hiba jeleket ne kelljen megtapasztalnunk. Emellett a környezetünk védelme érdekében is sokat teszünk ezáltal, hiszen így az üvegházhatású gázok koncentrációja miattunk nem fog növekedni. Lehet saját kezűleg karbantartani a DW12 motort? Igen, az alapfeladatok - olajcsere, szűrőcsere, EGR tisztítás - önállóan is elvégezhetők, azonban bonyolultabb hibák esetén profi segítséget keresel.

tags: #2 #2 #hdi #170 #egr #javítás

• Renault Espace vezérlés csere
• E46 központi zár javítási útmutató
• Renault és Dacia szakértő Balassagyarmaton
• tudnivalók a Hyundai H1 stabilizátor javításáról
• Átfogó Útmutató Autó Alkatrészekhez